Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
„Koszovó azt jelenti nekünk, mint a Krím Oroszországnak”
Hirdetés

„Bár Koszovónak van parlamentje, miniszterelnöke és elnöke, a legtöbb koszovói, akivel beszéltem, azt mondta, hogy a hatalom igazi székhelye az országban az amerikai nagykövetség” – fogalmazott a Politico szerzője, aki részletesen mutatja be Bill Clinton korábbi amerikai elnöknek és köreinek, valamint a Bush családhoz tartozó politikai és üzleti köröknek a balkáni térnyerését.

A cikk szerzője arra figyelmeztet: az amerikai politikai elit és üzleti köreinek balkáni tevékenysége kísérteties hasonlóságot mutat a Joe Biden amerikai elnökhöz és köréhez tartozó ukrajnai érdekeltségekkel.

A cikk felidézte, hogy tavaly Neil Bush, a korábbi amerikai elnök George W. Bush öccse azért találkozott Pristinában Koszovó washingtoni nagykövetével, hogy „pénzt keressen.”

Niel Bush ezt a „Wesley K. Clark nyugalmazott amerikai tábornok által vezetett csoport tagjaként tette, amely az ország energiaágazatába akart befektetni.”

A két prominens amerikai Pavel Valnevvel, az AmeriFreight Systems nevű chicagói székhelyű teherfuvarozó cég bolgár származású vezérigazgatójával próbált támogatást szerezni a koszovói elit körében egy geotermikus energiaprojekthez.

Korábban írtuk

„A társaságban számos magas rangú koszovói politikus, üzletember és más méltóság volt, köztük Nancy Soderberg, a Nemzetbiztonsági Tanács egyik vezető tisztviselője a Clinton-kormányzat idejéből.”

A Swiss Hotelben „elkapott” beszélgetésből kiderült, hogy Clark elégedetlen volt Koszovó aktuális kormányával, amiért neki „nem sikerült előrelépnie az üzleti vállalkozásaiban”, de a CNN Magyarországot bíráló sztárriportere, Christiane Amanpourt neve is felmerült, mint olyan szövetségesé, akire Clarkék számítanak.

A lap felidézte, hogy a koszovói nép a mai napig hálás Amerikának.

„Az ország tele van emlékművekkel, sugárutakkal és terekkel, amelyeket a függetlenség kivívásában segítő amerikai tisztviselőknek szenteltek, Bill Clinton volt elnöktől Madeleine Albright külügyminiszteren át Clarkig, aki a NATO legfőbb szövetséges parancsnoka volt a koszovói háború idején. Egyszer a kormány komolyan fontolgatta, hogy Donald Trumpról nevez el egy tavat.”

A szerző azonban emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok katonai beavatkozásait követően Irakban, Afganisztánban vagy éppen Koszovóban is kudarcot vallottak az ország gazdaságának újjáépítésében.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Híradó honlapján olvashatnak.