Csökken a bizalom, nem kell az információ

A kontinens legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltatója, a UPC megrendelésére 14 országban, köztük hazánkban is átfogó felmérés készült a lakosság tévénézési szokásairól. A több mint hatezer tévénézőt érintő megkérdezésből kiderült: az európaiak a televíziót tartják az elsődleges hírforrásnak. Az idősebbeket még érdekli a belpolitika, a fiatalokat kevésbé, s tanulni sem akarnak a tévézésből. Meglepő eredmény, hogy a nyilatkozók többsége ellenszenvesnek tartja a valóságshow-kat, s Magyarországon különösen nagy az erőszakos jeleneteket elítélők aránya.

A megkérdezettek között franciák, hollandok, osztrákok, svájciak, norvégok, svédek, írek, belgák, lengyelek, románok, csehek, szlovákok, szlovének és magyarok voltak. A Research International a felmérés során arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon mennyire hiteles médium a televízió, milyen műsorok érdeklik a fiatalokat, és mennyire vonzóak a valóságshow-k.

A felmérés szerint az európaiaknak, és köztük a magyaroknak is több mint 80 százaléka naponta a képernyő elé ül, több mint felük két óránál is hosszabb időt tölt a készülék előtt. A idősebb korosztály a tájékozódás igényével kapcsolja be a televíziót, míg a fiatalok többsége (56 százalékuk) a szórakozást helyezi előtérbe. A tanulási vágy Magyarországon mindössze 2 százalékkal szerepel a tévénézés indokai között, Norvégiában ez az arány 27 százalék!

De vajon az igazságot tükrözik a tévéhíradók? Az európaiaknak csak mintegy 21 százaléka bízik meg abban, amit a híradóban lát, a magyaroknak viszont 46 százaléka gondolja úgy, hogy a hírek többnyire az igazságról tájékoztatnak. Teljesen megbízhatónak csak 16 százalékuk tartja a hírműsorokat, tíz százalékuk pedig egyáltalán nem tartja hitelesnek. A felmérés készítői mérték a kereskedelmi és a közszolgálati tévé hírműsorai iránti bizalmat is. A közszolgálati hírműsorok iránti bizalom Európa-szerte nagyobb, csupán a román nézők bíznak jobban a kereskedelmi csatornák tájékoztatásában. A magyaroknak jelentős hányada, 43 százalékuk nem lát különbséget, 36 százalékuk a közszolgálati médiumokat részesíti előnyben, 21 százalékuk pedig jobban bízik a kereskedelmi tévéadókban. Egy esetleges katasztrófa esetén az európaiak több mint a fele úgy gondolja, hogy a legmegbízhatóbb forrás a televízió. A tévé után a rádió és az internet, a cseheknél viszont a nyomtatott sajtó került a második helyre. A fiatalok nagyobb arányban bíznak az internetben, míg az idősebbek inkább a rádiót tartják a legmegbízhatóbbnak a televízió mellett.

A belpolitikai műsorok iránti legerősebb érdeklődést Lengyelországban mutatták ki, hazánkban egyenlő arányban vannak azok, akiket nagyon, és akiket egyáltalán nem érdekel a belpolitika a televízióban. Érdekes különbség mutatkozik a korosztályok között: az idősebbek 57 százaléka számára vonzó a belpolitika, a fiatalok 46 százalékát viszont ezek a műsorok egyáltalán nem érdeklik. Az Európai Unió politikájával foglalkozó műsorok iránti érdeklődés is alacsony szinten alakul a fiatalok körében: 55 százalékukat egyáltalán nem törődik ezekkel a műsorokkal. A magyarok között nagyjából egyenlő arányban vannak, akik nézik és akik elutasítják az EU politikájával foglalkozó műsorokat.

A kutatók megállapítják: a politikai műsorok Európa-szerte határozottan befolyásolják a szavazás eredményét. Az európaiak 54 százaléka elismeri, hogy a televízió hatással van politikai véleményalkotásukra. Ezzel ellentétben a magyarok 65 százaléka állítja, hogy politikai döntését soha nem befolyásolta a televízió. Ellentmondásos az európai vélekedés a vallási műsorok vonatkozásában. Az európaiak 63 százaléka úgy gondolja, hogy a vallási műsorok sugárzása szükséges, de mindössze 14 százalékuk nézi őket szívesen. Magyarországon ennél valamivel többen, a megkérdezettek 68 százaléka ért egyet azzal, hogy szükségesek a vallási műsorok, és 19 százalékuk nézi is őket. A felmérés készítői arra is választ kerestek, hogy vajon elmélyítheti-e a vallási konfliktusokat a vallási témájú tévéműsor. A magyarok jelentős része, 45 százalékuk úgy gondolja, hogy a vallási tévéműsorok semmilyen hatással nincsenek a vallási konfliktusokra. Akik szerint mégis van ezeknek az adásoknak valamilyen hatásuk, azok többnyire úgy vélik, a műsorok inkább egymás megértését segítik.

Az európaiak 36 százaléka mindig, vagy legtöbbször otthon marad, hogy megnézze kedvenc műsorát. A hazai tévénézőknek ugyanakkor csak a harmada marad otthon kedves tévéműsora miatt, jelentős hányaduk (45 százalékuk) pedig azt nyilatkozta, hogy egy tévéműsor kedvéért semmiképpen sem mondana le egyéb programjáról. A legváratlanabb eredményt a „reality TV”, vagyis a valóságshow felmérése hozta. A válaszok szerint a műfaj iránti érdeklődés rendkívül alacsony, az európaiak 64 százaléka nem kedveli ezeket a műsorokat. Az idősebbek 76 százaléka és a fiatalok fele egyenesen ellenszenvesnek ítéli őket. A magyarok 73 százaléka szintén azt állítja: egyáltalán nem érdeklik a valóságshow-k. A többség Európa-szerte úgy véli: elsősorban az erőszak bemutatása az, amivel a valóságshow-k már átlépik azt az etikai határt, amitől elfogadhatatlanná válnak. Minden nemzet közül a mienk utasítja el leginkább (91 százalékban) az erőszakos filmeket, jeleneteket. A magyar nézők még az európai átlagnál is szigorúbbak, csak 11 százalékuk engedne meg bármit a valóságműsoroknak. Ez azért különösen figyelemreméltó, mert a UPC a felmérést azért készíttette, hogy a műsorcsomagok összeállításánál a mindenkori igényekhez igazítsa a programokat.

Számos műsor lekerülhet a képernyőről? Szociológusok azért fenntartásokkal fogadják a felmérés eredményeit. Ismert tény, hogy a megkérdezéses felméréseknél a válaszadók őszinteség helyett gyakran adnak olyan választ, amiről úgy vélik, hogy társadalmilag helyes. A kikérdezéses felméréshez képest például mást mutatnak a valóságos nézettséget vizsgáló elektronikai felmérések. Egy biztos: a televízió mára már nemcsak a tájékoztatásnak, hanem a közvélemény manipulálásának is a leghatékonyabb eszközévé vált. Erről pedig a műsorszolgáltatók sem szoktak megfeledkezni…

Hernádi Zsuzsa