Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Tüntető Nancy Pelosi képviselőházi elnök irodájában, miután betörtek az amerikai törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba
Hirdetés

Még javában állt a bál az Egyesült Államok fővárosában, amikor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár már az elnökválasztás eredményének tiszteletben tartására szólította fel a tüntetőket.

– Úgy gondolom, hogy az amerikai demokrácia intézményei erősek, és remélhetőleg hamarosan minden visszatér a rendes kerékvágásba – nyilatkozta Jus­tin Trudeau kanadai miniszterelnök, míg brit kollégája, Boris Johnson, aki szerint „az Egyesült Államok világszerte a demokráciát jelképezi”, szintén a békés hatalom­átadásba vetett reményét fejezte ki. Heiko Maas német külügyminiszter, a jogállamiság rendíthetetlen híve és szakértője a „demokrácia lábbal tiprásával” vádolta a tüntetőket, és a Reichstag lépcsőin elhangzó „uszító szavakról” elmélkedett a Capitoliumban történtek kapcsán.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Joe Biden elnökségétől várja a megváltást, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter pedig azt nyilatkozta, hogy „az amerikai intézmények elleni erőszakos cselekmények a demokrácia súlyos megsértését jelentik”. Angela Merkel német kancellár személyesen Donald Trumpot tette felelőssé a halálos áldozatokat is követelő zendülésért, mert szerinte az elnök a választás óta folyamatosan hergelte híveit az eredmény megkérdőjelezésével.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, aki bár Donald Trump leköszönő elnök egyik legszorosabb szövetségese és személyes barátja, gyalázatosnak titulálta a washingtoni eseményeket, a lengyel államfői hivatal csütörtöki állásfoglalásában pedig ez állt: „Joe Biden megválasztásának hitelesítése az amerikai kongresszusban az amerikai demokrácia stabilitásáról tanúskodik, valamint arról, hogy a demokratikus váltás nem az agresszív utcai tüntetések révén történik.”

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A hangzavarban üdítő színfoltot jelentett Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, aki – bár kritikával illette a szerinte „archaikus” amerikai választási rendszert – így reagált a történtekre: „Ez az Egyesült Államok belügye.”

A mai időkre jellemző, és rendkívül veszélyes mozzanat volt az események utózöngéjeként a leghatalmasabb közösségimédia-óriások reakciója. Elsőként Mark Zuckerberg jelentette be, hogy mind a Facebook, mind az Instagram letiltotta Donald Trump oldalát, és tette mindezt „meghatározatlan időre, de legalább az elnöki mandátuma végéig”. „Úgy véljük, túl nagy a kockázata annak, hogy az elnök ez alatt az időszak alatt továbbra is használja a szolgáltatásainkat” – írta magyarázatként Zuckerberg a saját Facebook-oldalán. – „Az elmúlt huszonnégy óra megdöbbentő eseményei világosan megmutatják, hogy Donald Trump elnök fennmaradó hivatali idejét arra akarja használni, hogy aláássa a hatalom békés át­adását megválasztott utódjának, Joe Bidennek.” Ez ugyan nem nyert bizonyítást, de a nagy sürgés-forgásban ez senkit sem érdekelt.

Csak péntek éjjelig kellett várni arra, hogy a Twitter – amelynek szeptemberben sikerült a magyar kormány hivatalos oldalát, ha átmenetileg is, de felfüggeszteni – szintén eltüntesse Donald Trump magánfiókját, mert szerintük „feltehetőleg üzenetei hatására” törhetett ki a capitoliumi zavargás. Ezt az oldalt pedig a Trump-kampánystáb hivatalos Twitter-fiókja is követte, amit szintén letiltottak.

Ha valaki mindezt túlzásnak érezné, azt biztosan meggyőzi majd Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke, aki múlt pénteken azért egyeztetett az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, hogy ellenőrizni tudják Donald Trumpot, nehogy az elnök „háborút robbantson ki, vagy nukleáris csapást rendeljen el”. Nukleáris csapást? Kire?

