Volt egy ilyen hagyaték, hogy Csíkban jó sört készítenek, én ezt fel akartam karolni, volt ebben egy kis góbéság is, de mindezt nem tehettem volna meg, ha a név le lett volna védve. Ha használatban lett volna, talán nem is kezdek bele a sörkészítésbe. Akkor nem lenne nálunk száznegyven munkahely, és nem hozunk létre a romokból egy gyárat Csíkszentsimonban – mondta a Demokratának Lénárd András, az Igazi Csíki Sör kitalálója és tulajdonosa, akivel a jelenlegi helyzetről és a jövőről is beszélgettünk.

– Amikor az Igazi Csíki Sör Facebook-oldalán beszámoltak arról, hogy a román táblabíróság megtiltotta a sör gyártását és forgalmazását, illetve „30 napon belül meg kell semmisíteni minden tárgyat és eszközt”, még nem volt a kezükben a részletes ítélet. Azóta kiderült például, hogy ez a megsemmisítés mit érint? Címkét, üveget, hűtőket? Vagy a már elkészült terméket is?

– Jelen pillanatban még mindig csak annyit tudunk, hogy elutasították a fellebbezésünket, és az elsőfokú ítéletet helyben hagyták. Hogy az első döntésben leírtakon kívül van-e még bármilyen szankció, arról egyelőre nincs hírünk. Az általunk ismert ítélet lényege az, hogy ezentúl nem értékesíthetünk semmilyen Igazi Csíki Sör vagy Csíki Sör elnevezésű terméket Romániában. Ez még talán áthidalható probléma lenne. A legnagyobb baj az, hogy az exportot is ellehetetlenítették, miközben a termékeink nagyjából felét Magyarországon adjuk el.


– Hogyan lehetetlenítették el?

– A Csíki Sör egy európai uniós szinten konszolidált márkanév, ugyanúgy, mint mondjuk a Coca-Cola. A román táblabíróság tehát nem mondhatja meg, hogy Magyarországon ne áruljunk Igazi Csíki Sört. Ugyanakkor szerepel az ítéletben egy olyan bekezdés is, hogy a raktárainkban sem tarthatunk olyan sört, amin szerepel ez a felirat.


– Nincs valamilyen menekülő útvonal?

– Biztosan lehet ilyet találni, de nem könnyű megfelelni a döntésnek úgy, hogy ne sértsük meg az ítéletet. Amikor arról volt szó, hogy ne folyjon az Igazi Csíki Sörrel kereskedelmi tevékenység Románia területén, akkor eszembe jutott egy kiskapu. Azt mondtam, hogy a Lixid SRL romániai cég az uniós szabályok szerint létre tud hozni egy telephelyet Budapesten, kér egy magyar adószámot, ő lesz a jogi tulajdonosa a megtermelt sörnek, és a kereskedelmi tevékenység, vagyis az eladás és a számla kiállítása ezáltal nem Románia területén történik. Úgy voltam vele: a románok ki akartak velünk babrálni, akkor mi is kibabrálunk velük. De ahogy tovább elemeztük az ítéletet, kiderült, mivel azt mondták ki, hogy nem is raktározhatunk olyan terméket, ami tartalmazza a Csíki Sör feliratot, így hiába folyna a kereskedelmi tevékenység magyar adószámmal, a tárolással is megsértjük az ítéletet. Ez tehát, ezzel a bekezdéssel, különösen súlyos és fájdalmas döntés volt.


– Sokan kiálltak önök mellett…

– …és közben kapok nemtelen támadásokat is. Én Csíkszeredában születtem, itt élek, itt vállalkozom. Nap mint nap találkozom annak negatív hatásaival, hogy magyarul beszélek, magyar ajkú vállalkozó vagyok. Ehhez képest időnként azt hallom, hogy meglovagolom a székely öntudatot. Nem lovagolok meg semmit. Aki Budapestről oktat ki a székely identitással kapcsolatban, attól azt kérem, hozzon létre itt egy céget, és ne kétszáz-háromszáz magyar embernek adjon munkát, hanem csak mondjuk kettőnek. És ha néhány éven keresztül sikeres lesz az erdélyi vállalkozása, akkor utána szívesen hallgatom a tanácsait vagy a kritikáját. Azoknak viszont köszönöm a kiállását, akik ebben a nehéz időszakban szolidárisak velünk.


– Maradva a kritikáknál: az egyik liberális internetes portál kifogásolta, hogy az Igazi Csíki Sört gyártó erdélyi cégének egy Hollandiában bejegyzett társaság is a résztulajdonosa. Más sajtóorgánumok viszont azt írják, a hollandiai céget önök hozták létre. Erre miért volt szükség?

– A cégnek rajtam kívül van egy másik társtulajdonosa, aki ugyanazt a nyelvet beszéli, mint mi. A magyart. Attól, hogy hollandiai cég is szerepel a tulajdonosok között, az Igazi Csíki Sör még nem lesz holland, és bár a gyártó Lixid SRL romániai gazdasági társaság, nem is román sör. Az Igazi Csíki Sör ugyanis száz százalékban székely–magyar tulajdonban van. A megfelelő időben minden részletet publikussá fogunk tenni, azt azonban nyomatékosan leszögezem: idegen, azaz multi tulajdonosról szó sincs. Azt is tudni kell, a holland cégeknek a legerősebb a befektetésvédelmi joguk Romániában, tehát tudatos döntésről van szó.


– Van Székely Sör néven is termékük. Azt is mondják a kritikusok: ha nem ragaszkodott volna a Csíki Sör névhez, hanem minden sörük mondjuk a Székely Sör márkanéven fut, megspórolhatták volna ezt a jogi hercehurcát.

– Csík nem egy bortermelő vidék, itt nem terem meg a szőlő. A krumplin kívül szinte semmi. Viszont mivel rendkívül jó a víz minősége, a sörkészítésnek nagyon nagy, ötszáz éves hagyományai vannak. Nem nyúlhatok vissza az elnevezéssel is gyökerekhez? Ez nonszensz. Tény, a csíki sörnek már ötven-száz éve is jó híre volt Erdélyben. Ahogyan azt is mondják, hogy a baróti csizma jó, az oroszhegyi pálinka finom. De ettől ezek még nem márkák. Ha egy erdélyi ember úgy kérte a Ciuc Premiumot a kocsmában, hogy „kérek egy csíki sört”, azért tett így, mert már az apjától és nagyapjától is ezt hallotta, és örült, hogy ő is Csíkban készült sört kapott. Ez a büszkeségérzés akkor csorbult, amikor a Heineken megvette a csíkszeredai gyárat, és a Ciuc Premiumot elkezdte Craiován, Konstancán és Bukarestben is gyártani anélkül, hogy a gyártás helyét feltüntetnék az üvegen… De vissza a névhez! Senki nem tud nekem olyan sört mutatni, aminek a gyárunk megalapítása előtt az szerepelt volna a címkéjén, hogy „csíki sör”. Ilyen reklám sem volt. Most már van. Megtanítottuk a Heinekent magyarul… Ám mint márkanév, mint szlogen, nem létezett ilyen.


– Csak a csíki sör jó híre.

– Igen. Volt egy ilyen hagyaték, hogy Csíkban jó sört készítenek, én ezt fel akartam karolni, volt ebben egy kis góbéság is, de mindezt nem tehettem volna meg, ha a név, a szlogen le lett volna védve. Ha használatban lett volna, talán nem is kezdek bele a sörkészítésbe. Akkor nem lenne nálunk száznegyven munkahely, és nem hozunk létre a romokból egy gyárat Csíkszentsimonban. Aminek egyébként szintén múltja van: eredetileg még a kicsi magyar világban, 1940 után építtette fel a magyar állam. Keményítőgyár volt, hogy a csíki székelyek el tudják adni a pityókájukat. Később a kommunizmusban itt volt a Hargita megyei Sör- és Ásványvízgyár, majd szeszgyártással is foglalkoztak. Aztán a kétezres évekre pusztulásnak indult… Szerintem pozitív, hogy lettek újra munkahelyek, beruházások kezdődtek.


