Nem is tudom már, minek nevezhetem a magyar ellenzéki pártokat, baloldalinak, liberálisnak, jobboldalinak, pártoknak-e egyáltalán, mert elvesztették arculatukat. Képtelenek elviselni a több mint sorozatos vereséget. Gondoljanak bele! 1990-ben még úgy látszott, a liberálisok nyerik az első szabad választást, és a második fordulóban bukott az SZDSZ. Amitől az enyhe elmebaj tünetei kiütköztek reakcióikban. Többet tiszta győzelem pozícióba nem is kerültek. És azért, hogy a hatalom részesei lehessenek, föl kellett adniuk lényegük értelmét, az antikommunistaságot. A szocialisták szövetségeseiként megindultak a romlás útján.

Fotó: MTI

Az általános, 2018-as ellenzéki vereség pedig minden pártot megbomlasztott, hiszen azt hitték, nyernek. A Kétfarkú Kutya Párt ostobaságuk, tehetetlenségük karikatúrája. Szimbóluma. Az európai politikában először és utoljára Cicciolina parlamenti szereplése volt a többpárti demokrácia görbe tükre, de ő legalább jó nő volt, nem olyan, mint a ványadt, mitugrász kétfarkú kutyák. Akiket már csak az ATV Rónai Egonja és Krug Emíliája vesz emberszámba, mert nincs is más ellenzéki. És ez az őrület. Szél Bernadett-től Vonáig, vagy mit tudom én, kitől kiig, összevissza kilépnek, belépnek, hallgatnak, kárognak programtalanul.

Mára a magyar ellenzék leeresztett, fonnyadtan hever a földön, mint egy önmagát tökön szúró luftballon, hogy képzavarral is szatirizáljak. Képtelenek épeszű politikai cselekedetre, mindenre csak nemet tudnak mondani. Fölködlő kormányzati tervre előre csak kétellyel válaszolnak. Egyet tudnak igazán: egymás torkát harapdálják, és eközben nyögdelik ki mindenre a véres nemeket.

Itt van mindjárt a török elnök, Erdogan budapesti látogatása. Hát persze, hogy kórusban vinnyog az ellenzék. A mé­diá­tól (mert van ellenzéki média, minden híresztelés ellenére) a parlamenti pártkarikatúrákig mindenki megkárogta a „török kapcsolatot”. És messzemenő következtetéseket vontak le a magától értetődő diplomáciai aktusból. Például azt, hogy Orbán kivezeti az országot ez EU-ból, mert Putyinnal, Erdogannal bra­tyi­zik. Emlékeznek rá, hogy Antallékat azért szidalmazták, mert megszakították a gazdasági kapcsolatokat a SZU-val és utódjaival? Egyszerűen azért, mert fizetésképtelen lett a széthulló birodalom.

A legelképesztőbb, hogy még a cinkelt „hazafias kártyát” is bevetették Erdogan látogatása ellen. Nem elég, hogy a hajdanvolt megszálló oroszokkal bratyizik Orbán, most meg az ősi ellenséggel, a törökkel ünnepel együtt Gül Baba türbéje előtt! Azt is kiderítették nagy hirtelen, hogy az aga korántsem volt szelíd rózsatermelő, annál inkább véreskezű harcos dervis.

Mit kellett volna tennie Orbánnak? Békés diplomáciai gesztusként görbe huszárkarddal fölmetszenie a gaz kontyos hasát? Török vérrel öntözni a szent anyaföldet?

Még a „történelemprofesszor” Hillert is bevetették a „csatába”, azt, akiről évfolyamtársam, R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár mondta nekem: Hiller tehetséges történésznek ígérkezik! Most meg olcsó politikai propagandára váltja talentumait.

Kérem, 330 év múlt el a török kiverése óta! A némettől csak 73 éve szabadultunk meg, ezért ki innen, BMW? És a két örök ellenség, a germán és a frank mit csináljon?