Az orvos válaszol
Szúr, döf és vért szív
Sokan csak nyáron szembesülnek vele, hogy a természet lágy öle egyáltalán nem lágy, merthogy tele van szárnyas, ugró, döngicsélő, csípő-szúró teremtményekkel. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyászt arról kérdeztük, mi az oka bizonyos vérszívók újabb keletű elszaporodásának, mit tehetünk a csípés ellen, illetve utána.
– Általában a legyekre mondjuk, hogy szemtelenek, de manapság mintha a szúnyogok túltennének rajtuk. Féljünk tőlük?
– A szúnyog elvileg ártalmatlan élőlény, bár tagadhatatlan, hogy csípése kellemetlen. A baj az vele, hogy vérrel „dolgozik”, egyik emberről a másikra száll, így akár vírushordozó is lehet. Amíg népes madársereglet élt körülöttünk, addig a szúnyogok nem szaporodtak el annyira, hogy túlságosan sok kellemetlenséget okozhattak volna. Mára ez a helyzet megváltozott, radikálisan lecsökkent a velünk élő madarak száma, a rovarok száma elviselhetetlenül megugrott. Ráadásul mivel különböző vegyszerekkel irtják őket, az ezt túlélő példányok csípése a megszokottnál is több panaszt okozhat. Általánosságban azonban elmondható, hogy a szúnyogcsípés nyomán megjelenő vörös, viszkető duzzanat egy-két nap alatt elmúlik. Ám ha fokozott gyulladás lép fel, amelynek kiterjedése egyre nagyobb, és mindezt hidegrázás, hőemelkedés kíséri, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Nagy valószínűséggel csak antibiotikum szünteti meg ezeket a panaszokat.
– Sokan a méhektől és a darazsaktól félnek a legjobban. Hadonászással el tudjuk kergetni őket, mielőtt bajt okoznak?
– A méh és a darázs a közhiedelemmel ellentétben nem agresszív rovar. Akkor támad, ha fenyegetve érzi magát, ha piszkáljuk vagy csapkodva igyekszünk elzavarni. Tény, hogy csípése kellemetlenebb, mint más rovaroké, ám valódi veszélyt csak akkor jelent, ha valaki allergiás a méhekre, darazsakra. Aki ennek tudatában van, annak érdemes akár egy rövid kirándulásra is magával vinnie megszokott gyógyszerét. Ám fontos tudni, hogy ezek csípése akkor is okozhat allergiás reakciót, ha korábban ilyesmi nem történt velünk. Ha légzési nehézséget, szédülést vagy az ajkak megdagadását tapasztaljuk, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni.
– Nyáron néha úgy érezhetjük, hogy rengeteg pók, hangya, bögöly és bolha várakozik szerte a világban, hogy megcsíphessen. Mit tegyünk, ha sikerrel járnak?
– A csípés helyét érdemes valamilyen alkoholtartalmú készítménnyel fertőtleníteni, és a viszkető, fájó bőrfelületet hideg borogatással lehűteni. Ma már kaphatóak antihisztamin-tartalmú krémek, ezek enyhítik a viszketést. Egyvalamit viszont kerülni kell: a csípés helyét nem szabad vakargatni. Ez odavezet, hogy felsértjük a bőrünket, és a seb csúnyán elfertőződhet.
– A rettegett gyötrők közé tartoznak a kullancsok, amelyekkel ma már bárhol találkozhatunk. Mit tehetünk, ha befúrja magát egy példány a bőrünk alá?
– Megelőzhetjük a kullancscsípést, ha tudottan fertőzött területen járunk. Jó szolgálatot tehet a világos, bokánál és csuklónál zárt öltözék és egy világos sapka. Kirándulás előtt érdemes néhány napig Poly-B-vitamint szedni. Ennek a szagától irtóznak ezek az ízeltlábúak, messziről elkerülnek majd bennünket. Ám a legkörültekintőbb védelem esetén sem szabad lemondani róla, hogy alaposan átvizsgáljuk a testünket a túra után, nem kapaszkodott-e belénk egy vérszívó kis élőlény. Ha igen, akkor haladéktalanul távolítsuk el kullancskiszedő kanállal vagy csipesszel, amit bármelyik patikában beszerezhetünk. Nincs okunk aggodalomra, ha a csípés helye néhány nap alatt rendbe jön. Ám ha a körkörös alakú vörös folt egyre növekszik, akkor vélhetően fertőzött példánnyal találkoztunk. Ezek akár agyvelőgyulladást vagy Lyme-kórt is okozhatnak. Előbbi ellen van védőoltás, utóbbira szerológiai vizsgálat deríthet fényt. Ez a betegség antibiotikumos kezeléssel gyógyítható.