Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A Facebook és a Twitter arra hivatkozva, hogy bejegyzéseivel lázadást szított, hivatali ideje végéig eltiltotta Donald Trumpot a posztolástól. A Twitter pár nappal később végleg törölte az amerikai elnök 88,7 millió követővel rendelkező fiókját. A techcégek cenzúrája nem csak Trumpot érte utol. A Twitter letiltotta például Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadónak és Sydney Powell Trump-párti ügyvédnek, valamint az elnök választási kampánystábjának a hivatalos fiókját. A YouTube hét napra függesztette fel a Donald Trump csatornáját, mert szerintük fennáll a veszélye, hogy a rajta közölt tartalmak további erőszakos cselekményekhez vezetnek. A Twitter is feltételezésre alapozta a végleges törlést, ugyanis Donald Trump bejegyzése, miszerint január 20-án nem megy el Joe Biden beiktatására, megszegte „az erőszak dicsőítését” tiltó szabályzatukat, és ez arra inspirálhat egyeseket, hogy megismételjék a Capitoliumnál történt cselekményeket. Miután a Twitter részvényei 12 százalékot zuhantak, és a tiltást a világ számos politikusa, köztük Angela Merkel is elítélte, megszólalt Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója. Elismerte, hogy a döntés veszélyes precedenst teremthet, ugyanakkor hozzátette, ha „valaki nem ért egyet a szabályainkkal vagy alkalmazásukkal, egyszerűen elmehet más szolgáltatóhoz”.

Kettős mérce

Ez meg is történt 2018-ban, amikor létrehozták a Parler nevű közösségi oldalt, azzal az ígérettel, hogy nagyobb teret engednek a szólásszabadságnak, és nem adják el felhasználóik adatait hirdetőknek. Az azóta nagy népszerűségre szert tevő alkalmazást most a Google és az Apple ellehetetlenítette, mindenféle bizonyíték nélkül állítva, hogy a felhasználók erőszakra buzdítottak, és az oldal segítségével szervezték meg a Capitoliumba való behatolást. Balogh Máté Gergely, a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének oktatója a Demokratának elmondta, alternatív közösségi platformot nem egyszerű létrehozni, ráadásul ugyanúgy megakadályozhatják a működését, és fokozza a társadalom megosztottságát is.

– Amerikában már így is olyan mértékben polarizálódott a társadalom, hogy a szólás- és véleményszabadságot figyelmen kívül hagyva a rasszistának és a capitoliumi zavargások után most már terroristának is bélyegzett politikai ellenfél teljes ellehetetlenítésére törekednek – fejtette ki. Szerinte a közösségi média durván beleszólt az amerikai választásokba azzal, hogy letiltották a Joe Biden fiára rossz fényt vető híreket. Az amerikaiak így nem értesülhettek arról, hogy Hunter Biden laptopjának merevlemezéről kompromittáló képek és videók, valamint olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek Joe Bident is a korrupció gyanújába keverik. A nagy múltú New York Post tényfeltáró cikkét a közösségi oldalak álhírnek bélyegezték, és letiltották. A választások utáni felmérésekből az derült ki, hogy sokan nem szavaztak volna Joe Bidenre, ha kellő ismeretük van az ügyről.

– Azokat a bejegyzéseket, amelyek a választások tisztaságát vonták kétségbe, nem hiteles címkével látták el. A YouTube bejelentette, Joe Biden beiktatása után töröl minden ilyen tartalmú videót. A kettős mérce itt is tetten érhető, hiszen Donald Trump megválasztása után még évekig következmények nélkül folyt a lejáratókampány, hogy elcsalta a választásokat, és győzelmét orosz befolyásnak köszönheti, annak ellenére, hogy az ezt vizsgáló Mueller-bizottság végül nem találta a vádakat megalapozottnak – tette hozzá a történész.

Korábban írtuk


Fotó: shutterstock.com
Az orosz Telegram teljes körű adatvédelmet ígér a felhasználóinak

Privilegizált helyzetben

A megengedő versenyjogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a hatalmas befolyásra szert tevő techcégeket megregu­lázzák. A legnagyobbak vezetőit tavaly az amerikai kongresszus elé idézték, ahol kiderült az is, hogy a szabályozási keretek újragondolásával nem csak a republikánusok értenek egyet. Balogh Máté Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a Capitolium ostroma előtt egy nappal dőlt el az is, hogy a republikánusok elveszítik a többségüket a szenátusban, így a demokratáknak lehetőségük van az elkövetkező négy évben olyan törvényeket hozni, amelyek kedvezőtlenül érintenék a techcégek monopolhelyzetét. Úgy látja, Donald Trump letiltásával és a mellette kiálló akár több százezer felhasználó törlésével a techcégek részben gesztust akartak tenni a demokratáknak, hogy megtarthassák privilegizált státusukat.

