A világ országai folyamatos kihívásokkal szembesülnek a villamosenergia-termelés tekintetében, hiszen egyszerre kell megfelelniük az ellátásbiztonsági, a versenyképességi és a klímavédelmi követelményeknek. E szempontok együttes érvényesítése nem könnyű feladat. Éppen ezért számos ország az atomenergetika fejlesztése mellett teszi le a voksát, miután az atomerőművek mindhárom szempontból optimális megoldást jelentenek.

Fotó: Hárfás Zsolt

Fotó: Hárfás Zsolt

Fehéroroszország is e szempontok mentén döntött, amikor a Paks II. Atomerőműhöz hasonló két, VVER-1200 típusú, 3+ generációs blokk építéséről határozott. Az 1-es blokk alapozása 2013-ban kezdődött, az egység a 2018. októberi állapot alapján 98 százalékos készültségi állapotban van. Az épületek és szerkezetek száz százalékban elkészültek, a technológiai rendszerek üzembe helyezési munkálatai zajlanak. A jövő év elején helyezik be a reaktorba az első friss üzemanyagkötegeket, majd 2019 márciusában kerülhet sor a blokk fizikai indítására. A kereskedelmi üzem kezdete 2019 végén várható. A második fehérorosz blokk egy évvel később, 2020-ban állhat a villamosenergia-termelés szolgálatába. Fehéroroszország első atomerőműve az energiatermelés 25-30 százalékát adja majd. Fontos kiemelni, hogy a beruházás az előirányzott költségkereten belül valósul meg.

A második blokk készültsége szintén nagyon magas, 95 százalékos. A főberendezéseket a terveknek megfelelően már beépítették, beleértve a reaktortartályt is, illetve szerelik a turbinagépház berendezéseit.

Magyarországhoz hasonlóan Fehér­orosz­ország is az atomerőmű-építésben érdekelt, ugyanis az ország villamos­energia-termelésének 95 százalékát gázerőművek adják. Az ország éves földgázszükséglete eléri a 10-11 milliárd köbmétert. Éppen ezért a minszki kormányzatnak életbevágóan fontos, hogy diverzifikálja és folyamatosan fejlessze az ország energetikai rendszerét. Ennek egyik alapvető pillére a két új blokk által biztosított 2400 MW nukleáris kapacitás, amely éves szinten ötmilliárd köbméter földgáz megtakarítását eredményezi, emellett jelentősen hozzájárul a klímavédelemhez, a párizsi klímaegyezményben foglalt célok teljesüléséhez, ugyanis éves szinten tízmillió tonna szén-dioxid-kibocsátást segít elkerülni, ráadásul elősegíti a gázfüggőség csökkentését is.

A Belorusz Atomerőmű Oktatási Központja, amely tökéletes mása a blokkok vezénylőtermének. Itt képzik ki a leendő üzemeltetőket.

Lényeges szempont továbbá, hogy a két új blokk által termelt villamos energia előállítási egységköltsége alacsonyabb, mint a gázerőművek esetében. Ez pedig a gazdaság versenyképességének egyik kulcsa. Az atomenergia-ipar jelentős lendületet ad az innovatív technológiák fejlesztésének. Emellett a fehérorosz vállalkozóknak is kivételes lehetőséget biztosít a két új blokkot építő Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern. A szerelési, építési munkák jelentős részét helyi vállalkozások végezhetik el, amelyek a jövőben más külföldi atomenergetikai projektben is részt vehetnek, miután rendelkeznek a szükséges referenciával. A Paks II. projekt keretében a Roszatom ezt a lehetőséget Magyarország számára is biztosítja.

Az atomenergetikai iparban a nukleáris biztonság elsőbbséget élvez, így megelőz bármilyen más, szakmai vagy politikai természetű szempontot is. Ez a társadalmi elfogadottság érdekében nélkülözhetetlen. Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy egy atomerőműben dolgozó és a környékén élő embereknek is alapvető fontosságú kérdés az erőmű jövőbeni hosszú távú és biztonságos üzemeltetése.