A fősodratú média pedig beindította a propagandakampányt.

– Több diák is azzal jött be ma reggel, hogy anya és apa nézte a tévét, és a csúnya emberek bejutottak a Fehér Házba, csúnya emberek próbáltak bántani másokat Washingtonban. Sokuk aggódott, mert tudják, hogy nem szabad betörni sehová… ez nem normális számukra – ezt Ally Stanton, egy Massachusets állambéli óvónő nyilatkozta a 25 Newsnak azzal kapcsolatban, hogy az állami iskolákban már a zavargások másnapján végtelenül komolyan vették azok lehetséges hatásait a gyermekek lelkére, és többek közt olyan ügyesen kiválasztott szavak jelentését tanították meg nekik, mint a „zendülés” és a „lázadás”.

A tanárok persze nem maradtak magukra, hiszen nagy segítséget jelentett nekik „az a képzés, amelyet a nyáron és ősszel a rasszizmussal kapcsolatos igazságtalanságok ellen szervezett tüntetések nyomán kaptak” – ahogy azt a Poughkeepsie Journalból megtudhattuk. Ugyanebben a cikkben találtak helyet Devin Clowry középiskolai diák szavainak is, aki szerint „a BLM-es tüntetőket könny­gázzal támadják meg és gumilövedékekkel lövik a valóban békés (békés? – uramisten!) demonstrációkon, de ha fehér férfiak akarják megrohamozni a Capitolium épületét, akkor nem ütköznek ellenállásba. Számomra ez nem volt semmivel sem kevesebb, mint egy terrortámadás.”

És ha már kettős mérce: a Milwaukee Journal-Sentinel számolt be Jeff Taff ügyéről, akit azért függesztettek fel tanári állásából, mert korábban azt mondta diákjainak, azt tervezi, hogy elmegy a washingtoni tüntetésre. A tanárt az sem mentette, hogy semmiféle bizonyíték nem támasztotta alá, hogy valóban ott lett volna. Amikor az is kiderült, hogy korábban megosztott egy videót, amin Rudy Giu­liani, New York városának volt polgármestere és Trump elnök jogi tanácsadója a lehetséges választási csalásokról beszél, egy szülő a fent említett médiumnak kifakadt. „El sem akartam hinni. Ez teljességgel helytelen. [Taff] azért van ott, hogy tanítson. Nem azért, hogy agymosást végezzen, főleg nem olyasmivel kapcsolatban, amire semmi bizonyíték nincs…” Igaz, hogy Taff a diákjainak erről nem beszélt, de beszélhetett volna. És ez már elég.

Eközben a demokratákhoz húzó liberális CNN egyik hírműsorában durván megtámadták Tucker Carlsont, akinek műsora a Fox News nevű tévécsatornán immár tizennyolc éve a legnézettebbek közé tartozik az egész Egyesült Államokban. Az volt a bűne, hogy igyekezett árnyaltan beszélni a valóságról, és rokonszenvezik Trump elnökkel. A CNN műsorvezetője ezért a napokban az alábbi jelzőkkel illette: „Ő a betegség része, propagandista, hazug és parazita.” Mintha a korai szovjet sajtó éledt volna fel.

Időközben az FBI letartóztatta Derrick Evanst, Nyugat-Virginia állami törvényhozásának republikánus képviselőjét és Glen Casadát, Tennessee állam képviselőházának korábbi republikánus frakcióvezetőjét, miután felismerték őket az épületbe betörők között. Utóbbi lakásán házkutatást is tartottak. Donald Trump elnököt pedig terrorcselekményre való felbujtással vádolják, amiért akár börtönre is ítélhetik. Hogy simán menjenek a dolgok, a nagy techóriások minden olyan szereplőt és minden olyan oldalt elnémítanak, amelyek esetleg más véleményt fogalmazhatnának meg.

