Az alezredes kijelentette: ha valakinek veszélyben van az élete, akkor a rendőr nem teheti meg, hogy nem intézkedik azonnal. Fegyveres elkövetőnél a TEK-et értesíteni kell, és lehetőség szerint bevárni őket, illetve az erősítést, de néha erre nincs idő – közölte Csapó Gábor az újbudai rendőrgyilkossággal összefüggésben tartott sajtóeseményen, amelyen azonban az esetre vonatkozó konkrét kérdésekre a folyamatban lévő eljárás miatt nem volt mód.

Hirdetés

Elmondta: tavaly egymillió igazoltatás, intézkedés volt; 280 erőszakos támadást regisztráltak rendőrök ellen, ebben az adatban benne vannak a fenyegetések is. Hozzáfűzte: nem jellemző tehát a rendőrök elleni erőszak, bár a tendencia 2019-et követően növekvő.

Kérdésre válaszolva az osztályvezető kitért arra is, hogy a rendőri állomány lövedékálló mellénnyel van ellátva, ami szúró- vágóeszközök ellen is védelmet nyújt, de nem teljeskörűen, hiszen „nem erre lett kifejlesztve”. Vizsgálják, milyen védőeszközökre lenne még szükség – jegyezte meg Csapó Gábor.

Elmondta azt is, hogy a Taser elektromos sokkolóból jelentős mennyiséget szerzett be a rendőrség, „az összes rendőri szervnél ott van, és az oktatásban is, a kiképzés folyamatos”. Az a cél, hogy járőrpáronként egy ilyen eszköz legyen minden közterületi szolgálatban – fűzte hozzá.

Hablicsek Nikoletta az ORFK ügyeleti főosztályának vezetője emlékeztetett: 2014-ben megváltozott a segélyhívások fogadásának rendszere. A 112-es hívószámra napi tizenkétezer hívás érkezik; 500 hívásfogadó munkatárs végzi az előszűrést, a katasztrófavédelemmel és a mentőszolgálattal közösen kialakított, kikérdezési protokoll alapján – magyarázta az ezredes.

Közölte, ha valamilyen fegyver szerepel a bejelentésben, akkor a hívást a területileg illetékes tevékenységirányítási központhoz irányítják át, ahol szakképzett rendőr fogadja. Konferenciahívást is lehet kezdeményezni, ekkor minden terület szakembere fel tudja tenni a releváns kérdéseket, s már a kikérdezés alatt elindíthatják a reagáló egységeket.

A tevékenységirányítási központ mindenféle információt igyekszik beszerezni, ami segítheti a járőrt – hangsúlyozta Hablicsek Nikoletta. Jelezte: a központban látják, hol vannak a járőrök, milyen felszerelések vannak náluk, milyen kompetenciákkal rendelkeznek.

Garázda jellegű elkövetőnél elvárás az előzménykutatás, amikor is a nyilvántartásokban utánanéznek az elkövetőnek, így a járőr fel tud készülni – fejtette ki Hablicsek Nikoletta. Hozzáfűzte: folyamatos kapcsolatot tartanak a helyszínre érkező kollégákkal, hogy kiderüljön, szükség van-e mások bevonására, erősítésre, és hallják azt is, mi zajlik a helyszínen, valamint látják a GPS-koordinátákat. Tavaly összesen 832 ezer „küldés” volt, tehát szükség van a professzionális irányításra – szögezte le.

Czene Csaba ezredes, az ORFK humánigazgatási szolgálatának vezetője arról beszélt: 2900 rendőrrel több van most, mint 2010-ben, emellett ilyen kevés bűncselekmény a rendszerváltozás óta nem volt, a lakosság biztonságérzete pedig folyamatosan javul.

Mózes János, a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ mesteroktatója elmondta: tíz hónapos képzést kapnak a rendőrök az intézkedésekről az alapoktól elkezdve addig a szintig, hogy közterületen tudjanak intézkedni. „Minden szituáció más és más, de folyamatosan újítjuk a képzést, életszerű helyzetekre igyekszünk felkészíteni a rendőröket” – jelentette ki az alezredes. Hozzáfűzte: a tíz hónapos alapképzés után mentori képzés következik, „tapasztalt, már bizonyított kolléga mellé kerül a kezdő, nem engedjük el a kezét”.

Kijelentette: „sokkal többet lő az állomány a korábbi évekhez képest, több éleslövészet van, egyre bátrabban és ügyesebben kezelik a fegyvert a kollégák”.

Korábban írtuk