Hirdetés

A tárcavezető az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatalának (UNOCT) helyi irodájában mondott beszédében hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági helyzet a hidegháború óta ma van a legrosszabb formájában, miután a szomszédságban Ukrajnában és Izraelben is fegyveres konfliktus zajlik, illetve a terrorveszély is fokozódik.

Közölte, hogy az elmúlt nyolc évben Európa folyamatosan masszív bevándorlóáradattal nézett szembe, amit jól példáz, hogy Magyarországon tavaly 230 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg, míg idén eddig 173 ezret.

Élesen bírálta ennek kapcsán a szavai szerint rendkívül felelőtlen brüsszeli migrációs politikát, amellyel végső soron ösztönzik az illegális bevándorlást, a külső határok védelmét pedig hibásan emberi jogi, és nem biztonsági kérdésként kezelik.

„Mi, magyarok a határok erős és szigorú védelmének szükségességében hiszünk, mivel ez biztonság és egyben szuverenitás kérdése is. A határaink megsértésére bűncselekményként, szuverenitásunk elleni támadásként tekintünk” – hangsúlyozta.

Korábban írtuk

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a terrorizmus és a masszív bevándorlási áradatok „egyfajta ördögi kört alkotnak”. Aláhúzta, hogy a terrorizmus a migráció egyik elsődleges kiváltó oka, azonban annak egyben a következménye is, minthogy az embertömegekben merénylők bújhatnak meg, ekként lebukás nélkül juthatnak el a világ különböző pontjaira.

Figyelmeztetett, hogy az illegális bevándorlás a terrorfenyegetettség erősödését eredményezte, ezt jól demonstrálja, hogy több európai országban is párhuzamos társadalmak jöttek létre, olyan no-go zónák, ahol a rendőrség nem tudja fenntartani a rendet, és gyakoribbá váltak a bandaháborúk.

„Mi, magyarok rendkívül érdekeltek vagyunk a terrorizmus elleni harc sikerében, miután Magyarország kettős biztonsági kihívással néz szembe” – jelentette ki, az ukrajnai háborúra és a ma legforgalmasabb, nyugat-balkáni migrációs útvonalra is kitérve.

A miniszter úgy vélekedett, hogy a terrorellenes küzdelem globális felelősség, ezért elfogadhatatlan az, hogy az UNOCT költségvetésének mindössze 3 százalékát fedezi az ENSZ, a többit a tagállamoknak kell összeadniuk, ez szerinte fordítva kellene, hogy legyen.

Emiatt a támogatásáról biztosította a világszervezet főtitkárának azon javaslatát, amelynek értelmében megnövelnék a terrorizmus ellenes ügynökség finanszírozását.

Emlékeztetett arra, hogy Budapesten jött létre az UNOCT második legnagyobb központja, ahol jelenleg már huszonnégy szakértő dolgozik. Illetve tudatta, hogy Magyarország részt vesz abban a programban, amelynek célja a potenciális merénylők kiszűrésének hatékonyabbá tétele.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a terrorizmus elleni harc nem lehet sikeres Afrika nélkül, és az európai biztonság Afrika biztonságával kezdődik” – fogalmazott.

Leszögezte: ezért az európai-afrikai együttműködés fejlesztésére van szükség ezen a területen is.