– A Facebook és a Twitter mint magáncég arra hivatkozik, hogy a saját szabályzataik alapján dönthetik el, ki szólalhat meg. Ez igen meglepő egy olyan országban, ahol a szólásszabadság szent és sérthetetlen, sokkal nagyobb alapérték, mint Európában. A Kínai Kommunista Párt vagy az iráni kormány üzenetei sincsenek cenzúrázva a közösségi oldalakon. A kommunista propaganda teljes mértékben engedélyezett, de a hivatalban lévő amerikai elnöktől megvonják a szólás jogát – mutatott rá a visszás helyzetre Balogh Máté Gergely.

Fotó: shutterstock.com
Ahogy nőtt a népszerűsége, a nagy szolgáltatók korlátozták a Parler elérhetőségét

A hazai jobboldal és a Facebook

Egy balliberális portálon Valami fura dolog történik a fideszesekkel a Facebookon címmel cikk jelent arról, hogy az új év első hetében a kormánypárti politikusok bejegyzései meg sem közelítették az ellenzéki politikusok által írtak népszerűségét. A fenti cikk szerint Hadházy Ákos Facebook-oldala „hasít”, miközben a fideszesek közösségimédia-platformjai erős zuhanásban vannak. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint Hadházy Ákos győzelme nem olyan dicsőség, amilyenre fideszes politikus vágyik, ugyanis a képviselő rémhírterjesztési ügybe keveredett, amiben kegyeletsértő módon videót közölt egy szentendrei halottasházról.

– Hadházy Ákos természetesen a kormányt akarta támadni ezzel az akciójával, és az sem zavarta, hogy a felvételek a szentendrei önkormányzat felügyelete és fenntartása alá tartozó halottasházban készültek, Szentendre polgármestere pedig a baloldal által támogatott Fülöp Zsolt. A független országgyűlési képviselőnek tehát sikerült egy kamuvideóval körbeturnézni a médiát – mondta a Demokratának Kovács István.

Kérdésünkre, mi a magyarázat arra, hogy a baloldal posztjait olykor többen kedvelik, úgy válaszolt, hogy a harsányabb megszólalás gyorsabban és könnyebben jut el az emberekhez.

– Természetes, hogy a nyilvánosság szereplői között zajlik egy háború a figyelemért. A közösségi média algoritmusai is polarizálnak, a szélsőséges megnyilvánulások több elismerést kaphatnak. Önmagában ebből messzemenő következtetést nem érdemes levonni. Valóban előfordul, hogy jobboldaliak éppen ezért szkeptikusak a közösségimédia-platformokkal kapcsolatban, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének ugyanúgy jelen ezeken a felületeken. Az is tudható, hogy ezeknek a techcégeknek az ideológiája mindig is globalista és balliberális volt, de ez a jövőben sem fog változni – tette hozzá. Felhívta rá a figyelmet, hogy a miniszterelnök Face­book-profilja a legtöbb támogatóval, követővel és interakcióval rendelkező politikai oldal a közösségi hálón, és a kormánypárti politikusok is – Szijjártó Péter, Varga Judit, Kocsis Máté, Deutsch Tamás – felismerték, hogy közösségi média nélkül nincs politika. Kovács István kérdésünkre elmondta, a Megafon Központot tavaly azért hozták létre, hogy egyre több olyan jobboldali influenszer legyen, aki nem politikus, de hitelesen tud véleményt formálni a közéleti kérdések terén.

– Bár az influenszerkedés itthon még eléggé gyerekcipőben jár, Magyarországon is egyre több a véleményvezér. A konzervatív gondolkodású, amerikai Ben Shapiro például, akinek bejegyzései a tartalmak népszerűségi listáján rendre az első tízben végeznek, jó példa lehet a hazánkban YouTube-karrieren gondolkodóknak. Erre itthon is nagy az igény, hiszen a hat és fél millió Facebookon aktív magyar felhasználóból a nemzeti érzelműek több millióan vannak. Egy biztos: a jobboldalnak a 2022-es választási kampányban óriási munkát kell a közösségi médiában elvégeznie – foglalta össze Kovács István a legfontosabb feladatokat.

