Elszakított családok találkozhattak újra

Fotó: MTI/EPA pool/O Dzsong Csan

Ismét találkozhattak egymással olyan családok tagjai Észak-Koreában, akiket a koreai háború miatt szakított el egymástól a politika. Három éve nem volt ilyen találkozó, de a két Korea viszonyának javulásával ismét megszervezték az összejövetelt, amelyre több mint 57 ezren jelentkeztek. Végül 90 család tagjai találkozhattak egymással.

Fotó: MTI/EPA pool/O Dzsong Csan

A szimbolikus gesztusként értékelhető találkozón mindenki ott érezhette magát, azonban csak nagyon kevesen lehettek ténylegesen jelen – hangzott el az M1 Ma este című műsorában.

Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, távol-kelet szakértő szerint egyre kevesebben maradnak azok, akiknek vannak a másik Koreában családtagjai.

2000-ben rendszeresítették először ezeket a találkozókat, akkor – a szakértő szerint – több mint 126 ezer embert tartottak nyilván Dél-Koreában, akiknek északon élnek még rokonaik. Most ez a szám 57 ezerre csökkent. Évente körülbelül négyezren halnak meg közülük, tehát a biológia végzi a dolgát – tette hozzá a szakértő.

Egyfajta enyhülés kezdődött meg az északi és a déli fél között. A szakértő szerint ez a közeledés a tűzszüneti egyezséget nem váltja fel egy békeszerződéssel, hiszen a békeszerződés nem a két Korea egyesítését, hanem Észak-Korea elismerését jelentené – fejtette ki a szakértő.

Észak-Korea részéről természetesen erre megy ki a játék. A szakértő hozzátette: Donald Trump a szingapúri csúcs után, – ami már önmagában egy nagy fegyvertény volt – óriási stratégiai hibát vétett, mégpedig azt, hogy győzelemként deklarálta a találkozót. Matura Tamás szerint Trump úgy könyvelte el a csúcsot, hogy a fenyegetés és a probléma megszűnt.

Ez hozzájárult ahhoz, hogy „Kína azt mondhatta, hogy megszűnt az Észak-Korea feletti nyomás, Phenjan azt csinál, amit akar” – fogalmazott a szakértő.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, aki ugyan 2009 óta nem léphet észak-koreai területre, felvetette, hogy továbbra is folytatódnak a nukleáris tevékenységek. Matura Tamás szerint amikor Észak-Korea és az Egyesült Államok atommentesítésről beszél, akkor az két különböző dolog. Az USA ezt úgy értelmezi, hogy Észak-Korea szabaduljon meg mindenféle nukleáris technológiájától, és az ehhez szükséges hordozó eszközöktől.

Észak-Korea azonban ezt úgy értelmezi, hogy nemcsak ők, mindenki más is szabaduljon meg ezektől az eszközöktől és hordozóktól – tette hozzá a szakértő.

Matura Tamás szerint az a tény, hogy bizonyos hírek szerint Észak-Korea továbbra sem állítja le nukleáris tevékenységeit, egyáltalán nem meglepő. Bár a szingapúri csúcstalálkozót követően Donald Trump amerikai elnök próbálta meg magát győztesnek beállítani, a valóság az, hogy sok engedményt tett Észak-Korea számára, amiért cserébe nem kapott túl sokat a részükről – fogalmazott a szakértő.

A szakértő feltételezése szerint az észak-koreai stratégia arról szól, hogy létrehoznak olyan nukleáris fegyvereket, amelyek száz százalékig biztosítják a rezsim fenntartását. Ezt követően a gazdaság fejlesztése és belső reformok irányába fordulnak – fogalmazott a szakértő.

Véleménye szerint vannak erre utaló jelek Észak-Koreában, azonban ahhoz, hogy ez sikeres legyen, nyilvánvalóan csökkenteni kell a hadsereg befolyását és a hadi kiadásokat az ország GDP-jéhez viszonyítva. Ehhez pedig elengedhetetlen lenne egy békeszerződés megkötése, ráadásul nem szabad elfelejteni azt, hogy a belpolitikai szempontok is nagy szerepet játszanak.

Kim Dzsongunnak elképesztő politikai siker lenne, ha békét tudna kötni Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal, amit sem apjának, sem pedig nagyapjának nem sikerült elérnie.

A teljes beszélgetést erre a linkre kattintva nézhetik meg.