Levél Amerikából

Egyszerűen nem tudom már, hogy mi igaz és mi nem. Nem értünk semmit, még nem fogtuk fel, hogy mi történt, csak találgatunk. De tisztul a kép. És attól félek, hogy ha a nép fejében végleg kitisztul, hogy mit tettek velünk, hogy a demokrata és republikánus képviselők elárulták az országot, akkor sajnos a nép megállíthatatlan lesz. A házban, ahol lakunk, mindenkinek van fegyvere. Nekem is.

Azt már mindenki tudja itt, hogy szándékosan megrendezett esemény volt a Capitolium elleni támadás. Órákon át sétálgattak bent az emberek, és senki nem állította meg őket. Nem volt ellenállás, simán beengedték őket, és nem érkezett erősítés sem. Közben egyre több képet azonosítanak, és egyre több antifát találnak, akik provokáltak, akik végrehajtották ezt az aljas tervet.

És bent mi is történt? Éppen vitáztak a szenátorok a választásról. Majd jött a támadás, a vita hirtelen félbeszakadt. Utána pedig vita nélkül sebtiben, mert a támadás mindenkit sokkolt, mindent elfogadtak, sőt gyorsan törvényt is módosítottak. Szépen meg volt rendezve az egész. Sok bizonyíték van a demokraták ellen, de már nem mer senki lépni…

Amerika kettészakadt

Donald Trump politikai karrierjének a végét jelentheti a Capitolium épületének ostroma. A magát túlnyerő demokrata vezetés a techcégekkel szövetkezve kezdte meg a konzervatívok nyilvánosságból való kiszorítását, miközben a republikánusok egymás torkának feszülnek, az amerikai társadalom pedig a végletekig megosztottá vált.

A menetrendnek megfelelően január 6-án Mike Pence republikánus alelnök vezetésével összeült a kongresszus, hogy hitelesítse az elektori kollégium döntését. A törvények szerint ez volt az utolsó alkalom arra, hogy a képviselők visszautasítsák a választás eredményét. Élve az alkotmány adta lehetőséggel, republikánus képviselők több állam esetében kifogást emeltek. Noha ezt a fősodrú média szándékos zavarkeltésként tálalta, valójában egyszerű formalitásról volt szó, aminek célja valójában nem az eredmény véglegesítésének a megakadályozása volt, hanem a figyelem felhívása a szabálytalanságokra.

Érdemes megjegyezni: ezzel az alkotmányos jogukkal a demokrata képviselők is éltek 2000-ben, 2004-ben és 2016-ban, tehát az elmúlt évtizedek során minden olyan alkalommal, amikor republikánus elnököt választott az ország. A valószínűleg a már politikai utóéletére készülő Mike Pence korábban egyértelművé tette, hogy noha korábbi főnöke továbbra is kitart győzelme mellett, ő elismeri a választások eredményét.

Elszabaduló pokol

Miközben a képviselők tanácskoztak, Donald Trump, aki november óta ragaszkodik hozzá, hogy ő nyert, a Capitolium és a Fehér Ház között elhelyezkedő parkban (National Mall) nagygyűlést tartott, amelyen egyes becslések szerint akár egymillió, az ország legkülönbözőbb pontjairól érkező republikánus vehetett részt. Noha a liberális sajtó szerint Donald Trump a híveit tüzelte, a beszédet visszanézve sokkal inkább úgy tűnik, próbálta felkészíteni őket arra, hogy Joe Biden lesz az elnök. A hatalmas tömegben a tüntetés alatt semmiféle rendbontás nem történt, nem robbant petárda, minden békésen zajlott.

