Baka András egykori főbíró beszállt a kampányba az ellenzék oldalán
A Tűzfalcsoport írása.Baka András egykori, levitézlett főbíró az ellenzék kampányát segítve interjút adott a francia AFP hírügynökségnek és kijelentette, hogy hazánkban olyan fajta jogállamiság alakul ki, mint a kommunista rendszerben.
Baka nyílt politikai szerepvállalása néhány nappal az országgyűlési választások előtt példa nélküli, hiszen az európai jogi kultúra része, hogy az aktív és a volt főbírák nem folynak bele a pártpolitikai küzdelmekbe. A külföldi sajtóorgánum igénybe vétele Baka hazához viszonyulását is világossá teszi.
Megszólalása azért is érdekes, mivel főbíróvá választása is regénybe illő. A tekintélyét vesztett strasbourgi bíróságról hazatérő Bakát Sólyom László exelnök nézte ki magának, de sem a bírák, sem az országgyűlési képviselők nem tartották alkalmasnak. Érdemes a korabeli sajtót böngészni ezügyben.
A Magyar Idők a /Soros-féle/ TASZ-nak kedvenc bírója is van a Kúrián című cikke emlékeztet: “Baka hiúságára jellemző, hogy 2008-ban, amikor Sólyom László először jelölte főbírónak, az akkor még létező Országos Igazságszolgáltatási Tanács /OIT/ személyes alkalmasságát megkérdőjelező megkérdőjelező és megválasztását emiatt nem támogató döntése után elszaladt a sajtóhoz, s azt mondta, hogy a testület ülésén kifejezetten ellenséges légkör fogadta, és nem kapott lehetőséget koncepciója kifejtésére. Az OIT válaszul nyilvánosságra hozta meghallgatásának jegyzőkönyvét, amely egyértelműen cáfolta állítását. Egyúttal kiderül belőle, hogy – mint akkor a Népszabadság fogalmazott: a tizenhét év strasbourgi bíráskodás után hazatért korábban pedig kizárólag jogelméleti munkával foglalkozó jelölt igen keveset tud a hazai viszonyokról.”
Sólyom nyilvánvalóan alkalmatlan jelöltjét az Országgyűlés végül harmadik nekifutásra szavazta meg, a Népszabadság azt is megírta, hogy Sólyom milyen eszközt vetett be annak érdekében, hogy egy év interregnum után legyen elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak, amit ekkor egy kollégiumvezető irányított.
Baka rövid és dicstelen ténykedését a magyar igazságszolgáltatás ismeretének hiánya jellemezte, a HVG távozása után úgy fogalmazott ”Baka, akit a magyar bírák nem fogadtak el”… A magyar államot Strasbourgban beperelte, de a követelt összeg töredékét ítélte meg egykori állomáshelye.
Korábban sajtóhírek szerint a közadat-kiadási ügyekben végső soron ítélkező Kúrián Baka András döntötte el, hogy mit kell kiadnia a kormánynak és mit nem, aki tehát maga is beperelte a kormányt a strasbourgi bíróságon. Ezek után nem volt meglepő a Magyar Hírlap szerint, hogy a Baka András által elnökölt perekben folyamatosan a kormánynak kedvezőtlen ítéletek születnek. Baka ráadásul a közadat-kiadással foglalkozó joggyakorlat-elemző bizottság elnöke is lett, amely bizottság megállapításaival befolyásolta az összes többi bíróság mindenkori gyakorlatát.
Egyébként szintén sajtóhírek szerint Baka nem rendelkezett az elvárt szakmai tapasztalattal ezen feladat ellátásához.
Ugyanez az ember vesz részt Gyurcsány és társai érdekében a választási küzdelemben, támadja a kormányt és hazája ellen fordul. Kérdés, hogy bíróként lehetett-e pártatlan egy ennyire elfogult személy. A pártpolitikai állásfoglalást, a nyílt politizálást még a korábbi, kommunista gyökerű alkotmány is tilalmazta, de Baka egykori kollégái előtt is büszkén vállalta, hogy nyíltan támadta a nagy többséggel megválasztott törvényes kormányt.
Talán a leginkább a Korbély-ügyben elfoglalt jogi álláspontja mutatja leginkább, hogy miként viszonyul a hazához, a történelmi sorskédésekhez. Sajtóhírek szerint Baka András volt az a strasbourgi előadó bíró, akinek aktív közreműködésével felülvizsgálta a testület Dr. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma hajdani vezetőjének az ítéletét, melynek értelmében Korbély századost, az 1956-os tatai sortűzre parancsot adó katonát, akit Völgyesi letöltendő szabadságvesztésre ítélt, a strasbourgi verdikt értelmében felmentették.
Végső soron Baka András nem a bírákra – hiszen ők soha nem fogadták el őt – hanem saját magára hozott szégyent, de méltatlanná nem vált, hiszen soha nem is volt méltó arra a magas posztra, ahova minden ellenkezés ellenére bekerült. Az már csak hab a tortán, hogy a Kúrián nyíltan szembefordult az Alaptörvénnyel a bírák teljes megdöbbenésére.