Árspekuláció is hajtotta itthon a magas élelmiszer-inflációt
Magasabb átvételi árakkal, tartósan drága energiával és a forint további gyengülésével számolhattak egyes nagy magyarországi áruházláncok 2022 őszén, profitjukat pedig ilyen gazdasági viszonyok között is garantálni akarták. Részben ezért is szökött az egekbe itthon az élelmiszerek ára – a hatósági vizsgálatok eredménye alapján ezt mondta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban, amelyben megjegyezte, hogy egyes láncok árspekulációja is hajtotta az élelmiszer-inflációt.Rigó Csaba Balázs a Magyar Nemzetnek elmondta: a legnagyobbak közé tartozó kiskereskedelmi bolthálózatoknál derült fény az árspekulációra.
Emlékeztetett, hogy a világjárvány miatt hozott korlátozások feloldása után a keresletet sokszor csak döcögve követte a gazdaság. A negatív kínálati sokk áremelkedéssel járt, és amikor már azt lehetett hinni, hogy ez a nyomás enyhül, kitört a háború, az energiaárak pedig szinte a csillagos égig repültek. A háború okozta sokk azonban idővel múlni kezdett, az energiaárak szelídültek, a forint erősödésnek indult már tavaly ősszel, a gazdasági kapcsolatok nagyobb része helyreállt. Minden adott volt az árcsökkentéshez, ez azonban idehaza mégsem következett be.
Átfogó vizsgálataiból a GVH arra a következtetésre jutott, hogy egyes nagy áruházláncok egyszerűen elszámolták magukat, ennek árát viszont a magyar fogyasztók fizették meg. Tapasztalataik alapján az feltételezhető, hogy egyes vállalkozások pesszimistán négyszáz forint feletti euróval és tartósan drága energiával kalkulálhattak, „áraikat pedig ezekhez az elképzelt brutális piaci viszonyokhoz igazíthatták” – ismertette.
A GVH elnöke megjegyezte: „lehet, hogy a kiskereskedelmi szereplők magatartása nélkül is Magyarországon lett volna a legmagasabb az élelmiszer-infláció, de hogy a mérték nem lett volna ilyen kiugró, az egészen bizonyos”.
Rigó Csaba Balázs szerint a nagy boltláncoknál ki kell kényszeríteni az árak csökkentését. A két hónapja működő online árfigyelő rendszer ezt megtette, mégpedig úgy, hogy az abban résztvevő nagy kereskedelmi láncok naponta adatokat szolgáltatnak a rendszer működtetéséhez.
Az árfigyelő 62 termékcsoport több száz termékét tartalmazza, hat bolthálózat árait feltüntetve. A rendszer olyan öldöklő árversenyt hozott, amelyre eddig nem volt példa, ennek nyomán 55 termékcsoportnál árcsökkenést mutatott ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, beleértve a korábban ársapkás élelmiszereket is. Az internetes oldalt eddig 1,2 millió egyedi felhasználó látogatta már meg.
A rendszert a GVH működteti, az informatikai hátteret a kormányzati infrastruktúra garantálja, a változtatásokról pedig a versenyhivatal és több minisztérium képviselői alkotta munkacsoport határoz, az érintett hat nagy kiskereskedelmi lánccal való egyeztetés után. A GVH elnöke azt mondta: az biztos, hogy mobilapplikációnak készülnie kell, és van egy még készülő fejlesztés: a térképi szűkítés. Ezzel a vásárló bejelölheti például, hogy a lakóhelye mondjuk fél kilométeres körzetében található boltok árait mutassa csak az árfigyelő – ismertette.
Elmondta azt is, hogy hamarosan bővülhet a rendszer: újabb láncok csatlakozhatnak, népszerű árucikkekkel bővülhet a termékek köre.
Rigó Csaba Balázs úgy látja, hogy az árfigyelő – kiegészítve például a kötelező akciózást előíró kormányzati lépést – alkalmas az árverseny növelésére, ezzel az árak letörésére. Az élelmiszer-infláció augusztusban húsz százalék alá, a tetőzéshez képest több mint a felére csökkent.