– Vajon a Csíki kézműves sör-e?

– Én azt vallom, hogy ugyanúgy, mint a bornál, a sörgyártásnál is két dolog fontos: a tudás és a technológia. Mi pasztőrözés nélkül gyártunk sört. Három alapanyagot használunk: sörárpa, víz és komló. S a végén nem is hígítjuk a sörlevet. Ha valaki az apósával hegesztette a tartályt, kis mennyiségben gyárt, de beletesz a sörbe valamilyen enzimet, hogy csökkentse az erjesztési időt, és pasztőröz is, attól ő még lehet kézműves? Én viszont, ha csak a hagyományos alapanyagokat használom, de nagyobb tételben gyártok, már nem vagyok kézműves? Ez egy érdekes szakmai vita lehetne.


– Visszatérve a jogi ügyre: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala tavaly decemberben másodfokon is elutasította a Heineken fellebbezését, és kimondta, hogy sem a név, sem a címke nem téveszthető össze a Ciuc Premium­mal. Hogyan lehetséges, hogy a román bíróság ezt nem vette figyelembe?

– Ezt nagyon erős igazságtalanságnak tartom. Hogy tudja azt mondani egy romániai bíró, hogy van egy márka, ami uniós szinten le van védve, be van iktatva, minden fellebbezés el van utasítva, de őt ez nem érdekli? Azt mondja az alicantei testület, hogy a két címke különbözik. A román bíróság meg azt, hogy hasonlít. Azt mondja az uniós szervezet, hogy a Ciuc Premium lefordítva nem azt jelenti, hogy „igazi csíki sör”. A román bíróság szerint a Ciuc Premium azt jelenti, csíki sör. Teljes ellentmondás. Én elfogadom, hogy mindenkinek vannak irigyei, senkinek nincs százszázalékos elfogadottsága, engem sem szeret mindenki. De az adott ügyben szerintem az alapján alkossanak véleményt, hogy a két határozatot elolvasták.


– Mi várható ezután?

– A Heineken minket már nem tud perelni, de azt jelezte, hogy az európai márkahivatalt perbe fogja hívni. Tartalmilag nem tudják megkérdőjelezni az Igazi Csíki Sör márkát, ugyanakkor a döntéshozatal során elkövetett hibákat megpróbálhatnak keresni…


– És önök?

– Meg kell védenünk a márkát, s bár a hivatalt hívhatják perbe, nem minket, mint érintett fél folyamatosan tájékoztatást kapunk majd. Nekünk pedig az európai bíróságon kell megtámadnunk a román bírósági döntést. Az a véleményem, nagyon nagy sumákságnak kell történnie ahhoz, hogy veszítsünk. A Csíki Sör márkanevet mint védjegyet én jegyeztettem be. Ilyen korábban nem volt. Ebből következően szakmailag, jogilag lehetetlen, hogy lekoppintottunk volna egy másik elnevezést.


– Tehát két fronton is folytatódik a jogi procedúra. Mi lesz addig?

