Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Hirdetés

– Az idén kétszer született minimálbér-megállapodás. Miért volt szükség a duplázásra, miért húzódtak el a tárgyalások?

– Tavaly december helyett ez év február elején sikerült megkötnünk a 2021-re szóló megállapodást, de azzal a záradékkal, hogy idén még megvizsgáljuk a friss gazdasági mutatókat, és ezek tükrében újra tárgyalunk. Különféle események azonban elsodorták az új egyeztetéseket. Időközben viszont lépett a kormány, bejelentette, hogy 2022-től 200 ezer forintra tervezi emelni a minimálbért. Ez nagyjából megegyezett a szakszervezetek által már korábban megfogalmazott igénnyel, aztán jött még a nemzeti konzultáció is, ahol az emberek 90 százalék fölött támogatták a kormányzati tervezetet. Ezzel eddig ritkán látott egyetértés alakult ki a kabinet és a szakszervezetek között.

– Mivel ez húszszázalékos emelést jelent, nem próbáltak a munkáltatók rálépni a fékre?

– De igen, főként a vírusválságra hivatkoztak. Hiába emelkedett a gazdaság teljesítménye, sőt, meghaladta annak régi szintjét is, mégis azt mondták, hogy jelentős költségtöbbletet okozna nekik a minimálbér ilyen mértékű növelése. Ezt nem tudják kigazdálkodni, tehát járuljon hozzá anyagilag a kormány béremeléshez! Tudni kell, hogy a kabinet eddig is jelentősen mérsékelte már a bérek terheit. Most pedig csökkentette a szociális hozzájárulási adót, és ehhez jön még, hogy már idén nyáron, a költségvetés elfogadásakor eltörölte a szakképzési hozzájárulást is, mint a bérek egyik terhét. Ez már 2022 januárjától érvényes lesz. Mindez összesen négyszázalékos tehercsökkentést, vagyis durván 600 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál. Szívták még a fogukat egy kicsit, mert ennél nagyobb mértékű adókedvezményt szettek volna elérni, de belátták, hogy a támogatás mértéke meghaladja a minimálbér emelésével járó többletkiadásaikat. Így létrejöhetett a megállapodás.

Korábban írtuk


– Hogy áll a magyar minimálbér V4-es összehasonlításban?

– Euróban és nettó vásárlóértékben mérve körülbelül 15-20 százalékos lemaradásban volt. Ez most jelentősen csökken.

– Úgy tudni, a minimálbérnél is nagyobb vita zajlott a garantált bérminimum emelése körül…

– A munkáltatók szerették volna, ha az nem növekszik. De ha mégis, akkor ne húsz százalékkal. Legyen 250 ezer forint 260 ezer helyett. A szakszervezetek viszont azt mondták, hogy ez rossz üzenet lenne. Fontos társadalmi és gazdasági cél ugyanis a szakképzettség megfelelő értékelése és elismerése. Sikerült érvényesítenünk a szempontjainkat, és 260 ezer forint lett a garantált bérminimum.

– Volt, aki nem értette, hogy a béremeléseknek gazdaságélénkítő hatásuk lesz?

– Persze. A 2016-os bérmegállapodást és járulékcsökkentést sokan ellenezték. Főként a liberális közgazdászok, akik szerint ez munkahelyek csökkenéséhez, elbocsátásokhoz vezet. Ezzel szemben az emelés a társadalom vásárlóerejének növelésével kifejezetten élénkítette a gazdaságot, amiből a költségvetésnek is nagyobb bevételei származtak, a munkáltatók pedig érzékelték, hogy a nagyobb vásárlóerő okán növekedett a kereslet a szolgáltatásaik és a termékeik iránt. Most viszont azzal érveltek az ellenzők, hogy nincs szükség központilag elrendelt béremelésre, mert a piaci folyamatok amúgy is béremeléseket idéznek elő. És a munkaerőhiány fel is erősíti majd ezt a folyamatot, ami fölfelé tolja minimálbért is. De a szakszervezetek azt mondták, hogy azokról is gondoskodni kell, akik képzettség híján vagy bármi okból, de nincsenek olyan érdekérvényesítő pozícióban a munkaerőpiacon, mint kellene. Eleve erre való a minimálbér! Joggal állította a miniszterelnök, hogy a mostani megállapodás a magyar szakszervezeti mozgalom eddigi legnagyobb győzelme. Hozzáteszem, hogy ez nemcsak azt az 1,2 millió embert érinti, akik minimálbéren dolgozik, hanem a továbbgyűrűző hatásai miatt 3-3,5 millió embert.

