Hirdetés

Az atomenergetikát ellenző európai politikai pártok képviselői a Fehérorosz Atomerőművet az építés kezdetétől masszívan támadó Litvánia retorikáját magukévá téve az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja ellenőreinek látogatásához időzítették a határozatukat. Azt a látszatot próbálva kelteni, mintha a Fehérorosz Atomerőmű nem felelne meg a nemzetközi előírásoknak, miközben a tények épp az ellenkezőjét bizonyítják!

Sikeres stresszteszt

Szél Bernadett a fehérorosz és majdan Pakson is épülő VVER–1200 típusú blokkokkal kapcsolatban azt írja, hogy „nem kipróbált technológia”. Annak ellenére, hogy már három VVER–1200 típusú blokk termel folyamatosan kereskedelmi üzemben: a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítésének 1–2 (2017. február és 2019. október óta) és a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének első blokkja (2018. október óta), valamint két másik blokkot már a villamosenergia-hálózatra kapcsoltak (a Fehérorosz Atomerőmű első blokkját és a Leningrádi Atomerőmű II–II. egységét). Ez is azt mutatja, hogy a típus piacérett technológia, amit az egyre növekvő nemzetközi megrendelésállomány is bizonyít.

De térjünk vissza az Európai Parlament Belaruszt elmarasztaló állásfoglalásához! Fehéroroszország számára Csernobil emléke miatt az atomerőmű biztonsága és társadalmi elfogadottsága létfontosságú, ezért Minszk a Fehérorosz Atomerőmű építésének kezdetétől a legszorosabban együttműködött a nemzetközi szakmai szervezetekkel. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a fehérorosz kormányzat meghívására 2017-ben átfogó ellenőrzést folytatott az új blokkoknál. Az úgynevezett SEED-vizsgálat megállapította, Fehéroroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy a megépülő két új blokk képes legyen ellenállni a lehető legsúlyosabb külső behatásoknak is. A misszió szakértői külön kiemelték a külső veszélyeket elemző program magas színvonalát, valamint azt is, hogy a védelmi rendszerekbe a fukusimai atomerőmű-baleset tapasztalatai alapján 17 megoldást is beépítettek. A NAÜ ajánlásait Fehér­oroszország minden részletre kiterjedően végrehajtotta.

A Fehérorosz Atomerőműben VVER–1200 típusú atomerőművi blokkok találhatók, amely típust a NAÜ a világ első olyan blokkjaként ismert el, ami megfelel a 3+ generációs atomerőművekkel szemben támasztott követelményeknek. Figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság – a Paks II.-projekt részletes vizsgálata során – szintén megállapította, hogy a VVER–1200 típusú blokkok teljesíteni tudják a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásokat is.

Korábban írtuk


Ami pedig az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (Ensreg) misszióját illeti, szó sincs arról, hogy a szakértők valaha is a blokk üzembe helyezésének felfüggesztését szorgalmazták volna, mint ahogy az Európai Parlament sugallni próbálja. Az európai atomerőművek stressztesztként is emlegetett ellenőrzését az Ensreg a 2011-es erős földrengés és az azt követő szökőár okozta fukusimai atomerőművi baleset után kezdeményezte. Hangsúlyozottan működő atomerőműveket vizsgáltak, köztük a paksit is, és fogalmaztak meg ezek nyomán ajánlásokat. Fehéroroszország számára nem lett volna kötelező a vizsgálat, lévén épülő atomerőműről volt szó, ám önként elvégezte a stressztesztet 2016 és 2018 között az épülő osztroveci atomerőműben.

Maga a stresszteszt három szakaszból állt. Elsőként az épülő atomerőmű szakemberei értékelték a tesztben foglalt követelményeinek teljesülését, majd a belarusz kormány felkérésére a nemzeti nukleáris hatóság vizsgálta a biztonságot. Ezután elemezték ki az Ensreg szakértői magát az elvégzett próbát, aminek során megerősítették, hogy a nemzeti jelentést az európai uniós stressztesztkövetelményeknek megfelelően dolgozták ki. Az európai módszertan alapján azt vizsgálták, hogyan tud dacolni az atomerőmű a természeti katasztrófákkal – áradással, földrengéssel, illetve a rendkívüli időjárási körülményekkel –, és azt is ellen­őrizték, hogy mennyire képes ellenállni az összeadódó kedvezőtlen természeti hatásoknak, Fukusima egyik legnagyobb tanulságaként.

A második körben azt nézték, hogy mennyire biztonságos az atomerőmű az elektromos betáplálás teljes kiesése, illetve – nyomottvizes blokktípusról lévén szó – hűtőközegvesztés esetén. Harmadik körben pedig a hipotetikus, súlyos tervezési alapon túli balesetek kezelésére terjedt ki a vizsgálat. A felsorolt elemzések alapján a biztonság, illetve a biztonsági tartalék növelését célzó javaslatokat fogalmaztak meg. Az Ensreg-ellenőrzés nyomán tett ajánlások figyelembevételével 2019-ben úgynevezett nemzeti tervbe foglalták a biztonságnövelést, amely 23 konkrét intézkedést tartalmaz.

