A tanács az Európa-ügyi miniszterek részvételével Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország jogállamisági helyzetét vitatta meg. Az igazságügyi miniszter felszólalásában rámutatott, hogy az Európai Bizottság a kormányzat által kinevezett belga vagy dán médiahatóságok függetlenségével kapcsolatban más standardokat alkalmaz, mint az Országgyűlés által minősített többséggel választott magyar médiatanács esetében.

Hirdetés

A bizottság jogállamisági jelentése a Médiapluralizmus Monitor értékelését is csak Magyarország esetében tartotta fontosnak idézni, a belga és dán médiakoncentrációval kapcsolatos aggályokról mélyen hallgat – mondta. Belgiumban és Dániában az igazságügyi miniszter egyedi ügyekben is utasíthatja az ügyészséget. „Milyen esetekben lehet helyénvaló az, hogy a végrehajtó hatalom konkrét ügyekben utasítja az ügyészséget?” – tette fel a kérdést a meghallgatáson Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy Dániában egyáltalán nem működik bírákból álló és bírák által választott független testület, amely közreműködhetne a bírókiválasztásban és a bíróságok igazgatásában. A bizottság jogállamisági jelentése ezt nem tartotta aggályosnak, Magyarország esetében viszont hosszasan kritizálta a végrehajtó hatalomtól független Országos Bírói Tanács jogosítványainak vélt hiányosságait – mondta.

Magyarország kész megosztani tapasztalatait az alkotmányosan független ügyészég vagy a független és választott bírói testületek részvételével működő bírósági igazgatás körében. „Kérdéseimre és felvetéseimre azonban Belgium és Dánia képviselőitől hárító vagy egyszerűen valótlan válaszokat kaptam” – értékelte a meghallgatást Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint nemcsak a bizottság alkalmaz kettős mércét, a jogállamiság barátai is más mércével mérik magukat, mint Magyarországot: „Csak akkor érdekes számukra a jogállamiság, ha azt politikai és ideológia zsarolásra tudják felhasználni.”

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés