A megváltozott munkaképességűek közel fele bérből tartja el a családját
Tizenöt évvel ezelőtt 18 százalékos volt a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása Magyarországon, ma már közel 50 százalékos – mondta Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.Az államtitkár annak kapcsán nyilatkozott, hogy december 4-én rendezik meg az Érték Vagy! Gálát a Magyar Zene Házában. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezeteket, vagy a foglalkoztatásukat segítőket október 31-ig jelölhették az Érték Vagy! díjra. Az elismeréseket hat kategóriában adják át. A 2020-ban indított Érték Vagy! program célja, hogy egyesítse a gazdasági és a szolidáris felelősségvállalást.
Fülöp Attila az interjúban kifejtette: az, hogy majdnem minden második megváltozott munkaképességű ember bérből tartja el magát és a családját, jó irány, de szeretnék még tovább javítani az arányt. Ezért is tartja fontosnak a december negyedikéihez hasonló rendezvényeket, mert fel lehet hívni erre a figyelmet, a gazdasági szereplőket is meg lehet győzni arról, hogy nem kell attól széttépni egy önéletrajzot, mert a jelentkező éppen kerekesszékkel érkezik – tette hozzá.
Fülöp Attila úgy fogalmazott, „az ön- és közbecsapás minősített esete volt, amikor még az dívott 2010 előtt, hogy lehetőleg segéllyel próbáljuk meg ezeket az élethelyzeteket megoldani”. Leszögezte: nem ez a megoldás – mindenkinek a saját önbecsülését, saját értékét az adja, hogy reggel felkelünk, elmegyünk dolgozni, és a munkahelyen van egy csapat, amely számít ránk.
Mint mondta, erőfeszítést kell tenni, hogy minél több embert el tudjanak vezetni a munkához, mert az nemcsak a jövedelmet jelenti, hanem az önbecsülést is. Tájékoztatása szerint Magyarország sereghajtóból a középmezőny elejére került Európában a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásában.
A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy a foglalkoztatáshoz ösztönzőket is bevezettek. Így ha egy szervezet nem foglalkoztat bizonyos létszámú megváltozott munkaképességű dolgozót, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a költségvetésbe. Van olyan forma, ami járulékkedvezményt, illetve támogatást ad, az elmúlt években számos programot indítottak el kifejezetten megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának a segítésére, az akkreditált cégek külön költségvetési támogatást, több mint 65 milliárd forintot, kapnak – ismertette.
Pénzügyi és jogi szabályozók is vannak, de elengedhetetlen az a fajta hozzáállás, hogy egy gazdasági vezető nyitott legyen erre a kérdésre – tette hozzá.
Fülöp Attila hangsúlyozta, bízik benne, hogy a hétfőn átadandó díjak még több munkaadó figyelmét hívják fel, és lesz olyan cég, amelyik nem tervezi be automatikusan a rehabilitációs díj megfizetését, hanem elgondolkodik azon, hogy a foglalkoztatással milyen teendője van.