A magyar emberek világos jelzést küldtek a nemzeti konzultáció segítségével, amelyen a válaszadók elsöprő többsége elutasította a brüsszeli szankciókat. Az intézkedések ugyanis nem állították meg a háborút, ellenben Európának rendkívüli gazdasági nehézségeket okoztak. Ezért a mintegy 1,4 millió válaszadó 97 százaléka azt sem szeretné, ha újabb szankciós lépések születnének. A nemzeti konzultáció mellett több felmérés is napvilágot látott a háború és a szankciók kapcsán. A Századvég úgynevezett Európa-projektje nemzetközi színtérről is becsatornázta a véleményeket.

Hirdetés

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta a nyugati politikai elit egyre nagyobb hangsúlyt helyez Oroszország megbüntetésére, mint a béketárgyalások elősegítésére. Múlt év decemberében ismertette a Századvég azt a kutatását, amely arra világított rá, hogy az európaiak békét akarnak, nem szankciókat. Az unió egészében a feltett kérdésre válaszolók 82 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra annak érdekében, hogy véget érjen a háború. Ezzel nagyobb arányban azokban a déli tagállamokban értettek egyet (Cipruson 91 százalék, Portugáliában és Görögországban 89 százalék), amelyek Brüsszel korábbi szankciós javaslatcsomagjainak számos részét nem fogadták el. A szintén szankciókritikus Magyarországon a lakosság 88 százaléka békepártinak mondta magát – írta az elemzés.

December végén jelent meg az a kutatás, amely megállapította, hogy a többség szerint a szankciók jobban fájnak az uniónak, mint Oroszországnak. Az Európai Unió átlagát tekintve a kérdésre válaszolók többsége (53 százaléka) szerint az intézkedések mind az európai, mind az orosz gazdaságnak ártottak. Csaknem négyszer annyian (37 százalék) gondolták viszont úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban az unió gazdaságának okoznak kárt, mint akik Oroszországot látták a szankciók elsődleges vesztesének. Az előbbiek valamennyi uniós tagállamban többségben voltak az utóbbiakkal szemben.

Felröppentek arról is hírek, hogy Brüsszel következő szankciós csomagja már a nukleáris energiát is célba veszi. Ehhez képest az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta, hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen. A Századvég Európa-projektjének egy másik kutatása január elején ismertette: a válság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az unióban. Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött.

Korábban írtuk

Szintén január elején hozta a szervezet nyilvánosságra, hogy drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban. Azaz: átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemidíj-elmaradással küzd az unióban. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb.

Az európaiak elégedetlenségét Brüsszel szankciós politikája és az annak nyomán tapasztalható áremelkedés az elmúlt hónapokban tovább növelte. A Századvég 2022 őszén készített kutatásában már a válaszadók csaknem négyötöde (79 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a kialakult helyzetért részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája felelős.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.