A magyarok mintegy kétharmada napi szinten aktív Facebook-felhasználó. Mivel sokaknak ez az egyetlen információforrásuk, ezért a hazánkat is elérő Facebook-cenzúra befolyásolhatja akár a választások végkimenetelét is. A 2018-as országgyűlési és a tavalyi önkormányzati választási kampány idején is előszeretettel törölték a kormánypárti tartalmakat, némítottak el jobboldali újságírókat, véleményformálókat, vagy nem engedélyezték a jobboldali médiumoknak a fizetett hirdetéseket. Mint ahogy Donald Trump elhallgattatása esetében beigazolódott, a szólásszabadság demokrata és balliberális értelmezésben azt jelenti, hogy minden olyan véleményt elnyomnak, amely az övékétől eltérő álláspontot fogalmaz meg. Már nem csupán egyes személyeket blokkolnak, hanem véleményt, nézőpontot. A következő lépés az lehet, hogy nemcsak annak a fiókját törlik, aki nem fogadja el a nyílt társadalom, a migránsok befogadásának szükségét vagy a genderideológiát, hanem az ezekkel szembemenő véleményeket is teljesen kiradírozzák. És ehhez még csak választásokat sem kell nyerniük.

Fotó: shutterstock.com
Kínában a WeChat az élet megkerülhetetlen részévé vált

A Facebook lehetséges alternatívái – B-terv digitális cenzúra esetére

A magyar jobboldalnak egyelőre még nem érdemes feladnia a Facebookot. A jövőben azonban szükség lehet valami más platformra. Mik az alternatívái a liberális óriásnak?

A szóba jövő helyettesítők listájának első helyére az orosz Telegram kerül, melyet az alapító elmondása szerint már félmilliárd ember használ világszerte. Donald Trump Twitterről való száműzése után állítólag 25 millió amerikai töltötte le az alkalmazást, és egy Trump néven regisztrált felhasználó azonnal 400 ezres követői bázisra tett szert. A Telegram presztízsét növeli, hogy a működtető cég garantálja a személyes adatok teljes biztonságát. A platformra bárki könnyen regisztrálhat, kezelése sem okoz semmilyen nehézséget. Érvényes felhasználói fiókkal saját csatornát lehet létrehozni, amelyhez csatlakozhatnak az érdeklődők. Egy politikai kommunikátor a saját csatornáján keresztül könnyedén és biztonságosan tarthatja a kapcsolatot a közönséggel.

Alapítója, Pavel Durov egyben az orosz Facebooknak számító Vkontakte atyja is, amely mára jóval félmilliárd feletti regisztrált felhasználóval büszkélkedhet. Pavel Durovot azonban néhány éve végleg kiszorították a Vkontakte vezetőségéből, miután az oroszországi választási csalások ellen (2011–12) tartott tömegtüntetések idején hatósági kérés ellenére sem blokkolta az ellenzéki felhasználók fiókjait, illetve adataikat sem adta át. A konfliktus után Durov új projektbe kezdett, gyümölcse a Telegram lett. A céget azonban Londonba helyezte át, hogy mentesüljön a politikai nyomás alól.

– Durov óriási hőssé vált, amikor nem volt hajlandó orosz ellenzékiek adatait kiadni. A liberálisok aztán gyorsan megváltoztatták a véleményüket, már nem jó arc, mert „mérges konzervatívoknak” nyújt lehetőséget a megszólalásra – mondja a Demokrata megkeresésére Megadja Gábor, aki a magyar jobboldali véleményformálók közül elsőként hozott létre saját csatornát a Telegramon.

A Facebook cenzorainál legújabban a Kontra.hu főszerkesztőjeként büntetéseket gyűjtő Megadja azonban azt is hozzátette, hogy egyelőre nem lenne jó döntés, ha a jobboldali közösség teljesen elhagyná a Facebookot, az Instagramot, vagy a YouTube-ot, hiszen ezzel több millió magyar felhasználót löknénk oda a baloldalnak, és egyetlen vélemény uralná a legnépszerűbb felületeket. Ennek ellenére B-tervként érdemes olyan platformokon is regisztrálni, ahol nem üldözik a konzervatív véleményt.