– Sikerült felzárkózni egy kicsit az EU-hoz? A DK ugyanis az európai bérrel kampányol…

– Sikerült, bár alapvetően nem az EU átlagához, hanem a környező országokhoz mérjük magunkat, leszámítva Ausztriát. Hiába folytatnak direkt propagandát a liberális és globalista csoportok, az EU idevonatkozó irányelve is az, hogy a bérpolitika, benne a minimálbér kérdésével is, kiszámítható, átlátható legyen, illetve hogy a minimálbér igazodjon az adott országban a létminimum és az infláció, valamint a gazdasági mutatók mértékéhez. Amivel tehát főként Dobrev Klára bombázza a hazai választókat, az nettó népbutítás.

– Nőnek az árak, főként az élelmiszereké. Egy elterjedt nézet szerint azért, mert a kerekedők így kompenzálják a bérnövekedést.

– Rendre előfordulnak ilyen kísérőjelenségek a gazdasági növekedés során. A trend összességében magasabb bérekhez, magasabb árakhoz, magasabb profithoz és a magasabb jóléthez vezet. Az áremelkedés persze nem válhat parttalanná, inflációt gerjeszt, ebbe pedig a nemzeti banknak be kell avatkoznia.

– Összhang volt a szakszervezetek között a tárgyalások során?

– A szakszervezetek skáláján vannak keresztény, keresztényszociális értékeket képviselő szervezetek, de vannak, baloldali, liberális, globalista szelleműek is. A balosoknál váltás történhetett a közelmúltban, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke DK-s politikus lett, utódja, Székely Tamás viszont a jelek szerint inkább a munkavállalói érdekeket helyezi előtérbe. Vagyis amíg Kordás László helytelenítette a most született bérmegállapodást, addig Székely Tamás egyértelműen kiállt mellette.

– Egy dolog, hogy a szakszervezetek a munkavállalók érdekeiért harcolnak, de miért megy szembe a munkavállalókkal, és egyáltalán az egész magyar társadalommal Márki-Zay Péter, aki például magasabb rezsiköltségeket követel a magyar háztartásoknak?

– A globalista világrend szemelte ki őt magyarországi helytartójának. Vele akarják elsöpörtetni a jelenlegi, nemzeti értékeket képviselő kormányt. Orbán Viktor szerint nem a Márki-Zay Péterek a veszélyesek, hanem azok, akik irányítják őket a kezükben levő pénzügyi hatalommal, médiatúlsúlyukkal, hálózati szervezettségükkel.

– Ön szerint a Márki-Zay-féle „rezsicsökkentési” retorika alkalmas arra, hogy bárki is választást nyerjen vele Magyarországon?

– Gyurcsány Ferenc is azt várta, hogy a közvélemény díjazni fogja Őszödön elhangzott beszédét, hiszen bevallotta a szocialista kormány minden hibáját és disznóságát, saját értékelése szerint tehát őszinte volt. Márki-Zay is úgymond szintén őszintén elmondja, hogy ami itt folyik, az szembemegy a globalista világ törvényeivel, ilyet pedig nem lehet csinálni; ha rá szavazunk, akkor viszont ez megszűnik, rend lesz, megszűnnek a viták Brüsszellel, de más, globalista hatalmi centrumokkal is. Igaz, kifosztanak bennünket, de legalább beáll a barmok zöld legelőjének boldogsága.