– Most az a legnagyobb kérdés, hogy a már megfőzött sört meg kell-e semmisíteni, jövedéki szempontból ugyanis a gyártási folyamat megkezdésétől Csíki Sörnek számít. Több százezer eurónyi értékű megfőzött sörről beszélünk… Emellett a határozat szerint mindazon eszközöket, így például a vendéglátóipari egységekben kihelyezett ernyőket, hűtőket, szóróanyagokat, címkéket, amin a név szerepel, ugyancsak meg kellene semmisítenünk harminc napon belül. Ami a közeljövőt illeti, február második hetében ki kell dolgoznunk egy életképes stratégiát arra az időre, amíg minden jogi fórumon lezárul az ügy. Az biztos, hogy a recept a miénk, az Igazi Csíki Sörnél megszokott minőséget ezután is előállíthatjuk, csak más néven kell forgalmaznunk. Viszont mivel meggyőződésem, hogy igazunk van, meg akarjuk védeni a márkanevet, nagy veszteségnek éreznénk, ha le kéne mondanunk róla, a termékek, eszközök megsemmisítése miatt pedig az anyagi kárunk is tetemes lehet…


– Sokan vannak, akik valamilyen módon szeretnék megmenteni az Igazi Csíki Sört, például úgy, hogy javaslatuk szerint Magyarországra lehetne hozni a gyártást.

– Nekünk a szülőföldünkön kell boldogulni. Az Igazi Csíki Sör nemcsak egy italt jelent, hanem azt is képviseli, hogy a romokból, a nulláról létrejött egy vállalkozás, amelyben egytől egyig székely emberek dolgoznak, s amely vállalta a magyar identitást. Ami pedig a gyakorlati ellenérv a magyarországi gyártással szemben, hogy a sör legfontosabb alapanyaga a víz, ez alkotja a termék 98 százalékát. Valószínűleg ugyanezzel a recepttel mondjuk Zalában is finom sört tudnánk készíteni, de nem lenne ennyire jó.


– A Csíki Sör is gyorsan ismert lett Magyarországon, de emellett egyre több székelyföldi, erdélyi élelmiszer kapható itt, amelyeket szintén sokan szeretnek. Mi lehet az oka a népszerűségnek?

– Erdély egy kicsit nosztalgikus. Erdély egy kicsit érintetlen. Erdély egy kicsit más. Akik itt jártak, azok később általában meleg szívvel gondolnak vissza az Erdélyben töltött napokra. Tavaly nyitottam egy üzletet a budapesti Belvárosban, az Aulich utcában. A Székely Boltnál az az irányelv, hogy az ott kapható termékek, a sajttól a kenyéren át a mézig vagy a kolbászig, minőségiek legyenek. Olyanok, mint amikkel Székelyföldön is találkozhatunk. Sajnos vannak, bocsánat a csúnya szóért, elkurvulások. Mondok egy példát. Az igazi házi kenyér akkor jó, ha pityókával készül. De egyre több pékség már Erdélyben is krumpliport tesz a kenyérbe, mert ugye nagy macera megfőzni és meghámozni a pityókát. Arra kell figyelnünk, ne menjünk el ebbe az irányba. A sörgyárnál is az volt a cél, hogy visszanyúljunk a hagyományokhoz. Nem használunk enzimeket, csak sörárpát, vizet és komlót, nem pasztőrözünk, nincsenek titkaink. Építettünk a sörgyárban egy folyosót, ahol a látogatók végig tudják nézni a gyártási folyamatot, de nem érintkeznek a termeléssel. Havonta talán kétezren is élnek ezzel a lehetőséggel. S ha valaki azt mondja nekem, hogy nemcsak egy rövid látogatásra jönne, hanem szeretne egy hétig ülni a gyárban, közben nézni a gyártást, akkor megengedem neki. Szerintem az a legjobb brand, ha tudják rólunk, hogy jó sört készítünk.

Bándy Péter

Többfrontos csata

Lénárd András, az Igazi Csíki Sört készítő Lixid SRL tulajdonosa 2013-ban döntött a gyártásról, s előbb a Csíki Sör név, majd a következő évben az Igazi Csíki Sör címke bejegyzését kezdeményezte az illetékes uniós szervezetnél, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (OHIM). A meglehetősen bonyolult és hosszú eljárás során felbukkant a Heineken, amely arra hivatkozva, hogy a termék összetéveszthető az általa gyártott Ciuc Premiummal, mind a szóvédjegy, vagyis a márka elnevezésének, mind pedig az ábrás védjegy, tehát a logó bejegyzését megtámadta.

