„Pontosan valami olyasmi, amiről Jézus Krisztus beszélt a példabeszédben, hogy ne aggodalmaskodjunk, ha nincs gáz, akkor még mindig van levegő” – olvasható a szerkezetről a nagykaposi görög katolikus templom honlapján. Merthogy az új építésű istenházát szintén levegőkazán fűti. Ahogy Gyurkovics Miklós lelkész fogalmaz: ha a hívek bejönnek a templomba, nem kell fagyoskodniuk, nem kell attól félniük, hogy ha a szertartás esetleg hosszabb lesz, akkor megfagynak, vagy fázni fog a lábuk. A templom tervezésének időszakában a plébános kifejezetten kereste azt az alternatív megoldást, ami kifizetődő, és alkalmas arra, hogy nagy tereket befűtsön. Így talált rá a levegőkazánra.

Hét fokból forró víz

Természetesen a levegőkazános módszert nem csak nagy épületek fűtésére használják. Bár a találmányt alig tíz éve fejlesztették ki Svédországban és Németországban, Nyugat-Európában már tízezres nagyságrendben működnek levegővel fűtött lakások, családi házak. A fejlődés Magyarországon is meglehetősen dinamikus. Az első családi ház Sukorón volt, ahol 2007-ben működni kezdett a levegőkazános fűtés. Egy öreg házat alakítottak át, amelyet korábban mindössze egy cserépkályha fűtött, ám az emeletráépítés során háromszorosára bővült, és képtelenség volt befűteni a régi módszerekkel. Azóta mindenféle korú és stílusú épületben megjelent az új technika. Levegőkazánok fűtenek 300 négyzetméteres, uszodával ellátott luxusvillát Budaligeten, új építésű, 87 négyzetméteres kisházat Szentendrén, idősek által lakott háromszintes régi házat Verőcén. Utóbbi érdekessége, hogy a tulajdonos – aki vasas-szakembernek vallja magát – maga építette be a berendezést.

– Magyarországon ma már 250 levegőkazános épület van, ennek 80 százalékát én terveztem – mondja Léderer András, a Thermo Kft. vezetője, akit számos európai országból is felkérnek energiatakarékos házak megalkotására. Építkezett már Angliában, Skóciában, Németországban, Ausztriában, de Romániában is, összesen mintegy 40 épületet. Amerikában Teller Ede volt a mestere, tőle tanulta, milyen sokféle módon lehet kiaknázni a természetes energiaforrásokat. Igaz, már Amerikába is az alternatív technológiák iránti érdeklődése miatt kényszerült. – Huszonöt éve fegyelmit kaptam mint tanársegéd, többek között azért, mert ilyen hülyeséget tanítok, mint napenergia, földenergia, ahelyett hogy a csöves fűtést tanítanám.

A cég legújabb munkája Budaörsön egy 200 négyzetméteres családi ház átállítása. Az udvaron, mint földöntúliak sötét szondája, feketén csillog a levegőkazán hőszívó egysége. Egyik oldalon beszívja a levegőt, a másikon pedig néhány fokkal hidegebben fújja ki. Az így nyert, mintegy hétfokos különbségből annyi energia nyerhető, ami az egész ház fűtésére elég.

– Korábban gázkazánunk volt, és havi százezer forint volt a téli hónapokban a fűtésszámla. Most húszezer körül fizetünk – meséli Cselényi Ágnes, a lakás tulajdonosa. – Pedig a korábbi 20 fok helyett 22 fokon tartjuk a benti hőmérsékletet.

Cselényiéknek szerencséjük volt. Eredetileg modernebbre akarták cserélni az energiazabáló gázkazánt, ám épp akkor dobtak be hozzájuk egy levegőkazánokról szóló szórólapot. Addig nem is hallottak a technológiáról, ám azonnal megbarátkoztak vele. S pont ekkor hirdetett az önkormányzat is támogatást a környezetkímélő módszerek bevezetőinek, így a család egyből hozzájutott 600 ezer forinthoz.

Igaz, ez csekély részét fedezte a 7,6 milliós beruházási költségnek. Ez azonban nemcsak a levegőkazán ára, benne vannak a tetőre telepített napelemek, valamint a szerelési költség is. Valójában csak a kazán 2,5 millió forintba kerül.

Fél évtized megtérülés

Magyarország eddigi legnagyobb levegőkazános rendszerét a kelenföldi ciszterci apátság rendházában építette ki a Thermo Kft. Az épületben három szinten 2500 négyzetméternyi területet kell felfűteni – tipikus XX. század eleji épületről van szó, amelyből a szocializmus éveiben sokat alakítottak át közhivatallá, iskolává. Az udvaron négyet fedezhetünk fel a már megismert hőnyelő berendezésekből. Ami elegendő az egész óriási épület fűtésére.

