A miniszter a Baden-Württemberg tartományi fővárosban működő magyar főkonzulátus szervezésében tartott ünnepségen kiemelte, hogy a magyarországi forradalom, az azt megelőző 1953-as kelet-berlini munkásfelkelés, majd az 1968-as prágai tavasz, később pedig a Szolidaritás független lengyel szakszervezeti szövetség tiltakozó megmozdulásai mind-mind a kelet-közép-európai népek szabadságmozgalmának egy-egy állomását jelentették, amelyek elvezettek a berlini fal 1989-es leomlásához, majd rá egy évre a német újraegyesítéshez.

Hirdetés

Mindez „1956-tal az élen azt bizonyítja, hogy a nemzetek szabadságvágyát egyetlen országban sem lehet elnyomni” – húzta alá Varga Judit, hozzátéve, hogy „bár a forradalmat vérbe fojtották, nemzeti önbecsülésünket mégsem tudták megtörni”. Mint mondta, a magyar nép 1956-ban „hatalmas erőt gyűjtött, és megrengette a kommunista hatalom tartópilléreit”. A forradalom „valóban egy nép forradalma, a magyar nép forradalma volt”, amelyben „ugyanazt akarta a bíboros és az esztergályos, az akadémikusok és a pesti srác”, mert „mindenkit megérintett a szabadság érzete, amely áthatolt a nemzetrészeket elválasztó vasfüggönyön is”.

A magyarok történelmünk során megtanulták, hogy „a szabadságot sosem adják ingyen”, 1100 év történelme „beleégette a DNS-ünkbe, hogy minden nap harcolnunk kell, újra meg újra” – emelte ki, rámutatva, hogy a szovjet tankok ugyan eltaposták a szabadságharcot, a forradalom mégis győzött, „csak éppen évtizedekkel később, 1989-ben, amikor a magyarok békés és alkotmányos forradalommal rázták le magukról a kommunizmus béklyóit”.

A magyarok a német újraegyesítéshez is nagyban hozzájárultak, így „büszkén mondhatjuk, hogy mi vagyunk azok, akik 56-ban meglékelték a világkommunizmust, és mi vagyunk azok, akik kiütötték az első téglát a berlini falból” – mondta Varga Judit a baden-württembergi tartományi kormány igazságügyi és migrációért felelős minisztere, Marion Gentges részvételével tartott megemlékezésen. Kiemelte, hogy a rendszerváltoztatás után a magyar-német kapcsolatok új lendületet vettek, és „a magyar kormány töretlen célja, hogy az eddig sikertörténetnek mondható magyar-német gazdasági együttműködés a jövőben ne csak fennmaradjon, hanem tovább is erősödjön”.

Korábban írtuk

„A magyar-német társadalmi, gazdasági és politikai együttműködés napjainkban, amikor a veszélyek évtizedét éljük, fontosabb, mint valaha”, hiszen „Európa ma olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek a korábbiaknál is fontosabbá teszik az uniós tagállamok közötti, kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést” – mondta Varga Judit. Kiemelte: a békés évtizedek során „azt hittük, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő”, de az élet bebizonyította, hogy „a háború, a valódi fegyveres konfliktus a XXI. századi Európa történetének is részévé vált”.

Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban kijelentette, hogy „Magyarország elítéli az agressziót és minden nemzetközi fórumon kiáll Ukrajna szuverenitásáért és területi integritásáért”, ugyanakkor „elkötelezett a béke iránt: azonnali tűzszünetet és az azonnali béketárgyalásokat sürgetünk, hiszen a válságra csak a béke jelenti az egyetlen megoldást”. Hozzátette: „elsősorban a magyar érdekeket nézzük, és – amellett, hogy mielőbbi békés rendezést sürgetünk – nem támogatunk olyan szankciókat, amelyek jobban fájnak Európának, és benne Magyarországnak, mint az agresszornak”.

„A magyar kormány célja az, hogy Magyarország biztosan a béke szigete legyen, és ebben partnerek vagyunk minden egyes, ugyanígy gondolkodó országgal” – húzta alá az igazságügyi miniszter. „A mai kor eseményeit nézve jól tudjuk, hogy a nemzeti szuverenitás és a szabadság megvédése mindennapjaink feladata, és mindannyiunk felelőssége. A pesti srácok biztosították számunkra a jövőt. Most a mi közös felelősségünk, hogy a felnövekvő nemzedékre biztonságos, erős, élhető és független Magyarországot, és erős Európát hagyjunk” – mondta Varga Judit Stuttgartban.