Rezsivédelem másképp
Az álhírek ellenére továbbra is korrekt árért kapjuk a földgázt és az áramot, a kormány a valós piaci ár helyett lakossági árat számol fel az átlagfogyasztás felett. Mindezek mögött az is ott a háttérben, hogy a villamos energia és földgáz mennyiségével sem lesz gondunk, Paks és az Oroszországgal kötött megállapodás garantálja a lakosság ellátását.
Hetek óta tartó várakozás és találgatások után megjelent a rezsicsökkentés módosításáról szóló rendelet a Magyar Közlönyben. A bejelentés értelmében augusztus elsejétől a villamos energiánál az évi 2523 kilowattóra (kWh), azaz 210 kWh/hó fogyasztásig háztartásonként marad a rezsicsökkentés során közel évtizede meghatározott ár, azaz 36 forint/kWh. Az efeletti fogyasztásnál pedig mérsékelt piaci árat, 70,1 forintot kell fizetni kilowattóránként. Ez az összeg lényegesen kisebb a valós piaci árnál, azaz 268 forintnál, így még az átlag feletti fogyasztás is közel négyszer kevesebbe kerül a kormányzati intézkedésnek köszönhetően. Érdemes megjegyezni, hogy az éjszakai áramnak 23,1 forint/kWh lesz az ára a fogyasztási korlátig, efelett pedig 62,9 forint a kedvezményes tarifa. A hőszivattyúkat érintő B Geo nevű árszabásra ez a módosítás nem vonatkozik, ott továbbra is a teljes rezsicsökkentett árat kell fizetni.
Jutányos áron kapjuk a gázt is, a nyár utolsó hónapjától 1729 köbméteres éves fogyasztásig, vagyis 144 köbméter/hóig marad a 102 forintos tarifa köbméterenként. Ezen felül 747 forint lesz az új lakossági piaci ár köbméterenként, ami harmadával alacsonyabb a versenypiaci 1020 forintnál. A rendelet azonban lehetővé teszi, hogy az árak negyedévente változzanak.
Megmaradó kedvezmények
A Magyar Közlöny megjelenésével párhuzamosan Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette, megmarad a gáz esetében a 300 ezer nagycsaládost érintő többletkedvezmény: a háromgyerekeseknél 600, a négygyerekeseknél 900, az ötgyerekeseknél 1200 köbméterrel emelkedik a fogyasztási limit, és így tovább fölfelé gyermekenként 300 köbméterrel. Eddig ezt a kedvezményt 26 ezren vették igénybe.
– Egy új kedvezményt is bevezetünk, a társasházak esetében azt tapasztaltuk, hogy nagy problémát okozhat, ha több albetét, azaz önálló mérésű lakás van, de csak egy gázmérőt szereltek be. Ebben az esetben ha nyilatkozik a társasház a szolgáltatónál, akkor a kedvezmény például egy 60 albetétes társasháznál a hatvanszorosára nő, mert minden magyar háztartást megillet ez a kedvezmény – hívta fel rá a figyelmet Németh Szilárd.
Az MVM pedig arról tájékoztatott, hogy a változások miatt senkinek nem kell a szerződését módosítania, az éves elszámolási időszak alatti fogyasztását mindenki megtalálhatja az éves elszámolószámlája 3. oldalán vagy az online ügyfélszolgálati felületeken, illetve a mobilapplikációkban. A kedvezményes mennyiség felhasználási helyenként, azaz mérőnként (nappali és éjszakai) külön-külön 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. között, időarányosan biztosítva van. Az éves 2523 kWh kedvezményes mennyiséget pedig naparányosan érvényesítik. Sőt, ha egy lakossági fogyasztónak több felhasználási helye, azaz lakása és nyaralója is van, akkor az éves kedvezményes mennyiségre külön-külön is jogosult, ugyanakkor az egyes felhasználási helyek között ezek a kedvezmények nem csoportosíthatók át.
