Jakab

Büdös bunkónak nevezte Jakab Pétert a Házbizottság múlt heti ülésén Kövér László, legalábbis Szabó Tímea szerint. Persze mivel az állítólagos hír forrása a szocialisták hátán lovagló Párbeszéd nevezetű parazitapártocska külföldről hazaeltőernyőzött társelnöke, az is lehet, hogy az említett minősítés el sem hangzott; nem az első és nem is az utolsó hazugság lenne nevezett személytől.

Ha viszont a közlés helytálló, a Ház elnöke visszafogott udvariasságot tanúsított Jakab iránt. A Gyurcsány vezényelte, idegen érdekeket képviselő hazafiatlan népfront (röviden: moslékkoalíció) jakabinus frakciójának fő-Lenin-fiúja ennél sokkal erőteljesebb jelzőkre is rászolgált. Mondjuk ki a nyilvánvalót, az operett-Szamuely egy ócska tahó. Hozzá még ostoba és korlátolt is, ezt bizonyítja, hogy egyáltalán nem értette meg, miért mosta fel Koncz Zsófia a borsodi 6-os választókerületet Gyurcsány ballikos pedigréjű jelöltjével.

És ez az, ami miatt a tisztességes (vagyis a Gyurcsány vezényelte, idegen érdekeket képviselő hazafiatlan népfront, röviden moslékkoalíció összes frakcióját megvető) magyaroknak okuk van derűlátónak lenni. Az ostoba tahók ugyanis azért ostoba tahók, hogy minden adandó alkalommal, amikor nekifutnak a gránitkemény valóságnak, lepattanjanak róla, mint szegény Kunhalmi Ágnes a csukott ajtóról. Ez az ő létezésük egyetlen értelme, ország-világ előtt nyilvánvalóvá teszik a különbséget a normális emberek és önmaguk között.

Beteges kényszerképzetek ide, gátlástalan, ziháló hatalomvágy oda, tahó gyűlölködés amoda, az élet valóságának törvényei megmásíthatatlanok. Jakab, amíg csak él, örökre századosztályú ripacs marad, akinek még annyi tehetsége sincs a szélhámossághoz, mint a vele bábozó Gyurcsánynak. Úgyhogy tulajdonképpen hálás lehet, ha csak ilyen kíméletesen jellemezték szánalomra sem méltó lényét.