Hipotetikus esélyek

Az Ensreg szakértői a felülvizsgálat során kiemelték, hogy a fehérorosz fél minden felmerülő kérdésre részletes választ adott. Az új erőmű megfelel az Európai Unió és az Ensreg előírásainak, műszaki biztonsága magas szintű, és földrengésbiztonsága is kiemelkedő. A felülvizsgálati csoport pozitívumként említette – a Pakson megépülő blokktípus esetében is alkalmazandó – passzív biztonságvédelmi rendszereket, a zónaolvadék-csapdát, a kettős falú hermetikus védőépületet, valamint az oktatási központ teljes értékű szimulátorát, amely alkalmas a feltételezett súlyos balesetek koreografálására is. Különösen előremutatónak és követendő példának nevezték a belarusz fél hozzáállását, elismerve: jelentős munkát végez annak érdekében, hogy a különféle nemzetközi szervezetekkel, hatóságokkal vagy éppen kutatóintézetekkel szoros kapcsolatot építsen ki az új blokkok biztonságos üzemeltetése érdekében.

A Fehérorosz Atomerőműben alkalmazott műszaki és mérnöki megoldások, illetve biztonsági koncepció célja a balesetek kizárása. Súlyos baleset esélye rendkívül csekély, hipotetikus, ám Fukusima után ezekre is felkészültek. A Fehérorosz Atomerőműnek van olyan utasításrendszere, amely megakadályozza, hogy baleseti helyzet léphessen fel. Maradva a fukusimai analógiánál: minden helyzetben biztosítva van az atomerőmű energiaellátása, megoldották a passzív hőelvezetést, amennyiben hűtőközegvesztés lépne fel, illetve – feltételezett súlyos baleseti helyzetre – a reaktor alatt található a zónaolvadék-csapda, amely megakadályozná a sugárzó anyag környezetbe kerülését.

Az Ensreg szakértőinek látogatása után az előzetes értesülések szerint közzétételre tervezett állásfoglalás megállapítja, hogy a stresszteszt nyomán kiemelten kezelt hét biztonsági ajánlásból hat már megfelelően teljesült, egyebek közt az erőmű biztonsági szisztémáira, illetve a súlyos baleseti helyzetek kezelésére vonatkozó utasítási rendszer tekintetében. A biztonságnövelő nemzeti terv előirányozza a szeizmikus aktivitást monitorozó rendszer fejlesztését és modernizálását is. Noha Fehéroroszország a földmozgásokat tekintve a kifejezetten nyugodt területek közé tartozik, a biztonságnövelés jegyében aktualizálják az atomerőmű 300 kilométeres körzetében észlelt szeizmikus jelenségekről vezetett nyilvántartást.

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament állásfoglalása, amellyel kétségbe vonja, hogy a Fehér­orosz Atomerőmű megfelel a nemzetközi előírásoknak, teljességgel alaptalan, politikai célt követő lépés.

Porszívólázadás

Fehéroroszországban a villamosenergia-termelés jelenleg szinte száz százalékban fosszilis forrásból, gázerőművekből származik. A Fehérorosz Atomerőmű áramtermelése évente mintegy 18 milliárd kilowattóra lesz a két blokk üzembe helyezését követően. Az atomerőmű ekkor az ország áramszükségletének mintegy 40 százalékát fogja fedezni. Ebből adódóan jelentősen hozzájárul a klímavédelemhez, ugyanis éves szinten mintegy hétmillió tonna szén-dioxid-kibocsátást segít elkerülni.

Az atomenergia ellenében a megújuló energiaforrásokat előnyben részesítő Európai Parlamentnek a Fehérorosz Atomerőműre vonatkozó állásfoglalása a kettős mérce alkalmazásának újabb bizonyítéka, miközben az európai villamos­energia-rendszer tömeges áramkimaradásokkal fenyegető 2021. január 8-i zavara rávilágított: elhibázott a megújuló energiaforrások erőltetett ütemű rendszerbe állítására és az atomerőművek bezárására irányuló európai politika. Szél Bernadett és a Paks II.-projektet ellenző többi ellenzéki politikus arról hallgat, hogy a megújulók erőltetése miatt nem sok hiányzott egész európai régiók sötétbe borulásához, miután a dermesztő hidegben álltak a szélkerekek, és hó fedte a napelemeket. Svédország példája is mutatja, hogy hova vezet az atomellenes zöldek politikája. A svédeknél porszívólázadás tört ki, miután a leállított atomerőművek miatt olyan súlyos energiahiány lépett fel, hogy ott már arra kérték az embereket, ne használjanak porszívót az áramigény mérséklése érdekében.