A ma már Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) névre hallgató szervezet tavaly december 9-én hozott másodfokú, jogerős döntést, kimondva, hogy sem a név, sem a külső megjelenés tekintetében nincs hasonlóság. Azóta tehát a nevet egész Európában jogszerűen használhatják Lénárd Andrásék.

Ezzel párhuzamosan azonban a holland cég Romániában is perelt védjegybitorlásért, a manufaktúra bezáratását kezdeményezve. A keresetet a Hargita megyei törvényszék, később pedig a Suceava megyei táblabíróság is elutasította. A Heineken 2015-ben újabb pert indított, ez utóbbi ügyben született most, január 28-án jogerős döntés, amely – figyelmen kívül hagyva az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának másfél hónappal korábbi ítéletét – a multicégnek kedvezett. Megtiltotta az Igazi Csíki Sör név használatát, sőt kötelezte a székely–magyar vállalatot, hogy minden tárgyat, eszközt, amelyen szerepel az elnevezés, harminc napon belül semmisítsen meg.

Ne igyunk Heineken sört!

A Magyar Demokrata szerkesztősége úgy döntött, hogy az Igazi Csíki Sört érő felháborító támadás elleni tiltakozásul a továbbiakban nem fogyasztja a Heineken cég által gyártott vagy forgalmazott söröket, és ugyanezt javasolja mindenkinek. Ezek a következők: Heineken, Gösser, Edelweiss, Zlaty Bazant, Kaiser, Krusovice Svetlé, Krusovice Cerné, Soproni (összes változata), Steffl, Arany Fácán, Arany Fácán Kakas, Adambrau. Ezeken kívül még számos olyan sörfajta van, ami jóízű és élvezettel fogyasztható.

Mi a továbbiakban arra törekszünk, hogy amennyiben sikerül a gyártást újraindítani, ismét a kiváló minőségű Igazi Csíki Sört vagy annak utódját fogyasszuk. Egyúttal felháborodásunknak adunk hangot, hogy a Heineken sörök címkéjén ott virít a vörös csillag, a kommunista diktatúra Magyarországon betiltott jelképe. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Heineken vörös csillaga eredetileg más megfontolásból került a címkére, de szilárd meggyőződésünk, hogy Hollandiában is hallottak a XX. század két népirtó politikai mozgalmáról, a nemzeti és a nemzetközi szocializmusról. Az előbbi létrehozói a nácik voltak, akiknek jelképe a horogkereszt volt. Az utóbbi létrehozói a kommunisták voltak, akiknek jelképe a vörös csillag lett. A Heineken gőgösen semmibe veszi a magyar törvényeket arra való hivatkozással, hogy az ő vörös csillaga korábbi keltezésű. Erre való hivatkozással megsérti a magyar emberek érzékenységét, és folyamatosan provokálja őket, amikor a néhai kommunista politikus, Horn Gyula szavaival élve, tulajdonképen azt hirdeti: „lehet, hogy nem erkölcsös, de jogszerű”. Ugyanezzel a Horn Gyula-i logikával intéztek támadást az ősidők óta magyarok lakta Székelyföld (ahová az elmúlt néhány évszázadban szivárogtak be a román migránsok) népszerű, magyar nevű söre ellen, védelmezve román nevű terméküket.

A Heineken provokációjára van mód hatásos választ adni. Ez a válasz a bojkott. A Heinekennek is meg kell tanulnia tisztelni az általa a jelek szerint gyarmatinak tekintett nép érzékenységét. Ezért arra biztatjuk a magyar embereket, hogy a felháborító helyzet tisztességes és méltó rendezéséig ne fogyasszanak Heineken által gyártott vagy forgalmazott sört.

Magyar Demokrata