A magyarok többsége szerint Amerika és Kína a szankciók nyertesei
A magyarok döntő többsége szerint az Egyesült Államok és Kína az egyértelmű nyertesei, az összes többi szereplő – élén az Európai Unióval és hazánkkal – pedig vesztese a brüsszeli szankciós politikának és a szankciók gazdasági hatásainak. Továbbá a megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy végül egyik fél sem jöhet ki győztesen a fegyveres konfliktusból – derül ki a Századvég szeptemberi kutatásából. A felmérés az orosz–ukrán konfliktus várható kimenetelével, illetve a háború és a szankciós politika hatásaival kapcsolatos lakossági attitűdöket térképezte fel.
Az elmúlt fél év harctéri eseményei, illetve Brüsszel szankciófókuszú politikája és az erre adott orosz válaszlépések tükrében kijelenthető, hogy az orosz–ukrán háborúban érintett felek egyre távolabb kerülnek a megegyezéstől, a konfliktus békés rendezésétől. A közvélemény-kutatás rámutat, hogy a válaszadók ugyan nagyobb arányban számítanak Oroszország (28 százalék), mintsem Ukrajna (10 százalék) győzelmére a kialakult fegyveres konfliktusban, a megkérdezettek 56 százaléka viszont úgy véli, hogy egyik fél sem jöhet ki győztesen a háborúból.
Többek között ezzel magyarázható, hogy a magyarok jelentős többsége – ahogy a Századvég korábbi elemzései megállapították – a konfliktus további eszkalálódásához vezető büntetőintézkedések bevezetése és fenntartása helyett a béketárgyalások mielőbbi megkezdésében, illetve kompromisszum elérésében látja a megoldást.
Az orosz–ukrán háború gazdasági következményei, illetve Brüsszel szankciós stratégiája nyomán Európa energiaválsággal és háborús inflációval küzd, ugyanakkor egyes – nem európai – országok bizonyos tekintetben haszonélvezőivé váltak a háborúnak. A brüsszeli szankciók révén Kína és India olcsóbban vásárolhat az orosz energiahordozókból, míg az Az Egyesült Államok új energia-exportpiacot nyer, valamint vonzó célpont lehet azon európai vállalkozások számára, amelyek a termelésüket és beruházásaikat, a biztosabb energiaellátás érdekében, el kívánják költöztetni Európából. Ezen folyamatok hatásai a lakossági véleményekben is tükröződnek, hiszen a magyarok döntő többsége úgy véli, hogy az Egyesült Államok (71 százalék) és Kína (68 százalék) inkább nyertese, mintsem vesztese a szóban forgó fegyveres konfliktus gazdasági következményeinek és a szankcióknak. Ezzel szemben a válaszadók több mint négyötöde az Európai Uniót (81 százalék) és Magyarországot (87 százalék) inkább az orosz–ukrán konfliktus és a szankciós politika kárvallottjának tartja.
Érdekesség, hogy a megkérdezettek ennél érezhetően kisebb arányban tekintik Oroszországot a szankciók vesztesének (52 százalék), holott a brüsszeli büntetőintézkedések ezen ország ellen irányultak.
A felmérés alapján megállapítható – írják -, hogy a magyarok 84 százaléka Ukrajnát is inkább az említett gazdasági következmények és a szankciók vesztesének tartja.
Ez azzal magyarázható, hogy Brüsszel szankciós lépéseinek az elsődleges célja az orosz katonai törekvések megfékezése, a béke kikényszerítése volt, a bevezetett és tervezett intézkedések azonban ezekkel ellentétes hatást váltottak ki, vagyis a fegyveres konfliktus elhúzódásához vezettek. A brüsszeli büntetőintézkedések kudarcát, a kompromisszum lehetőségétől való távolodást látva a magyar közvélemény Ukrajnát is a szóban forgó fejlemények vesztesének látja.
Módszertan
CATI módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2022. szeptember
Az elemzés eredetileg a Századvég honlapján jelent meg, azt IDE KATTINTVA érhetik el.