Vera Jourová demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos a tervezetet bemutató beszédében kiemelte: az EU-ban a szexuális kisebbségekhez tartozók több mint fele még mindig nem meri nyíltan vállalni szexuális irányultságát, továbbá 43 százalékuk társadalmilag megbélyegezett, ami gyűlöletbeszédben és fizikai atrocitásokban nyilvánul meg leginkább.

Hirdetés

Hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések negatív hatással vannak ezekre az emberekre, „mivel nincs lehetőségük, hogy elszakadjanak gyakran ellenséges környezetüktől.”

Kitért arra is, hogy az úgynevezett „szivárvány családok”, ahol a gyerekeket azonos nemű szülők nevelik, egyre nehezebb adminisztratív akadályokba ütköznek az EU-ban. Elismerte, hogy a családpolitika nemzeti hatáskörbe tartozik, „épp ezért szükséges a szülői viszonyok kölcsönös elismeréséről szóló, határokon átnyúló jogszabály előterjesztése.”

Jourová nem ért egyet azzal, hogy néhány tagállam kormánya LMBTQ-csoportok jogérvényesülését „ideológiának” tekinti.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

„Nincs szó ideológiáról, csak szeretetről és egy XXI. századi Európáról” – húzta alá.

Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos felszólította a nemzeti kormányokat, hogy fogadjanak el LMBTQ-stratégiákat, figyelembe véve „az ezen csoportokhoz tartozó személyek sajátos egyenlőségi igényeit.”

A bizottság által csütörtökön elfogadott stratégia négy fő pillérre – a diszkrimináció felszámolására, az LMBTQ-csoportokhoz tartozó személyek biztonságának garantálására, a befogadó társadalmak kiépítésére és a szexuális kisebbségekhez tartozók egyenlőségével kapcsolatos figyelemfelhívásra – épül, és célzott jogi és pénzügyi intézkedéseket irányoz elő. Javasolja továbbá, az uniós bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre, ideértve a homofób gyűlöletbeszédet is.