Kalandozás ceruzával, ecsettel, krétával
Bár sokan kitűnően rajzolnak és festenek, van egy speciális rajztechnika, ami nemcsak a papírra vetett kép minőségét javítja, a kreativitásunkat is fejlesztheti. Ez a jobb agyféltekés rajzolás, amire, hála a karanténkorlátozások feloldásának, idén több nyári fejlesztőtábor is szerveződik.
Ezt a rajz- és vizuális kultúrában elismertté vált módszert egy Los Angeles-i középiskola rajztanárának, Betty Edwardsnak köszönhetjük. A tanárnő órája közben vette észre, hogy tanítványainak nehézséget okoz az asztalon lévő pohár ábrázolása. Amikor megkérdezte tőlük, miért rajzolták egyenesnek a pohár alsó részét, diákjai azt válaszolták, hogy az szerintük egyenes. Kiderült, látásmódbeli problémájuk van, aminek elkezdte kutatni az okát. Meg is találta a választ Roger W. Sperry 1968-ban megjelent írásaiban, miszerint az embernek két alapvető gondolkodásmódja van: egyik a verbális, elemző, sorrendet betartó, másik a vizuális, észlelő, egyidejűleg gondolkodó. Edwards ez alapján folytatta kutatásait, majd 1979-ben Jobb agyféltekés rajzolás címmel jelentette meg könyvét, amelyet több mint 2,5 millió példányban adtak el. A módszer világhírűvé vált, műve pedig tankönyv lett.
Több mint rajztanulás
A módszer tulajdonképpen egyszerű. Abból indul ki, hogy a domináns bal agyféltekénk képviseli a verbális, vagyis beszéddel és írással kapcsolatos dolgokat, míg a jobb a vizuális, rajzzal kapcsolatos tudnivalókért felelős. Hétköznapi esetben nem feltétlenül szükséges a komolyabb rajztudás. Csupán kézügyesség és a szem, valamint a kéz koordinációja kell ahhoz, hogy egyszerűbb rajzot vagy ábrát papírra vessünk.
A jobb agyféltekés rajztanulás valójában nem technikára, hanem új látásmódra tanít, amit az élet számtalan területén is hasznosíthatunk. Például amikor úszni tanulunk vagy tesztpályán gépkocsit vezetünk. Hogyan? A kreatív alkotás gyakorlása során fejlődik a memóriánk, a gondolkodásunk pedig rugalmasabb, könnyedebb lesz. Ennek is köszönhető, hogy nem csak külföldön, itthon is egyre népszerűbbek ezek a fejlesztő tanfolyamok, -táborok.
Az e területen működő vállalkozások egyike a Valdor Art, amelynek Valentin Péter és Dorogi Andrea a vezetője.
– Közel 13 éve oktatunk a fővárosban – mondja Valentin Péter –, de nem csak rajztanfolyamokat tartunk. Egyikünknek sincs művészi előképzettsége, mindkettőnknek racionális szakmája volt, korábban közgazdászként és informatikusként multinacionális környezetben dolgoztunk. Ám valami új kihívásra vágytunk. Arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy három évvel ezelőtt álmodtunk egy merészet, és létrehoztunk Magyarországon egy egyedülálló mentorprogramot, amiben a résztvevők előre elkészített tematika alapján, folyamatos támogatással tanulnak. Azóta közel 400 tagunk van, sokan közülük már harmadik éve járnak hozzánk.
Irányított figyelem
Valentin Péter hangsúlyozza, a Valdor az a hely, ahol az összes művészeti technikát elsajátíthatják az érdeklődők, legyen az festés, színes ceruza vagy pasztellkréta. A cél az, hogy a jelentkezők felfedezzék a magukban rejtőzködő képességeket, kreatív energiákat. Lépésről lépésre bemutatják, hogyan kell valósághűen rajzolni, mindezt érthető, követhető módon.
– Ezzel a módszerrel bárki megtanulhat rajzolni akkor is, ha korábban a pálcikaemberrel is gondjai voltak – folytatja Valentin Péter. – A jobb agyféltekés módszer lényege, hogy megtanulod irányítani a figyelmedet, és tudni fogod, hogy a rajzolás szempontjából mik a lényeges megfigyelnivalók, és képes leszel folyamatosan váltogatni a nézőpontot menet közben. Bármilyen hagyományos eszközzel nekivághatunk a kalandnak, az induláshoz nem kell más, mint papír, ceruza és radír. Persze vannak speciális eszközök, melyekről különböző oktatóanyagainkban és blogbejegyzéseinkben mesélünk.
De valóban igaz az, hogy a rajzolás fejleszti a kreativitást és a kézügyességet?
– Teljes mértékben – állítja Valentin Péter. – Az úgynevezett finommotorika látványos javulása főként a gyermekeknél látható, hiszen miközben rajzolnak, sokkal szebb lesz a kézírásuk is. Ám felnőttek esetében is jelentős a változás, mivel rajzaiknál a vonalakat sokkal szebben, kontrolláltabban tudják meghúzni. A kreativitás pedig úgy jön a képbe, hogy alkotás közben hirtelen elképesztő új ötletek jutnak az eszünkbe, hiszen az agyunk ilyenkor magasabb szinten működik, ezt műszeres mérések is igazolják. Amikor rajzolunk, gyakorlatilag eddzük az agyunkat a kreatív tudatállapotra. Ennek is köszönhetően a tanfolyam végén gyakran halljuk, hogy „azta, sosem gondoltam volna, hogy így tudok rajzolni”. A legnagyobb öröm számunkra, amikor a résztvevők széles mosollyal, büszkén távoznak a műveikkel.
Csodák az emberben
Valentin Péter állításait a tanfolyam résztvevői is igazolják. Mint sokan mondják, hálásak, hogy a korábbi pálcikaemberek és óvodás portrék helyett valódi képeket készíthettek. Mindössze egy hét leforgása alatt új látásmódot és elegendő önbizalmat kaptak ahhoz, hogy a rajzolás ezután már ne mumus legyen számukra. Hihetetlenül jó érzés megtapasztalni, mi minden rejtőzik az emberben, amire sosem gondolt volna.