Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

A levelekben az államfő kifejti, szomorúan értesült arról, hogy a közelmúlt áradásai nagy mennyiségű műanyag palackot és más hulladékot sodortak át Magyarországra, amely gyakran „összefüggő, piszkos szőnyegként borítja” a folyó felszínét. Ez nemcsak közegészségügyi és járványügyi szempontból veszélyes, hanem akadályozza a halászatot, árt a turizmusnak, súlyos hatással van a folyó élővilágára, ami a „ciánszennyezés óta különösen érzékeny a környezeti változásokra”, és „tartós fenyegetést jelent a folyó törékeny ökoszisztémájára”.

Áder János megjegyezte, hogy a magyar kormány több alkalommal kérte már a szomszédos országok hatóságainak segítségét, de ezt azok részéről kevés érdemi intézkedés követte. Úgy véli pedig, hogy a hatóságok határozott fellépése és a lakosság együttműködése révén el lehetne érni, hogy ez az „európai normákhoz nem méltó jelenség” a jövőben ne károsítsa a folyók élővilágát. A köztársasági elnök Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének figyelmét is felhívta a szennyezésre, ahogy fogalmazott: „Ennek a visszatérő problémának a megoldása nem tűr halasztást.” Levelében kifejtette, nagyra értékelné, ha munkatársaival együtt figyelemmel kísérné, milyen lépések történnek az újabb szennyezések megelőzésére. Áder János egyértelművé tette, hazánk mindent elkövet a folyó medrének megtisztításáért, de ehhez a tavaly üzembe helyezett, nagy teljesítményű hulladékmentesítő rendszer sem elég, ha a határon túlról egyre növekvő mennyiségben érkezik a szemét.

A Felső-Tiszát hulladékmentesítő gépláncot és a hozzá kapcsolódó berendezéseket, például az éjjellátó és hulladékfelismerő kamerarendszert, valamint a szemét szállításához és feldolgozásához szükséges gépeket tavaly szeptemberben adták át. A több mint egymilliárd forint értékű beruházás idén februárban vizsgázott először, amikor két hét alatt 275 köbméter vegyes uszadékot szedtek le a Tiszáról. Azóta összesen öt alkalommal kellett harmadfokú készültséget elrendelni. A magyar fejlesztésű hulladékmentesítő infrastruktúra lényege, hogy a medret részlegesen hajókkal zárják el, majd az érkező hulladékot és uszadékot a part felé terelik, ahonnan munkagépek segítségével kitermelik és szétválogatják. A hulladék kiemelésére négy, úgynevezett vízkárelhárítási helyet építettek ki a Tiszán (Vásárosnamény, Tivadar, Aranyosapáti) és a Szamoson (Olcsva).

Molnár Gábor, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Folyamos Szakaszmérnökségének vezetője a Demokratának elmondta, a jelenleg is tartó védekezés során a Tiszáról 938 köbméter vegyes uszadékot gyűjtöttek be, amelyből 687 köbméter volt az egyéb szerves anyag (fa, vízi növény) és 251 köbméter a műanyaghulladék. A Szamosról 845 köbméter vegyes uszadékot szedtek fel, ebből 764 köbméter volt az egyéb szerves anyag és 82 köbméter a műanyag. A június 13-a óta tartó védekezés során eddig 200 ezer műanyag palackot szedtek ki a két folyóból, február óta pedig közel 300 ezret.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rendszeres szennyezés legfőbb oka, hogy a lakosság a vízfolyások hullámterén rakja le a hulladékot, és amint megemelkedik a folyó vízszintje, az ár magával ragadja és hazánkba hozza. A szennyezés az Ukrajnából befolyó Tiszán a legerőteljesebb, de a Romániából jövő Szamoson is jelentős mennyiség érkezik Magyarországra.. Egytizede szervetlen eredetű, amelyből a legnagyobb hányadot a műanyag palack teszi ki, de gyakorlatilag minden kommunális hulladék, amit a víz sodorni tud (háztartási és műszaki cikkek), átjön a folyón hozzánk. A szervetlen mellett a szerves eredetű hulladék is probléma. Nem ritka, hogy 20-30 méteres fák gyökerestől, hatalmas lombozattal úsznak a Tiszán. Ezek egy része korhadt, és a hullámtérből került a folyóba. A víz sebessége a Felső-Tiszán óránként 5-6 kilométer, ezért ha egy hatalmas fa nekiütközik a gépeknek, hajóknak, akár nagy károkat is okozhat.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Több okból sem százszázalékos hatékonyságú a védekezésünk. A 150 méter széles tiszai folyószakaszt nem lehet teljesen lezárni, és a román kollégáktól sem kapunk semmilyen információt. Csak akkor szerzünk tudomást a nagy mennyiségű hulladékszennyezés közeledéséről, ha már Csengernél átjött a határon – mondja Molnár Gábor.

A kamerarendszer segítségével éjjel-nappal nyomon követhető, mi érkezik a Tiszán. A vízügyi szakembereknek az észleléstől számítva alig öt órájuk van a részleges mederzár felállítására. Ha a nagy mennyiségű szennyeződés éjszaka éri el a határt, ahogy az már többször előfordult, a néhány óra felkészülési idő nem elegendő. Ezért lenne fontos, hogy a román vízügyesek időben értesítsék a magyar kollégákat.

– Az első nagy mennyiségű tiszai palackszennyezés 2004-ben történt. Sajnos előtte és utána is hiába jeleztük a korábbi környezetvédelmi hatósági szerveknek, hogy súlyos környezetterhelést jelentenek a műanyag palackok, azt a választ kaptuk, hogy bár csúnya látvány a folyón úszó műanyaghulladék, nem természetvédelmi probléma, és környezetvédelmi szempontból sem okoz gondot – magyarázza Molnár Gábor.

A szennyezéssel kapcsolatos adatok 2003 óta állnak rendelkezésre. Az intenzitást a szakemberek az adott szelvényen percenként áthaladó palackok számával határozzák meg: az elmúlt 15 év alatt 40 esetben fordult elő percenként 50 palackos vagy azt meghaladó intenzitású szennyezés a Tiszán, a csúcsérték pedig eléri a 300-500-at is. Az árhullámok függvényében az uszadék 18 óra és négy nap között vonult le. Molnár Gábor úgy látja, a köztársasági elnök levelének már érződik a hatása, a szennyezés mértéke jelentősen csökkent. Hozzátette, annak ellenére, hogy Románia uniós ország, nehéz együttműködni vele, mert nem ismeri el a felelősségét. A probléma valódi és végleges megoldása a külföldi vízgyűjtőn lehetséges, a hulladékgazdálkodási infrastruktúra teljes körűvé tételével. Amíg ez nem valósul meg, addig minden jelentősebb vízszintemelkedésnél számíthatunk az úszó szennyezés megjelenésére.