Másik alternatíva a Parler, mely az utóbbi években vált népszerűvé a Twitterről és Facebookról letiltott amerikai jobboldaliak, jellemzően Donald Trump támogatóinak körében. Látva azonban a platform népszerűségét, a Google és az Apple eltávolította kínálatából a Parlert, így a felhasználók telefonjairól is eltűnt, majd amikor világossá vált, hogy ez sem elég, akkor az Amazon Web Services megszüntette a szerverszolgáltatási szerződést, hogy egyáltalán ne legyen hozzáférhető a felület. Tették mindezt arra hivatkozva, hogy a Parler moderátorai úgymond nem voltak hajlandóak elég szigorúan lesújtani azokra a szóbűnökre, amelyekért például a Facebookon azonnali tiltás járna. A Parler ügyvezetője, John Matze ezzel szemben elmondta: lehetőségeikhez mérten igyekeztek moderálni az oldalon megjelenő tartalmakat, amiben 600 fizetett és önkéntes felhasználó segítette a céget. Az ügy politikai szálait mutatja, hogy az oldal elleni egységes fellépésre Donald Trump választási veresége után került sor, ami azért furcsa, mivel tavaly nyáron az Amazon még potenciális befektetőkkel is össze akarta hozni a Parler tulajdonosait. Noha jelenleg nem lehet a platformra regisztrálni, Matze bízik benne, hogy hamarosan minden visszaáll a régibe.

A szintén amerikai Gabet 2016-ban hozta létre Andrew Torba és Ekrem Büyükkaya. A cég leginkább meghatározó arca Torba, aki gyakorló keresztény, illetve vállaltan Trump-szimpatizáns. Noha az oldal és az alapítói hamar megkapták a „náci” bélyeget, a Gabet egyelőre nem tudták lekapcsolni a világhálóról, mert a szerverek is sajátjaik, illetve a felhasználók támogatásából működtetik a platformot, és a Facebookkal ellentétben nem kereskednek azok adataival.

Az oldalra nagyon egyszerűen lehet regisztrálni, a keze­lőfelülete pedig a Facebookéra hasonlít a leginkább. Az utóbbi hónapokban még csak pár százezres volt a felhasználói bázisa, mostanra azonban tömegével nyitnak fiókot olyanok, akik megunták az egyre szigorodó cenzúrát. A megnövekedett érdeklődés időnként jelentősen leterheli az oldalt, emiatt néha akadozik.

Szintén komoly lehetőségeket rejt magában a WeChat, amely közel egymilliárd felhasználóval Kína legnépszerűbb felülete. Használata egyszerű, minden tekintetben felhasználóbarát. Nyelvi beállításában nincs magyar opció, angolt vagy németet választhatnak a felhasználók.

Egy apróbb hátránya van a WeChatnek. Telefonról minden funkció használható, asztali gépen és laptopon azonban az ismerősök megosztásai nem láthatók, illetve hangüzenetet sem lehet küldeni a csevegésben. A regisztráció mindenesetre semmilyen nehézséggel nem jár, nem kell hozzá kínai karaktereket tanulmányozni.

A lista végére hagytuk azt a felületet, amely mindenképpen újdonságnak számít ezen a piacon: ez a Trumpbook. Noha tulajdonosi hátteréről még nem lehet sokat tudni, valószínű, hogy a Trump-tábor hozta létre a saját, politikától nem független közösségi felületét.

Mit tegyen tehát a jobboldali felhasználó a közösségi média területén kínálkozó viszonylagos bőségben? Mi a jó stratégia a jobboldali, konzervatív tábor számára, amelynek elérését durván korlátozzák a nagy techcégek?

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Demokrata megkeresésére elmondta, hogy a 2022-es választási kampányban a klasszikus és a közösségi média egyaránt fontos lesz, a politikai küzdelem párhuzamosan mindkét felületen zajlik majd. Úgy látja, a jelenlegi erőviszonyok nem a jobboldalnak kedveznek, ettől függetlenül azonban nem szabad feladni a küzdelmet, sokkal többet kell viszont dolgozni, hogy célt érjenek a jobboldal üzenetei.

A statisztikákra kitérve Kovács István elmondta azt is, hogy tavaly év végégig közel hétmillió regisztrált felhasználója volt a Facebooknak Magyarországon, az internetezők 90 százaléka facebookozik, ezért hatalmas stratégiai hiba lenne átengedni a platformot a baloldalnak, mert akkor a jobboldal jelentős hátrányba kerül.

– A 2022-es választás egyik kulcstényezője lesz, hogy a jobboldal milyen hatékonysággal használja a Facebookot, mit, hogyan és milyen gyakran mond el a felületen. A kemény ellenszél dacára azt gondolom, csak rajtunk, jobboldaliakon múlik, hogy a közösségi média a mi közösségünk médiájává is váljon. Ahogy futballnyelven mondják, idegenben szép győzni – mondta Kovács István.

Szalma György