A beszéd végével pár ezer demonstráló átvonult a Capitoliumhoz, ahol egy kisebb csoportjuk behatolt az épületbe. Hogy ez miként történhetett meg, valószínűleg csak a későbbi vizsgálatok során derül majd ki. Annyi bizonyos, hogy felvételek szerint az épületet kívülről védő rendőrök gyakorlatilag kinyitottak egyes kapukat, máshol pedig próbáltak ellenállni a tömegnek. Az alacsony készültséget némileg megmagyarázhatja, hogy a konzervatív tömegtől váratlan volt egy efféle akció. Az épület védelmét ellátó Capitol Police vezetője mindenesetre csütörtökön lemondott.

– Nem ez volt az első eset, amikor tüntetők kormányzati épületet vettek célba. 2011-ben a wisconsini kongresszus épületébe tört be a demokrata párti tömeg, 1967-ben a Black Panthers nevű fekete milícia tagjai fegyveresen hatoltak be a kaliforniai törvényhozás épületébe, 2018-ban a Trump migrációs politikája ellen tüntetők foglalták el a Szenátus egyik irodaházát, legutóbb pedig tavaly májusban az Antifa és a Black Lives Matter (BLM) tüntetői próbálták megtámadni a Fehér Házat, de arra még nem volt példa, hogy magával a Capitoliummal történjen ilyen – mondta a Demokratának Balogh Máté Gergely, a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének oktatója. Úgy látja: az események magának Trumpnak ártottak a legtöbbet, hiszen erre hivatkozva a demokraták és a republikánus fősodor megkezdték az elnök elszigetelését, aki korábban azt ígérte, hogy a végsőkig kitart, és ha most nem is jár sikerrel, 2024-ben újra ringbe száll az elnökségért.

Ahogy 2006-ban itthon az MTV-székház ostromlóit, úgy az amerikai kongresszus épületébe betörőket is meglephette az ellenállás hiánya. Szervezetlenségüket jól mutatja, hogy arcukat nem takarták el, és a képek tanúsága szerint sokan közülük randalírozás helyett leginkább szelfizéssel voltak elfoglalva. Ezzel persze megkönnyítették azonosításukat is, így akár tíz év börtön is várhat rájuk a miatt a szobrokat és emlékműveket védő elnöki rendelet miatt, amit Donald Trump tavaly júniusban adott ki az akkori zavargások nyomán.

Noha az épületbe betörők azonosítása még tart, a jelek szerint kis számban ugyan, ott voltak közöttük a QAnon összeesküvés-elmélet hívei (közéjük tartozik az ikonikussá vált, viking jelmezt viselő férfi), akik véleménye szerint a liberális világelit pedofilokkal és sátánistákkal szövetkezve tört Donald Trump megbuktatására. Jelenlétüket később a liberális média természetesen Trump elnök híveinek általános lejáratására használta fel.

Az összecsapásokban öt ember vesztette életét. Egyikük egy 42 éves rendőr volt, akit hátulról, egy tűzoltó készülékkel vágtak fejbe. Az egyik áldozatot, a légierő 35 éves veteránját, Ashli Babbitot az épület civil ruhás őre lesből, a zárt üvegajtón keresztül lőtte le, teljesen értelmetlenül, mert a veterán hölgy mögött gépfegyveres rendőrök ácsorogtak a folyosón a főképp szelfiző és kamerázó tömegben.

Eközben Georgiában…

A washingtoni események előtt egy nappal, kedden Georgia államban a szenátusi választások második fordulóját tartották, amelyen kis többséggel két demokrata jelölt győzött. Így a demokraták az elnöki poszt és a képviselőházi többség mellett a szenátusi helyek immár felét birtokolják. Mivel azonban a szenátusban a szavazat­egyenlőséget a szabályok szerint az ülést vezető alelnök, azaz Kamala Harris oldja fel, Joe Biden és pártja kezében Obama első ciklusának eleje óta nem látott mértékű hatalom összpontosult.

