A rendőrség szerint a düsseldorfi tüntetésen mintegy százezren vettek részt. Országszerte mintegy 300 városban és faluban voltak megmozdulások.

Hirdetés

A tüntetések célpontja a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt politikája elleni tiltakozás volt, amely bevándorlásellenessége révén jelentősen előretört az elmúlt hónapokban tartott választásokon.

A tüntetők „Az AfD ellen – Nem maradunk csöndben. Nem nézünk félre. Cselekszünk” – jelszóval vonultak át a városon.

A tiltakozó hullámot az oknyomozó újságírókat tömörítő Correctiv által a szélsőjobb november 25-i potsdami tanácskozásáról közzétett információk váltották ki.

Korábban írtuk

A találkozón, amelyen Martin Sellner, az osztrák szélsőjobboldali Identitárius Mozgalom volt vezetője a bevándorlók kitelepítését javasolta, az AfD több politikusa, valamint a konzervatív Keresztény-Demokrata Unió egyes tagjai és a szélsőjobboldali WerteUnion tagjai vettek részt.

A Correctiv január 10-i közlése szerint Sellner három célcsoportot nevezett meg: a menedékkérőket, a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieket és a „nem asszimilált állampolgárokat”.

Németországban nyomás alatt van a demokrácia – jelentette ki szombaton Boris Pistorius védelmi miniszter a szélsőjobb veszélyei figyelmeztetve az osnabrücki nagygyűlésen.

Az AfD meg akarja változtatni a rendszert – mondta szülővárosában a miniszter, huszonötezres hallgatóság előtt. „Ez semmi mást nem jelent, csak azt, hogy vissza akarnak térni a faji őrület, megkülönböztetés, egyenlőtlenség és igazságtalanság sötét időihez” – tette hozzá Boris Pistorius.

A miniszter párhuzamot vont a Weimari Köztársasággal, amely nem az ellenségei miatt, hanem a barátai gyengesége miatt bukott el.

„Ma már okosabbak vagyunk a történelem nem ismételheti önmagát” – mondta Pistorius a tapsoló hallgatóság előtt.

Kielben több mint tízezren tiltakoztak a szélsőjobb ellen. Megmozdulások voltak kisebb városokban, így egyebek mellett Lübeckben, Kaiserslauternben és Wormsban is. A hatóságok szerint Aachenben mintegy 12 500-an, Marburgban pedig 12 ezren vonultak az utcára.

Frank-Walter Steinmeier államfő támogatásáról biztosította a tüntetéseket, egyszersmind a demokrácia iránti fokozottabb elkötelezettséget szorgalmazott a SWR regionális közszolgálati műsorszolgálatónak nyilatkozva.

Olaf Scholz, aki két hete Potsdamban részt vett a tüntetésen, szintén üdvözölte a számos megmozdulást.

A kancellár szombaton közzétett podcastban emlékeztetett a holokauszt néven ismert emberiesség elleni bűncselekményért viselt német felelősségre.

Scholz örömét fejezte ki, hogy az országa „talpon van”, mert „honfitársaink milliói vonulnak az utcákon”.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává. 1945-ben ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg a ma Lengyelország területén található auschwitz-birkenaui haláltábort, ahol a nácik több mint egymillió embert gyilkoltak meg, köztük több mint 400 ezer magyart.