Rémhírek kontra valóság
Az a tény, hogy a részletszabályok megjelenése előtt egy héttel kilátásba helyezte a kormány a rezsicsökkentés módosítását, utólag tévesnek bizonyult találgatásokra, rémhírek terjedésére adott lehetőséget az interneten. Egy közösségi oldalakon megosztott táblázat például azzal riogatott, hogy egy eddigi 22 ezres villanyszámla közel ötszörösére nő, ugyanekkor a gázszámla pedig több mint a duplájára. Sőt, egyes hírportálok egyenesen milliós havi számlákat vizionáltak annak ellenére, hogy az még valós piaci áron sem lett volna reális. Az Átlátszó egy olyan grafikont készített a részletszabályokat tartalmazó bejelentés előtt, amelyen Magyarországot a gázt és áramot a legdrágábban árusító kelet-közép-európai országként tüntetik fel.
Ezzel szemben a kormány kidolgozta hétpontos energia-veszélyhelyzeti tervét, amelynek egyik pontja, hogy Magyarország 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra növeli majd a hazai gázkitermelést. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt hét csütörtökön tárgyalt Szergej Lavrov orosz kollégájával, hogy a hosszú távú szerződésekben rögzített mennyiségen felül további 700 millió köbméter pluszföldgázt tudjon beszerezni hazánk a Gazpromtól, és a jelek szerint ennek aligha lesz akadálya.
– Magyarországon menetrend szerint zajlik a gáztározók feltöltése, amelyek szintje jelenleg az éves fogyasztás 27,3 százalékán áll, és a következő hetekben napi mintegy húszmillió köbméternyi beszállítási kapacitás áll majd rendelkezésre erre a célra a déli útvonalon, illetve a Szlovákia és Ausztria felőli interkonnektoron – mondta az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón a magyar tárcavezető.
A kormány ígéretéhez híven a villamos energia is biztosítottnak látszik, szakértők szerint ugyanis a paksi atomerőmű annyi olcsó áramot termel, amennyi elegendő a lakossági felhasználóknak. Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője szerint a jelenleg 2032-ig garantált üzemidejű paksi áramtermelés az elmúlt években lefedte a rezsicsökkentés keretében eladott árammennyiséget. Az atomerőmű ugyanis nettó 11,5 forintért állít elő egy kilowattóra áramot. Segíti a lakosság villamos energiával való ellátását az is, hogy felgyorsították a Paks II. beruházását, ahol már csupán néhány engedély hiányzik, hogy a tényleges munkálatok idén szeptembertől elkezdődhessenek.
Kedvező magyar ár
A rezsicsökkentés módosításával együtt továbbra is az egyik legolcsóbb a magyarországi gáz és áram Európa-szerte. Ugyanakkor ez nem csak a kormányzati intézkedésnek köszönhető: a nyugati országok többségében több mint tíz energiaszolgáltató közül választhatnak az állampolgárok, amelyek a piaci áron felül kezelési költséget számolnak fel, és az adó összegét is ráterhelik a fogyasztókra. Mivel a többletköltségeket a honlapokon nem tüntetik fel, ezért nem egyszerű kiszámolni, mennyi a gáz- és a villanyátlagár ezekben az országokban. A finn VaasaETT energetikai tanácsadó cég elemzése szerint Svédországban nagyjából európai szinten a legdrágábbnak számító 25 eurócentet kell fizetni kilowattóránként jelenleg a gázért, áramért viszont 26 eurócentet, amely majdnem megegyezik az uniós átlaggal. A nem uniós tagú, de Oroszországgal baráti viszonyt ápoló Szerbia a magyarországinál is olcsóbban, 3,1 eurócentért adja lakosainak a földgázt, az áram azonban 33 centbe kerül. Ausztriában a földgázért évente közel 3500 eurót fizetnek európai átlagfogyasztás esetén, azaz négyszer annyit, mint Magyarországon (756 euró). Ez az arány pedig közel ötszörösére nő a villamos energiánál: míg Ausztriában évi 3000 kilowattóráért 1410 eurót, hazánkban 312-t fizetnek a fogyasztók.
A magyar kormány tehát ha módosítással is, de még mindig tartani tudja a mérsékeltebb rezsiárakat. Hogy a most létrehozott lakossági piaci árszint hosszabb távon is maradhat-e, elsősorban azon múlik, hogy Oroszország le tudja-e szállítani hazánknak a kért földgázmennyiséget, továbbá hogy zavartalanul bővíthetjük-e az ország ellátását biztosító paksi atomerőművet.