A fehérorosz kormányzat számára Csernobil emléke miatt az atomerőmű biztonsága és társadalmi elfogadottsága kulcsfontosságú kérdés. Az utóbbi években számos nemzetközi vizsgálatot végeztek. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – a kormányzat meghívására – például 2017. január 16-a és 20-a között is átfogó ellenőrzést, vizsgálatot tartott az új blokkoknál. Az úgynevezett SEED-vizsgálat keretében szakmai alapon értékelték, hogy az új erőmű mennyire képes ellenállni a külső veszélyeknek, hatásoknak. A vizsgálat megállapította, hogy Fehéroroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy a megépülő két új blokk képes legyen ellenállni a lehető legsúlyosabb külső hatásoknak is. A misszió szakértői külön kiemelték a külső veszélyeket elemző program magas színvonalát, valamint azt is, hogy a védelmi rendszerekbe a fukusimai atomerőmű-baleset tapasztalatai alapján létrehozott 17 megoldást is beépítettek. A NAÜ ezzel együtt ajánlásokat is tett, amelyeket Fehéroroszország minden részletre kiterjedően végrehajt.

Kapcsolódás az országos hálózatra

A biztonsággal összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy az atomerőmű két kilométeres körzetében nincsenek tűz- és füstforrások, így erdőtüzek nem lehetnek hatással az erőmű biztonságára. Az árvízveszéllyel kapcsolatban is készültek elemzések, amelyek azt támasztják alá, hogy az atomerőművet semmilyen szélsőséges esetben sem fenyegeti árvíz. A további vizsgálatok azt is igazolják, hogy a két új blokk képes ellenállni a lehetséges földrengéseknek. A repülőgép-rázuhanás megakadályozását, a károk megelőzését szolgálja például a blokkok külső héján kívül a polgári és a katonai repülőgépek légifolyosóinak a telephely meghatározott nagyságú légterétől való távolsága.

Az európai közvélemény árgus szemekkel figyel a fehéroroszországi atomerőmű-építésre. A szakértői vizsgálatok is elismerték, hogy Fehéroroszország magatartását a nyíltság és a kezdeményezőkészség jellemzi az új atomerőmű építésével kapcsolatban, hiszen elsőren­dűnek tartják a hazai és a nemzetközi közvéleményben, hogy a nukleáris biztonsággal összefüggésben felmerülő aggályokra nemzetközi szakértők és szervezetek hiteles értékelést és válaszokat adjanak. Ennek érdekében Fehéroroszország maga kezdeményezte azt, hogy a jövőben üzemelő két új blokk esetében is végezzék el a fukusimai atomerőmű-baleset után az Európai Unió területén működő atomerőművek számára előírt Célzott Biztonsági Felülvizsgálatot, azaz a stressztesztet.

Fehéroroszország az európai és a nemzetközi követelményeknek megfelelően elvégezte a vizsgálatot, és az atomerőműre vonatkozó nemzeti stressztesztről szóló jelentést szakértői értékelés céljából 2017. október végén hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottság és az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (ENSREG) részére. A szakértői értékelés célja, hogy a fehérorosz nukleáris biztonsági fejlesztéseket úgy maximalizálja, hogy egy nemzetközi, független és kiegészítő értékelést biztosít annak érdekében, hogy a stressztesztben meghatározott témák esetében minden kérdésben szakmailag megalapozott válaszok szülessenek, figyelembe véve az addigi vizsgálatok eredményeit és tapasztalatait is.

Fotó: Hárfás Zsolt

Az ENSREG a fehéroroszországi atomerőmű esetében befejezte a stressz­teszt értékelését, amely megerősítette, hogy a nemzeti jelentést az európai uniós stresszteszt követelményeinek megfelelően dolgozták ki, a felülvizsgálat során a fehérorosz fél minden felmerülő kérdésre részletes és kielégítő választ adott. Az új erőmű megfelel az Európai Unió és az ENSREG előírásainak, műszaki biztonsága magas szintű, és földrengés elleni biztonsága is kiemelkedő. A felülvizsgálati csoport pozitívumként emelte ki a passzív biztonságvédelmi rendszereket, a blokktípusban alkalmazott zónaolvadék-csapdát, a kettős falú hermetikus védőépületet, valamint a képzési központban lévő teljes körű, egyedi képességű szimulátort, amely alkalmas a súlyos balesetek szimulálására is. Különösen előremutatónak és követendő példának nevezték a fehérorosz fél hozzáállását, elismerve, hogy jelentős munkát végez annak érdekében, hogy a különféle nemzetközi szervezetekkel, hatóságokkal vagy éppen kutatóintézetekkel szoros kapcsolatot építsen ki az új blokkok biztonságos üzemeltetése érdekében. Az ENSREG bizonyos ajánlásokat is tett a biztonság további növelésére. Mindez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szakértőkből álló felülvizsgálati csoport szerint az ajánlások egyértelműen teljesíthetőek a biztonsági elveknek és követelményeknek megfelelően.