Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje (b4), Karácsony Gergely főpolgármester (j2), valamint képviselőjelöltek: Tordai Bence (Párbeszéd), Vajda Zoltán (MSZP), Hadházy Ákos (Momentum és Mindenki Magyarországa Mozgalom), Hajnal Miklós (Momentum), Szabó Tímea (Párbeszéd), Csárdi Antal (LMP) és Jámbor András (Párbeszéd) az Egységben Magyarországért kampányzáró rendezvényén Budapesten, a Madách téren 2022. április 2-án. MTI/Koszticsák Szilárd
Hirdetés

A nemzetbiztonsági szolgálatok feltérképezték az Action for Democracy kötődéseit, és feltárták, hogy a szervezet kapcsolatba hozható a National Endowment for Democracyval (NED), amelyet nyílt források gyakran úgy említenek, mint „a cia hivatalossá tett megjelenése külföldön”.

A titkosítás alól feloldott anyag szerint Allen Weinstein, aki segédkezett a NED létrehozásában, 1991-ben kijelentette:

„amit ma csinálunk, annak a nagy részét 25 évvel ezelőtt a CIA rejtetten csinálta.”

A NED-et egyébként még 1983-ban alapították az Egyesült Államokban, fő célja a demokratikus folyamatok támogatása volt a világ országaiban.

A beszámoló szerint a szervezet részese volt a 2006-os fehérorosz ellenzéki elnökjelölt kampányának, a 2011-es „arab tavasz” során ellenzéki pártokat támogatott, nagyobb összeggel támogatta az ujgur csoportokat kínában, valamint 2019-ben hongkongi civil alapítványokat is finanszírozott.

A szervezetről érdemes tudni, hogy éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Az USA Külügyminisztériumának az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) fejezetében szerepel, és civil szervezetként kongresszusi felügyelet alatt áll. 2019-ben a NED 135 millió dollárból gazdálkodott, amely összeg teljes egészében az Egyesült Államok kormányzati szerveitől származott.

Fotó: ned.org

A NED az 1990-es évek végén fejezte be aktív magyarországi tevékenységét, amikor biztossá vált Magyarország NATO-csatlakozása.

2014-ben a NED vezetősége úgy értékelte, hogy a magyar belpolitikai helyzet annyira aggasztóvá vált, hogy intenzív gondolkodási folyamat kezdődött a magyarországi tevékenységük újrakezdéséről. Amennyiben a szervezet az ismételt magyarországi megjelenés mellett dönt, úgy nem kíván magyarországi irodát nyitni, hanem magyar partnereket keres, akiken keresztül érvényesítheti céljait

– olvasható a nyilvánosságra hozott beszámolóban.

Ha ezen az optikán keresztül vizsgáljuk, még érdekesebb a NED-hez kötődő Action for Democracy tevékenysége. A Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója, Korányi Dávid által irányított szervezet mintegy 3 milliárd forinttal segítette a baloldal választási kampányát.

Fotó: Korányi Dávid Instagram-oldala

A jelentés szerint ugyanis a Márki-Zay Péter által életre hívott Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 1,8 milliárd, a DK-közeli Ezalényeg.hu kiadója, az Oraculum 2020 Kft. több mint 1 milliárd, a DatAdat-cégcsoport közel 150 millió, a Gemius Hungary Kft. pedig mintegy 3 millió forintot kapott az Action for Democracytól.

Figyelemre méltó körülmény, hogy a fent említett összegekből az MMM 1,4 milliárdot, az Oraculum 2020 Kft. pedig 324 millió forintot továbbított a Bajnai Gordon volt kormányfő és a Ficsor Ádám egykori titokminiszter érdekeltségébe tartozó DatAdat-csoporthoz, vagyis a baloldali kampányt bonyolító vállalkozások szép summát zsebelhettek be. Mint köztudott,

Bajnai és Ficsor is meglehetősen jó amerikai kapcsolatokkal rendelkeznek.

Az általuk irányított cégekben szép számmal bukkantak fel amerikai szakértők.

A szoros tengerentúli kötődést támasztja alá az a Wikileaks által közzétett diplomáciai távirat is. A dokumentumból, amelyet a követség küldött Washingtonba – és amelyet a CIA-hoz, az amerikai védelmi minisztériumhoz és a külügyhöz is eljuttattak –, kiderül, hogy a Bajnai-kormány leendő tagjai közül az amerikaiak különös figyelmet szenteltek Ficsor Ádámnak.

Az akkor titkosszolgálati miniszternek jelölt Ficsorról azt írták, hogy jó kapcsolatot ápol a nagykövetséggel,

és érdemesnek találták arra, hogy részt vegyen az amerikai külügyminisztérium külföldieknek szóló vezetői programjában (IVLP – International Visitors Leadership Program) is.

Ficsor érdekes módon mindössze öt hónapig volt titkosszolgálati miniszter, majd azzal az indoklással mondott le posztjáról, hogy összeférhetetlennek tartja a miniszterséget azzal, hogy indulni kíván az MSZP jelöltjeként a 2010-es választásokon.

Fotó: Korányi Dávid Instagram-oldala

A 2010-es választások után nem sokkal egyébként maga Bajnai Gordon is Amerikába ment, hogy ott vállaljon el egy vendégelőadói pozíciót a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen.

Az Index korábbi írása szerint a váratlan lemondás valódi oka azonban az volt, hogy Ficsor – az után a pár hónap után, melynek során belelátott a magyar szolgálatok működésébe és hozzáfért szenzitív anyagokhoz – elfogadta az amerikaiak meghívását, és kiutazott, hogy részt vegyen az IVLP-programban.

Bajnai Gordonról a saját környezetében is meg vannak győződve, hogy külföldről irányítják.

Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője, megválasztott európai parlamenti (EP-) képviselője (j) és Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja, az Együtt-PM politikusa a pártszövetség eredményváróján Budapesten, egy Dob utcai szórakozóhelyen az európai parlamenti választás napján, 2014. május 25-én. MTI/Máthé Zoltán

Bizalmasa, „régi harcostársa” Gansperger Gyula a következő mondatokkal írta körül a volt kormányfőt:

Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak. (…) Ugye, kik ezek az erők? Ugye, egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része, azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon.

Ahhoz, hogy a legutóbbi országgyűlési választásokat Amerikából befolyásolták, nem fér kétség. Ebben pedig minden jel szerint kulcsszerepe volt a Bajnai Gordon és a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoportnak.

Az elemzés eredetileg az Origón jelent meg, azt IDE KATTINTVA érhetik el.

Korábban írtuk