– A georgiai eredmények elsősorban nem a demokraták erejét, hanem a republikánus párton belüli törést mutatják – mondja Balogh Máté Gergely. – A két jelölt azért veszített, mert a Trump-párti szavazók nem voltak hajlandóak kellő arányban leszavazni a republikánus fősodorhoz tartozó sze­nátorokra (a második fordulóban 300 ezerrel kevesebben adták le rájuk a voksukat), akik megítélésük szerint nem álltak ki eléggé az elnök mellett, nem tettek meg minden tőlük telhetőt a választási szabálytalanságok kivizsgálásáért.

Pedig sok jel utalt arra, hogy legalábbis érdemes lenne alaposan utánajárni ezeknek. Biztonsági kamerák felvételei alapján Fulton megyében, ahol Atlanta található, a szavazatszámláló ellenőrök hazaküldését követően a számlálók a pult alól vettek elő többdoboznyi voksot, amit aztán tovább számoltak.

Megosztott nemzet

A capitoliumi események nyomán a demokraták, akik korábban a BLM és az Antifa tüntetőit hősökként ünnepelték, Donald Trump elszámoltatását követelik, és azt tervezik, hogy kezdeményezni fogják az impeachmenteljárást. Ha ez sikeres lenne, Trump később sem indulhatna újra az elnöki székért.

A Facebook, a Twitter, az Instagram, a Snapchat, a TikTok és szinte minden közösségi portál részben vagy egészben letiltotta az Egyesült Államok elnökének fiókját, és hasonló korlátozásokat vezetett be a Google, az Apple, sőt a Pinterest is.

– Nem okszerűtlen a következtetés, hogy a techcégek, amelyek így is a politikusok állandó támadásaival néznek szembe növekvő hatalmuk miatt, ezzel próbálják most megalapozni a jó együttműködést a magukat túlnyerő demokratákkal – igyekszik értelmezni a példátlanul antidemokratikus lépés lehetséges hátterét Balogh Máté Gergely.

A Capitoliumban történtek nemcsak a demokratáknak jöttek jól, hanem a republikánus fősodornak is, hiszen lehetőséget kínálnak a számukra, hogy megszabaduljanak Donald Trumptól. Az eseményeket követő napokban az elnöki kabinet számos tagja hátrált ki Trump mögül. A republikánus mainstream már 2016-ban is mindent megtett Donald Trump jelölése ellen, majd kénytelen-kelletlen mögé álltak, emlékeztet Balogh Máté Gergely. Hozzáfűzve, Donald Trump a későbbiekben sem lopta be magát a konzervatív elit szívébe, hiszen többek közt visszafogott külpolitikájával számos lobbiérdeket sértett meg.

A szakértő szerint noha az amerikai média most úgy tesz, mintha Donald Trump lenne az oka az ország és a párt megosztottságának, ő valójában annak csak szimbóluma. A Republikánus Párt Bush-féle vonala egyre gyengül, miközben a szavazók között egyre többen vannak a vidéki és a munkás­osztálybeli konzervatívok.

Az amerikai politika így már nemcsak demokratákra és republikánusokra, hanem inkább fősodorra és radikálisokra válik szét. A Demokrata Párt már korábban kitermelte a Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez által megtestesített balszárnyat. Ez a folyamat várhatóan a republikánusokon belül is le fog zajlani. Különösen, hogy az elnöki szék, a kongresszus és a szenátus többségével a demokraták mostani diadala érthető okokból erősen frusztrálja a magukra hagyott republikánus tömegeket.

Ezt tetézi, hogy a koronavírus-járvány drámai munkanélküliséget hozott, és pusztítást végzett a kis- és középvállalkozások körében is, miközben az olyan tőkeerős nagyvállalatok, mint az Amazon vagy a Walmart rekordméretű profitot kaszálnak.

Ha a Facebook, a Twitter és a többi techóriás háborút indít a jobboldal ellen, azzal csak azt éri el, hogy azok új nyilvánosságot teremtenek maguknak, ezáltal pedig az amerikai társadalom az eddigieknél is megosztottabbá válik.