Ez nemcsak az ínyenc dohányosoknak, de a hazai termelőknek is komoly gondot okoz. Ha Magyarország nem él a beleszólás jogával, a hazai illetékesek akaratlanul is partnerek lesznek abban, hogy tömeges munkanélküliség alakuljon ki az ország egyik legszegényebb régiójában, ráadásul teret enged a cigaretta feketepiacának.

Jelenleg folyik az Egészségügyi Világszervezet felügyelete alatt az úgynevezett Dohány-ellenőrzési Keretegyezmény felülvizsgálata. A nemzetközi paktum egyik, a dohánytermékek gyártása során felhasznált ízesítőanyagok szabályozását célzó cikkely megfogalmazásában Magyarország is részt vehet, ám – úgy tűnik – hazánk nem él a beleszólás lehetőségével. A hazai véleményt február 26-ig kellett volna eljuttatni az Egészségügyi Világszervezetnek.

Amennyiben a magyar illetékesek felsorakoznak az ízesítőanyagok tiltását tavaly ratifikáló Kanada mögé, úgy komoly válsággal kell szembenézniük a hazai termelőknek. Az észak-amerikai ország újonnan elfogadott jogszabálya ugyanis az ízesítőanyagokkal együtt betiltotta a kevert dohánytermékek gyártását és forgalmazását is: így a tudományos megalapozottságot mellőzve korlátozták többek között a Burley dohányfajta használatát is a világ 75 százaléka által kedvelt American Blend cigarettákban.

Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Szövetségének elnöke szerint több ezer, alacsony képzettségű, többségében roma származású, dohánytermelésben foglalkoztatott válhat földönfutóvá Magyarország egyik legszegényebb régiójában, a Nyírségben, ha a Burley felhasználását betiltják. A hazai dohánytermelés egyharmadát adó Burleyt a nagy kézimunkaigény miatt a hazai termelők kétharmada állítja elő. Más dohányfajtákra való átállás a termelés nagyfokú gépesítését eredményezné, ami tömeges munkanélküliséget idézne elő, ráadásul jelentős beruházási terhet róna a jellemzően tőkehiányban szenvedő termelőkre. (A kanadai tiltást követően tiltakozási hullám söpört végig az Egyesült Államok dohánytermelői között is, az amerikai krízis csúcsosodása idén várható.)

A hazai dohányosokat, azaz a magyar lakosság mintegy harmadát képviselő Füstölgők Társasága szerint megkérdőjelezhető egy olyan intézkedés, ami a jelenleg legálisan forgalmazott dohánytermékek ízesítőanyagainak a betiltására irányul. Ezzel csak a dohányosok ízlésvilágát alakíthatnák át, viszont feltételezhetően nem csökkenne sem a dohányzás mértéke, sem pedig az általa okozott egészségkárosodás mértéke. Valószínűsíthető azonban, hogy a feketepiac fellendülne, mert egyszerűbbé válna az egyforma íz-világú termékek hamisítása, és a megszokott ízek kedvelői nyitottabbak lennének a csempészáruk iránt.

Összefoglaló az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 9. és 10. cikkelyével kapcsolatos folyamatairól

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005. február 27-én hatályba lépett Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményével (FCTC) kapcsolatos nemzetközi szabályozói munkafolyamat jelenleg is zajlik. Idén novemberben Uruguayban öntik végleges formába a dohányipari termékek összetevőit szabályozó cikkelyeket. A munkacsoportnak Magyarország is tagja.

A jelenlegi helyzetben fennáll annak a veszélye, hogy több szempontból ellentmondásos környezet körvonalazódhat, ugyanis a 9.-10. cikkely újrafogalmazásáért felelős munkacsoportülés vezetői olyan országok, amelyekben piaci és szabályozói szempontból aggályos dohány-törvényeket fogadtak el – többek között a teljes „íz-tilalmat” szorgalmazó Kanada.

A dohánytermék-összetétel szabályozása teljesen új terület: a tudományos erőfeszítések és a rendelkezésre álló kutatási információk ellenére nincsenek egyértelmű tudományos álláspontok az egészségre káros anyagok hatásmechanizmusait illetően. Amíg az ilyen jellegű kutatások lezáratlanok, lehetetlen tudományos alapokon nyugvó törvényeket alkotni. A három alapvető emissziós anyagon kívül (kátrány, nikotin, szénmonoxid) egyelőre nem állnak rendelkezésre általánosan elfogadott metodológiai irányelvek más, feltételezetten káros anyagok mérésére. További probléma, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő laborkapacitások sem, amelyekkel a hatóságok ellenőrizhetnék a meghozandó szabályozások betartását. A kutatási metodológia és a mérési kapacitások biztosítása hiányában tehát betarthatatlanok a tervezett előírások.

