– Fél év működés után, decemberben olvastuk le a településen elhelyezett négy mérőórát, és örömmel állapítottuk meg, hogy a vártnál is nagyobb, 66 százalékos megtakarítást értünk el – részletezi a tavaly elért megtakarítást Váradi János, Véménd polgármestere.

A baranyai falu volt Magyarországon az első, amely teljes közvilágítását ledes rendszerre cserélte. Az 1500 fős település 242 villanyoszlopát 23 millió forintért állították át az új technikára. De megérte: ahogy a falu első embere mondja, a beruházás hét és fél év alatt megtérül. Ráadásul fényerő tekintetében még sokkal erősebbnek is bizonyul az olcsóbb világítás.

Megelőlegezett spórolás

Véménd példáját azóta többen követték. A tavalyi év második felében ledes közvilágításra állt át Balatonkeresztúr, Dörgicse, Nagykapornak és Teskánd. A városok közül pedig Hódmezővásárhelyen tűntek fel az új fényforrások a villanyoszlopokon, ahol 6830 lámpatestet cseréltek korszerűbbre.

– A ledes közvilágítással legalább 30 százalékos energiamegtakarítást ér el a város, ráadásul a karbantartási költségeken is spórolunk. A ledes lámpák élettartama ugyanis háromszorosa a hagyományosan használt fényforrásoknak – számol Mucsi László, városfejlesztésért és üzemeltetésért felelős irodavezető. Aki szerint a település 32 milliót fog megtakarítani az áramszámlán, és további 12 milliót a karbantartási költségeken. Nem mellékesen: évi 350 tonna szén-dioxid kibocsátástól mentesítve így a környezetet.

– Elégedettek vagyunk az elért 43 százalékos megtakarítással – foglal állást Kovács József, Balatonkeresztúr első embere. A településen 750 lámpatestet újítottak fel, ez azonban nemcsak a ledes technika bevezetését jelentette. Valójában ledesre csupán a fényforrások 10 százalékát cserélték, a többi esetben az áramellátó rendszerbe elektronikusan vezérelhető vasmag előtétet építettek, ami lehetővé teszi, hogy csúcsidőn kívül 50 százalékkal mérsékeljék a lámpák fogyasztását. A beruházással évi 5,5 millió forintot spórol a falu, ami azt jelenti, hogy a 23 milliós beruházás négy év alatt megtérül.

A települések különböző pénzügyi konstrukciókban valósították meg a beruházást, tényleges terhet azonban legtöbbjük számára nem jelentett a beruházás. Legjobban Hódmezővásárhely járt, amely uniós támogatással valósíthatta meg a 750 milliós beruházást – a projektet mintaprogramnak szánta a kormány, amelynek tapasztalatai alapján később eldöntik, érdemes-e támogatni a hasonló lámpacseréket.

De nem panaszkodik Véménd első embere sem: nekik egy bank adta a hitelt, amelynek törlesztőrészlete épp annyi, mint amennyit a falu megtakarít a kisebb fogyasztással. A beruházás így egy forintjukba sem kerül, igaz, hét és fél évig még a régi árat kénytelenek fizetni az áramért. S hasonló konstrukciót alkalmazott Balatonkeresztúr is, azzal a különbséggel, hogy ott a beruházás egy részére a kivitelező ELMIB hitelezte meg az összeget.

– Mivel az önkormányzatok pénzügyi ereje mostanában elég korlátozott, a beruházást minden esetben a cég előfinanszírozza – avat be a részletekbe Tringer Ágoston, az ELMIB közvilágítási üzletágának vezetője. – Ezután a cég az áramszolgáltató lecsökkenő számláit egészíti ki a régi összegre, egész addig, amíg a beruházás megtérül. Utána pedig a költségek csökkenése teljes egészében a település számára jelent megtakarítást.

A szakember szerint ez általában 6-8 éves megtérülést jelent, igen elavult közvilágítási hálózat felújítása esetén azonban ez 2-3 évre is rövidülhet. S fontosnak tartja hozzátenni: a települések számára további előnyt jelent, hogy az új lámpatestek karbantartási költségei lényegesen alacsonyabbak.

Tökéletes fényhatás

A ledes világítással a települések nemcsak a költségek terén járnak jól. Ahogy Véménden is tapasztalták: az új lámpatestek egyenletesebben szórják a fényt, régi lámpák cseréje esetén sokkal erősebben világítanak, helyesen mutatják a színeket. Az átállított rendszerek fényerőmérését végző Fákó Data Kft. Véménden soha nem látott javulást mért. Igaz, ez részben annak is betudható, hogy a korábbi hálózat igen rossz állapotban volt.

– Ha egy településen már kompakt fénycsöves rendszer működött, fényerőben nem nagy a különbség. A sárga színű nátriumlámpák után azonban óriási lehet a változás – mondja Füzes Zoltán, a kft. ügyvezetője.

