Szili Katalin: A jövő nemzedék megóvását szolgálja az alaptörvény
Az alaptörvény olyan szabályozást tartalmaz a fenntartható fejlődésről, amely a jövő nemzedékek megóvását szolgálja – mondta a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának alapító elnöke csütörtökön Szekszárdon.
Szili Katalin – aki egyben autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott -, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szekszárdi, Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának kétnapos rendezvényén beszélt.
A parlament 2013-ban elfogadta a fenntartható fejlődés keretstratégiát, amely tartalmazza, hogy az intézményeknek, önkormányzatoknak, civil és gazdálkodó szervezeteknek milyen kötelezettségei vannak a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban – mondta.
Emellett minden törvényhez készülnie kell egy átvilágításnak arról, hogy a jogszabály megfelel-e a fenntartható fejlődés kritériumaiknak – tette hozzá. A politikus kiemelte, a fenntartható fejlődés olyan szemléletmódot jelent, amely a társadalmi, gazdasági és ökológiai kérdéseket együtt kezeli, mivel a problémák rendszerszinten jelentkeznek.
A fenntartható növekedés alapvetően különbözik a fenntartható fejlődéstől, „az előbbi azt jelenti, hogy többé, a második hogy jobbá válni” – mondta Szili Katalin. Fontos kérdésnek nevezte, hogy lehet a mai világra jellemző, fogyasztásösztönző szemléleten változtatni.
„Ha mindenki úgy szeretne élni, mint az Egyesült Államok polgárai, akkor öt bolygóra lenne szükségünk” – fogalmazott. Szili Katalin – a PTE kuratóriumi tagjaként – jelezte: az egyetem a GreenMetric World University Ranking rangsorban a világon 59., Magyarországon 1. helyen áll a zöld egyetemek között.
Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke arról beszélt, hogy a fenntartható energiaellátásban nagy szerepe van a zöldenergiának, az energiahatékonyságnak. Az efelé tartó átmenet az energiafelhasználók bevonása nélkül megvalósíthatatlan – hangsúlyozta.
Szólt arról is, hogy a lakossági felhasználók között sokan már tudatosan használják az energiát, ugyanakkor megjegyezte, hogy bár sokan jó döntésnek tartják az elektromos autó használatát, az abban felhasznált energia nem feltétlenül megújuló forrásból származik.
Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat kormánypárti elnöke elmondta, hogy 6 milliárd forintot különítettek el az energiatakarékosságot célzó beruházásokra a 2014-2020-as európai uniós ciklusban, míg a 2021-2027-es időszakban ez az összeg 7,4 milliárd forint lesz.
Kiemelte a négyezer lakosú Bóly, az „energetikai mintaváros” példáját, amely saját erőből épített naperőművet, és ahol lakásokat is fűtenek geotermikus energiával.
Szendrő Péter egyetemi tanár, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke a tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta, és felhívta a figyelmet arra, hogy az elit pályák 90 százalékán a hazai középiskolák 10 százalékából kikerülő diákok helyezkednek el.
Szécsi Gábor, a PT szekszárdi karának dékánja arról beszélt, hogy a digitális kultúrát a konformizmus, az individualizmus, a hedonizmus mellett az univerzalizmus jellemzi, ami azt jelenti, hogy a fiatalok nyitottabbá válnak a globális jelenségekre. Megjegyezte: a tehetségfesztivált hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendezték meg Szekszárdon.
A kétnapos rendezvényen bemutatkoznak a PTE tehetségműhelyei, szó lesz arról, hogy miként jelenik meg a művészetekben a környezetvédelem és az energiatudatosság, és bemutatják az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tehetséggondozó gyakorlatát is.