A kanadai mintát követő radikális szabályozások megvalósulása esetén tiltólistára kerülhet a dohánytermékekben felhasznált összes adalékanyag, ami a jelenlegi cigarettamárkák több mint 75 százalékának a megszűnéséhez vezethet. Ez maga után vonja a kevert dohányból készült cigaretták megszűnését, ami amellett, hogy komoly mezőgazdasági válságot idézhet elő a Burley és Oriental dohányt termelők körében és rendkívüli gazdasági hátrányokat okozhat a gyártók jelentős részének, erősíteni fogja a hatóságok által ellenőrizhetetlen feketepiaci áruk térnyerését.

A dohánytermékek teljes receptjének a nyilvánosságra hozatalára irányuló törekvések amellett, hogy kereskedelmi megállapodások egész sorát sértik, a dohányipari verseny megszűnéséhez és a feketepiac erősödéséhez vezethetnek, hiszen egyszerűen másolhatóvá teszi a terméket.

Ezek a radikális szabályozói irányvonalak főként amiatt alakultak ki, hogy a döntéshozatali folyamatban eddig csak egyoldalú érdekek érvényesültek. A szabályozások kialakításában döntően egészségügyi szervezetek vesznek részt, alulreprezentált az egyéb gazdasági szakterületeket képviselők aránya, ami torzítja a döntéshozatalt, és számos területen sértheti a kormányok és a fogyasztók érdekeit, miközben a radikális szabályozástól várt „egészség-nyereség” minimális vagy nem ismert mértékű. Annak érdekében, hogy a nemzetgazdaság szempontjából is fontos szempontok érvényesülhessenek, elengedhetetlen az összes érintett fél részvétele a szabályalkotó folyamatban.

1. Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének aktuális folyamatairól: termékösszetétel és azok nyilvánosságra hozatala

A termék összetevőinek szabályozását és azok nyilvánosságra hozatalát előíró irányelveket szabályozó 9.-10. cikkelyek szövege:

9. cikkely. A dohánytermékek összetételének szabályozása

A Felek Konferenciája az illetékes nemzetközi testületekkel konzultálva irányelveket javasol a dohánytermékek összetételének és kibocsátásainak tesztelésére és mérésére, valamint az összetételek és kibocsátások szabályozására. Minden Részes Fél, amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok azt jóváhagyják, hatékony jogalkotói, végrehajtói és igazgatási vagy egyéb intézkedéseket hoz és foganatosít ezeknek a teszteléseknek és méréseknek, illetve ennek a szabályozásnak a vonatkozásában.

10. cikkely. A dohánytermékek adatai nyilvánosságra hozatalának szabályozása

A Részes Felek, belső jogrendjükkel összhangban, hatékony törvényhozói, végrehajtói, igazgatási vagy más intézkedéseket hoznak és foganatosítanak, amelyek megkövetelik a dohánytermékek gyártóitól és importőreitől, hogy közöljék a kormányzati hatóságokkal a dohánytermékek tartalmára és kibocsátásaira vonatkozó információkat. A Részes Felek továbbá hatékony intézkedéseket hoznak és foganatosítanak a dohánytermékek toxikus összetevőire és az általuk termelt kibocsátásokra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala érdekében.

A cikkelyek mellé rendelt irányelvek a Részes Felek 4. Konferenciáján kerülnek ratifikálásra 2010 novemberében, Uruguayban, amit követően több ország törvényi erőre emelheti az irányelveket, alapjaiban meghatározva számos dohánytermelő és egyéb dohányipari szereplő jövőjét.

2. Fő aggályok a 9-10. cikkellyel kapcsolatban

Az esetlegesen megvalósuló, egyik lehetséges forgatókönyv szerint a következőkben körvonalazódhatnak az iparág egészét veszélyeztető szabályok a 9-10. cikkellyel kapcsolatban:

a) termékösszetétel

– ízesítőanyagok kizárása, beleértve a mentolt

– esszenciális adalékanyagok kizárása

– receptek nyilvánosságra hozatala

b) füstösszetétel

– a tesztelés/ jelentés fizikailag lehetetlen a mostani technikai háttérrel

– tarthatatlanok a meghatározandó felső füstösszetevő hozamok

c) termék

– befagyaszthatják a termékfejlesztést

– hagyományos anyagoktól eltérő megoldások tiltása

– „védjegyektől mentes általános csomagolás” megalkotásának veszélye