Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésével egy rendszert is eltemettek
Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján megemlékezéssel kezdődött az Országgyűlés keddi ülése, majd napirend előtti felszólalásokkal folytatódott.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke beszédében kiemelte: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésével lezárult egy korszak, egy rendszert is eltemettek.
Kifejtette: 1956 októberében, a forradalom és szabadságharc idején szinte egyik napról a másikra lepték el Budapestet a lyukas zászlók, amelyekkel hitet tettek a nemzet függetlenségének és a demokráciának a helyreállítása mellett. Azonban november 4. után nemcsak a szabadság reményére emlékeztettek ezek a zászlók, hanem azokra is, akik véglegesen kiszakíttattak a nemzetből – közölte. Hozzátette: az elhunytak, a megtorlás áldozatai és az emigrációba kényszerültek megmutatták a világnak, hogy ez az álságos rendszer nem olyan, mint amilyenről a nyugati marxista értelmiség álmodozott.
Megjegyezte: kényszerű hallgatás, elhallgattatás és hazugság jutott az itthon maradottaknak.
Az alelnök közölte: nem kerülhették el sorsukat azok a rendszerből kiábrándultak sem, akik Nagy Imrét követve a nemzet függetlensége mellett kötelezték el magukat. Nagy Imre és mártírtársai kivégzésével megszilárdították hatalmukat a kommunisták – fűzte hozzá.
Azt mondta: több mint három évtized kellett, hogy a történelem változása és „a magunk ereje révén igazságot szolgáltassunk”.
Emlékeztetett: a Hősök terén búcsúztatták Nagy Imrét és mártírtársait, és az újratemetésen felszólaló Orbán Viktor és más szónokok, az ott megjelentek akkor még nem tudhatták, hogy bátorságuk és elszántságuk a függetlenség és szabadság visszanyeréséért folytatott küzdelem egyik első lépésévé válik.
Hangsúlyozta: Nagy Imre és mártírtársai mellett emlékezni kell azokra az áldozatokra és hősökre, akik 1956-ban mindenüket feláldozták hazánk sorsának jobbra fordításáért.