Velencét a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé vennék fel
Velencét a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé venné fel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO a túl sok turista és az általános felmelegedés miatt.
„Velence fejlesztésének folytatása, az éghajlatváltozás és a tömeges turizmus hatásai azzal fenyegetnek, hogy visszafordíthatatlan változások következnek be a helyszín egyedülálló egyetemes értékében” – közölte hétfőn a Világörökségi Központ, az UNESCO egyik szervezete.
Az UNESCO szerint a helyszín épségét a magasépületek építése a városközpont közelében, a tenger szintjének emelkedése és más, szintén az általános felmelegedéssel kapcsolatos szélsőséges meteorológiai jelenségek fenyegetik.
A Világörökségi Központnak az interneten közzétett véleménye csak tájékoztató jellegű. A veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára való felvételhez a Világörökségi Bizottság szeptember 10. és 25. között Rijádban tartandó ülésén a tagállamok többségének támogató szavazatára van szükség.
A Világörökségi Központ jelentése szerint ugyanis a régóta húzódó, de sürgős megoldást igénylő problémák megoldását Olaszországban akadályozza a közös átfogó stratégiai szemlélet hiánya, az olasz helyi és országos hatóságok közötti kevéssé hatékony egyeztetés.
2021-ben már ajánlást tettek Velence felvételére a veszélyeztett világörökségi helyszínek közé. Olaszország akkor haladéktalanul betiltotta a legnagyobb tengerjárók behajózását a lagúnába.
Az V. században alapított, szigetekre épült Velence a X. században vált nagyhatalommá, jelenleg 118 kis sziget tartozik hozzá, és 1987-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Az UNESCO szerint „Velence egészében rendkívüli építészeti alkotás, mert még a legkisebb műemlékben is megtalálhatók a világ több jelentős művésze, így Giorgione, Tiziano, Tintoretto, Veronese és mások alkotásai”.
Velence a világ egyik leglátogatottabb városa. Csúcsidőben százezer turista alszik a városban, a napi látogatók száma több tízezer, míg a városközpontnak mindössze 50 ezer lakója van, az ő számuk is fogyóban.
A dagályok idején a víz rendszeresen elárasztja a Szent Márk teret és megrongálja az épületek talapzatát. A hatás csökkentésére mesterséges gátrendszert emeltek.