Megismételte állítását, hogy az ukrán hadsereg több mint tízszer akkora veszteségeket szenvedett az ellentámadás során, mint az orosz erők. Azt mondta, hogy az ukrán fél az ellenoffenzívában már 186 harckocsit és 418 páncélozott járművet veszített.

Kilátásba helyezte, hogy az Ukrajnának ígért amerikai F-16-os harci repülőgépek ugyanúgy égni fognak, mint a német Leopard harckocsik. Arra figyelmeztetett, hogy a NATO, amely eddig is szállított hadfelszerelést és nehézfegyvereket, a repülőgépekkel az eddiginél is jobban bevonja magát a háborúba.

„De ha Ukrajnán kívüli légi bázisokon állomásoznak majd (az F-16-osok), és felhasználják őket a harci cselekményekben, akkor kénytelenek leszünk megvizsgálni, hogyan és hol semmisítsük meg azokat az eszközöket, amelyeket ellenünk irányuló harci cselekményekben használnak. Ez annak komoly veszélyét jelenti, hogy a NATO még jobban belesodródik ebbe a fegyveres konfliktusba” – mondta.

Arra hivatkozva, hogy az orosz hadsereg az ukrán főváros környékén öt Patriot légvédelmi rakétarendszert semmisített meg, kijelentette, hogy Oroszországnak semmibe se telne akármelyik épületet megsemmisíteni Kijev központjában, de ezt számos megfontolásból nem teszi meg.

Hirdetés
Korábban írtuk

Arról is szólt, hogy negatívan viszonyul a taktikai nukleáris fegyver bevetéséhez. Az orosz katonai doktrínára utalva emlékeztetett arra, hogy Oroszország elvileg alkalmazhat ilyen eszközt abban az esetben, ha veszély fenyegeti a területi integritását, függetlenségét és szuverenitását és magát az orosz állam létét.

„A nukleáris fegyvereket azért hozzuk létre, hogy a szó legtágabb értelmében véve biztosítsuk biztonságunkat és az orosz állam létét. De nekünk, egyrészt, nincs erre szükségünk” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy magának a témának a latolgatása csökkenti a lehetséges fegyverhasználati küszöböt.

Utalt arra, hogy az Egyesült Államok teremtett precedenst az atomfegyver bevetésére. Elismerte, hogy Oroszországnak több nukleáris fegyvere van, mint a NATO-nak, amely rá akarja venni, hogy számukat csökkentse. Erre Putyin, népies fordulattal élve, elutasítóan reagált.

A Nyugattal folytatandó párbeszéd lehetőségével szólva hangsúlyozta, hogy nem Moszkva utasította el a párbeszédet.

„Ők azok, akik úgy döntöttek, hogy megszakítják velünk ezt a párbeszédet. Ha nem akarnak velünk beszélni, nem is kell, majd akarni fognak. És majd mi meglátjuk, hogy melyik pillanatban és miről tudunk beszélni velük” – mondta.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország teljes joggal tekinti a nácitlanítást az egyik kulcsfeladatnak, mert Ukrajnában ma állami szinten dicsőítik a holokausztban szerepet vállaló banderistákat. Az ukrán nacionalisták második világháborús rémtetteiről archív felvételeket játszatott be a tanácskozáson. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azzal vádolta meg, hogy zsidó származása ellenére fedezi a neonácikat.

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a lengyelek Nyugat-Ukrajna visszaszerzéséről álmodnak és „a jelek szerint efelé haladnak”.

Putyin kezdeményezésére a plenáris ülés felszólalói – köztük Abdel-Madzsid Tebbun algériai elnök – és közönsége egyperces néma felállással adózott Silvio Berlusconi néhai olasz miniszterelnök emlékének.