– Most 44 fokos a rendszerben keringő víz – olvassa a kazánházban Léderer András a számítógépes vezérlő adatait. A levegőkazános rendszer beltéri egysége a kint nyert energiából forró vizet állít elő, ez melegíti fel a radiátorokban keringő vizet. Korábban az apátság a távhőtől kapta a meleget, a rendszer úgynevezett szekunder elemeit – vagyis a kazánból kivezető csöveket, fűtőtesteket – nem is kellett cserélni, csupán átkötni az új energiaforrásra.

A kontraszt kedvéért Léderer úr megmutatja a régi, távhős hőközpontot is. Tekergő csövek összevisszasága, rozsdafoltos tárolótartályok, melyeken mállik a szigetelés – kinéz vagy negyvenévesnek, noha alig tíz éve adták át. Az apátságnak egyébként nem volt egyszerű leválni a távhőről. A cég még mindig havi 600 ezer forintot követel tőlük, merthogy több tízmillió forintot fektetett be az épület kazánházában pusztuló vasmonstrumokba.

A távhő bejövő vezetékét egyszerűen levágták az átalakítás során – majd bíróság mondja ki, hogy a követelés jogos-e. A négy hőnyelő berendezés, valamint a belső hőközpont felépítése 24 millió forintjába került az apátságnak. Ám ahogy a papok mondják: a fűtésszámla azóta harmadára csökkent, vagyis szűk négy év alatt megtérül. Noha a levegő hőjét természetesen ingyen adja az anyatermészet, azért kell beszélni továbbra is „fűtésszámláról”, mert a hőszivattyúk elektromos árammal működnek. Ennek kapcsán további megtakarításra ad lehetőséget, hogy az Elmű 2009 elejétől életbe léptette az úgynevezett „geotarifát”: ez a normál 48 forint helyett 31 forintért működteti a hőszivattyús elven működő fűtőberendezéseket. A műszaki leírások szerint egyébként a levegőkazánok úgynevezett jósági foka 4,1. Vagyis 1 forintnyi energia betáplálásával 4,1 forintnyi energiát tud nyerni a környezetből.

A szerkezet –20 fokos hidegig megbízhatón használható. Működési elve megegyezik a földszivattyúéval, vagyis – ahogy a Demokrata 2009/47. számában írtuk – fordított hűtőszekrényként kell elképzelni. Vagyis a kintről nyert energiát magas nyomású rendszerbe vezetve sokszorosra növelik annak hőfokát, majd a meleget hőcserélő rendszereken keresztül átadja a ház tulajdonképpeni fűtési rendszerének.

A levegőkazán tehát ugyanúgy ráköthető radiátoros, vagy forró vizes padlófűtéses, falfűtéses rendszerekre, mint bármelyik más energiaforrás. Budaörsön például a régi gázkazánt is meghagyták, hogy ha szükséges, akár váltani is tudják a fűtési rendszereket. A levegőkazánhoz ugyanakkor kéményre nincs szükség, itt tehát valami visszaspórolható a rendszerbe befektetett milliókból. Csak a kazán árát tekintve egyébként a levegőkazánok megtérülési ideje – a forgalmazó szerint – egy kisebb háznál 5-6 év, egy nagyobbnál 3-4 év.

A gáz végnapjai

Valójában ma már annyi modern fűtési technika létezik, hogy csak az építészek képzelőereje szab határt a merész újításoknak.

– Életem egyik legbonyolultabb építkezésére megyünk, ahol egy nulla energiafelhasználású házat szeretnénk tervezni – mondja Léderer András, a budapesti Rózsadomb felé vezetve. A falak tökéletes szigetelése mellett az energiát földszivattyú és levegőkazán együttes teljesítménye biztosítja majd, ám az azok meghajtására szolgáló energiát nem elektromos áram szolgáltatja, hanem részben a benne élő emberek hője, részben a tetőre elhelyezett vertikális szélkerék, részben pedig az, hogy nyáron a földbe pumpálják a napkollektor hőjét, amit a téli hónapokban nyernek vissza. A talaj ugyanis 50 centiméter vastagság fölött tökéletes hőszigetelő. A hőraktározásra épülő rendszer egyébként már működik a vecsési CBA-áruházban, ahol emiatt csak február végén kellett bekapcsolni először a kiegészítő hőszivattyús fűtést.

Jellemző a magyar gondolkodásra, hogy az elektromos művek áramkommandót küldött az üzlethez, mert az alacsony fogyasztásból arra következtettek, hogy biztos lopják az áramot.