Véménden egyébként épp azért döntöttek a fényforrások teljes cseréje mellett, mert két évvel ezelőtt már ledesre váltották a faluközpontban működő nyolc kandeláber izzóit, és a lakosság rendkívül elégedett volt a fényhatással. Ahogy a polgármester mondja: az új berendezések fölfelé egyáltalán nem szórják a fényt, ettől is gazdaságosabb működtetésük. Dörgicsén a turizmus komfortszintjének javulását várják az egyenletesebb megvilágítástól, Teskándon pedig egyenesen a közbiztonság javítása a cél.

Füzes Zoltán ugyanakkor hozzáteszi: az erőteljesebb világítást nemcsak a ledek okozzák. Amennyiben a kivitelező lelkiismeretesen dolgozik, karok felszerelésével közelebb hozhatja a fényforrásokat az útpályához. Ebben az értelemben mintaértékűnek tekinti a hódmezővásárhelyi beruházást, ahol az önkormányzat műszaki ellenőre tökéletes fényhatást ért el.

A ledes világítás hatékonysága egyébként rohamtempóban javul. A Fákó Data ügyvezetője szerint négy év alatt mintegy 50 százalékkal: 2008-ban egy wattnyi energiát még csak 80 lumen fényenergiává tudott alakítani a ledes rendszer, ez 2010-re 100, 2012-re 120 lumenre fejlődött. Ezzel párhuzamosan az úgynevezett megtakarítási potenciál 20 százalékról 35 százalékra javult. Ahogy a szakember fogalmaz: a ledes lámpák ideje rövidesen el fog jönni.

– Sok esetben most még nem a ledes világításra történő teljes átállás jelenti a leghatékonyabb megoldást a települések számára – erősíti meg az elmibes Tringer Ágoston. – Az önkormányzatok számára gyorsabb megtérülést hozhat a komplex felújítás, ahol például a fontosabb csomópontokat, főutakat világítják meg leddel, a többi helyen pedig egyéb költségmegtakarító módszereket alkalmazunk. Egy ilyen jól átgondolt, átfogó program a település egészére nézve akár 50 százalékos megtakarítást is hozhat úgy, hogy a beruházási költségek még kézben tarthatók. A cég ezt a módszert alkalmazza ötödik, Villányban nemrég elnyert felújítása során is. A lényeg, hogy ne erőltessünk a településekre irreális terheket jelentő beruházást, mindig az igényeikből kell kiindulni.

Láthatatlan kockázatok

A ledes közvilágítással elérhető megtakarítás természetesen nagyban függ attól, hogy korábban milyen lámpatesteket használt az önkormányzat. Ahogy a véméndi polgármester mondja: az energiafaló régi, higanyos lámpákat működtető önkormányzatoknak akár másfél év alatt is megtérülhet a beruházás. Véménd azonban ennél modernebb, úgynevezett kompakt fénycsöveket használt. Balatonkeresztúr pedig azért kénytelen megelégedni „mindössze” 35 százalékos megtakarítással, mert már korábban is fényáram-szabályozó, energiamegtakarító rendszert működtetett. A megtérülési mutatókat ugyanakkor némileg árnyalhatják a Magyar Világítástechnikai Társaság által felsorolt aggályok.

Egy nemrég kibocsátott közleményük arra figyelmeztet: bizonyos beruházók által ígért 50-100 ezer óra működési idővel szemben a nagy nemzetközi gyártók valójában csak 20-30 ezer óra élettartamot garantálnak a ledes fényforrásokra. Ráadásul a ledes világítótestek kifejezetten érzékenyek a feszültségingadozásra.

Füzes Zoltán hozzáteszi: az önkormányzatok jó, ha gyanakodva tekintenek azokra az ajánlatokra, amelyek 35 százaléknál nagyobb spórolást ígérnek. Bár bizonyos körülmények között tényleg elképzelhető ennél nagyobb megtakarítás, az ilyen ajánlatok sokszor nem számolnak később jelentkező kiadásokkal. Például az egyéb alkatrészek meghibásodásával, az elektromos kötések elöregedésével. Vagy hogy olyan alkatrészek kerülnek a rendszerbe, amelyek zavart okoznak az elektromos hálózatban, feszültségingadozást indukálnak – utóbbit ráadásul kifejezetten nehezen viselik a ledes rendszerek.

Mindezzel együtt az önkormányzatok részéről nagy az érdeklődés a ledes közvilágítás iránt.

– Ha többet nem kell fizetniük, mint eddig, miért ne vágnának bele, hiszen az elérhető minőségi javulás igen látványos? – kérdezi Tringer Ágoston. Ahogy az ELMIB honlapján is olvasható: „Ma már az üzleti életen kívül is szokványos, hogy egymás ellenében próbálnak érvényesülni a felek. A ledes közvilágítás azon kevés esetek egyike, amikor mindenki jól jár.”

Magyarország első, egész települést átfogó közvilágítási rendszerének avatójára Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium biztosa levelet írt a véméndi önkormányzatnak. Ahogy fogalmazott: „ha az ország többi településén is megvalósulnának a véméndihez hasonló megtakarítási arányok, akkor tíz év alatt akár 250 milliárd forint megtakarítást halmozhatna fel az önkormányzati szektor.”

Kárász Andor