– Három lakást építünk, és úgy tűnik, vonzza a vevőket, hogy energiatakarékos, intelligens házban élhetnek majd – osztja meg tapasztalatait Wieber Tamás, az épület kivitelezője. – Nem adjuk a lakásokat többért, mint a környéken megszokott négyzetméterárak, ám abban bízunk, ezzel a plusszal sokkal kelendőbbek lesznek. Az építész szerint egyébként ha kezdettől levegőkazánra terveznek egy épületet, az csak 5-6 százalékkal kerül többe, mint hagyományos fűtési rendszerrel. Ugyanakkor az illető jóval olcsóbban jut energiához, s örökre függetleníti magát a gázellátási problémáktól.

– 2014-re elkészül az orosz–kínai gázvezeték, s azután Putyin annak adja a gázt, aki többet ígér – vetíti előre a sötét jövőt Léderer András. De nemcsak ezért szerencsés, aki mentesül a gázellátás jövendő problémái alól. Ma Magyarországon 130 forintba kerül egy köbméter gáz, Németországban viszont 1 euró, vagyis épp a duplája. Ez nagyjából megmutatja, hogy a következő évtizedben merre mozdul majd az energiahordozó ára. Nem is beszélve a készletek kimerüléséről, amit 2070-re prognosztizálnak szakértők. A levegőkazánt felszerelők természetesen mentesülnek ezen problémák alól.

A sors fintora, hogy ma Léderer András az építészeknek azt tanítja, amiért több mint 20 éve fegyelmit kapott, s munkája elismeréseként kinevezték a tanszéken, egyetemi docensnek. Munkája elismeréseként felkérték a tokiói egyetem vendégoktatójának, s a taijvani kormány is meghívta egy hosszabb tanulmányútra Taipejre. 2002-ben pedig a Birmingham egyetemen működő Sun World System szervezete beválasztotta a világ első száz energetikusa közé.

Kárász Andor

Olcsóbb fényt!

Becslések alapján az EU-ban a jelenleg használatban lévő fényforrások 85 százaléka hagyományos, rossz hatásfokkal működő izzólámpa. Az új, korszerű izzók használatával rengeteg energiát, így rengeteg pénzt takaríthatunk meg, valamint nem utolsó szempont az sem, hogy az energiatakarékos izzók használatával a környezetet is védjük.

A kompakt fénycsövek 75 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint hagyományos társaik, így a hagyományos izzók energiatakarékosra történő cseréje több mint 30 százalékkal csökkentheti a világítás céljára történő energiafelhasználást. Ennek köszönhetően EU-szinten akár évi 15 millió tonnával csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, ezért fokozatosan vonják ki a forgalomból a hagyományos izzólámpákat. Az uniós szabályozás értelmében 2009 szeptemberétől már nem forgalmaznak 100 wattos, és az annál erősebb világos burás matt, festett vagy opálburás hagyományos, volfrámszálas izzókat. A teljesítményhatár éves lépésekkel 2016. szeptemberre 7 wattig csökken.

A kompakt fénycsöveket az 1980-as években fejlesztették ki az izzólámpák helyettesítésére. Ezeket energiatakarékos izzónak is nevezik – egy a hagyományos foglalatba becsavarható, működtető elektronikával ellátott fénycső. Jogosan merül fel a kérdés, hogyan lehet meggyőzni a lakosságot arról, hogy az elhanyagolható áron kapható hagyományos volfrámizzók helyett több száz, vagy több ezer forintos kompakt fénycsöveket használjanak. Egy 60 wattos hagyományos izzónak megfelelő 11-15 wattos kompakt fénycső használatával évente körülbelül 45 kilowatt megtakarítás érhető el. A ma érvényes elektromos energia ár, mellett (48-50 Ft/kWh) több mint 2200 forint megtakarítást biztosít. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt többet takarítunk meg az új fénycső használatával, mint a legmagasabb árú márkás kompakt fénycsövek fogyasztói ára, nem beszélve arról, hogy az új fénycső minden következő évben 2200 forintot takarít meg számunkra. Az akár tízéves élettartamú izzók esetében akár az áruk tízszeresét is képesek behozni, és az alacsony energiafelhasználással a környezeti terhelés csökkenéséhez is hozzájárulunk. Hazánkban jelenleg is elbírálás alatt állnak azok a pályázatok, amelyeket az időseket és a nagycsaládosokat támogató közhasznú alapítványok, egyesületek és óvodák nyújthattak be, hogy az előre fizetett, vissza nem térítendő támogatásból energiatakarékos izzókat vásároljanak. Az izzócsere program során mintegy 220 ezer hagyományos 100 wattos izzót cserélnek ki, mellyel közel 7-9 millió kilogrammal fog csökkenni az érintett háztartások éves szén-dioxidkibocsátása, ezzel akár háromezer hektár erdőt kímélnek meg a kivágástól.

www.kvvm.hu