Dr. Henry E. Garrett

Mivel az emberfajok fizikailag és lelkileg különböznek egymástól, logikus a feltevés, hogy mentális képességeikben is különbségek vannak közöttük. Ez az információ tudományos okokkal ugyanúgy értékelhető, mint oktatási, társadalmi és pályaválasztási téren. Amerikában a témában alapos kutatást folytattak. Az alábbiakban ezek bizonyos lényegi megállapításaira fogunk kitérni.

1. A feketék és fehérek közötti különbségek okainak magyarázatára két ellentétes nézet létezik. Az egyik szerint a különbségekért nagyrészt – ha nem teljesen – a környezeti okok a felelősek. Az ellentétes oldalon, az öröklődési nézet hívei úgy vélik, hogy a bizonyítékok súlya a különbségek nagyrészt genetikai eredetét támasztja alá. Úgy vélik tehát, hogy átlagosan a feketék mindig alacsonyabb szinten teljesítenek, mint a fehérek, mivel rosszabbak a genetikai adottságaik.

2. Carleton Coon professzor kimutatta, hogy a fekete faj fejlettségi szintjét tekintve legalább kétszázezer évvel el van maradva a fehér faj mögött. A feketék agya még most is meglehetősen alulfejlett a fehérekéhez képest, átlagosan kisebb, könnyebb és kevésbé barázdált, mint a fehéreké. Ezek a fejlettségbeli különbözőségek éppen elegendőek ahhoz, hogy megmagyarázzák a fekete gyerekek gyengébb képességét a tanulásban vagy a fehérek szintjének elérésében.

3. Az egypetéjű ikrekkel (ugyanazon petesejt megtermékenyítésének gyümölcsei, akik mindig azonos neműek és azonos génkészlettel rendelkeznek) foglalkozó mintegy ötven összehasonlító vizsgálat megállapította, hogy az egyéni intelligenciát legalább 75 százalékban az öröklődésnek kell tulajdonítani. Eképpen a négerek és a fehérek közötti különbségek három-egy arányban lehetnek örökletesek, illetve környezetfüggőek. Gyakran nem értik világosan, hogy a (feketék és a fehérek közötti) örökletes (genetikai) különbségeknek nem kell nagynak lenniük ahhoz, hogy nagy befolyásuk legyen. Így például a gyermek nemét egyetlen kromoszóma határozza meg a 45 közül.

4. A fekete gyerekek átlagos IQ-ja 80 körüli, a fehéreké 100, ami azt jelenti, hogy a fekete gyerekeknek csupán a felső 10 százaléka teljesít ugyanolyan szinten az iskolában, mint az átlagos fehérek. Az alaptantárgyakban, mint az olvasás és a számtan, a néger gyerekek egy-két fokos lemaradást tanúsítanak az elemi iskola kezdeti éveiben, két-három fokos lemaradást a középiskolában és legalább négy fokos lemaradást a főiskolán.

5. Az első világháború alatt az Egyesült Államok hadseregében végzett mentális tesztek (a szellemi képességeket mérő vizsgálatok) kimutatták, hogy a fekete katonák csupán 14 százaléka teljesített ugyanúgy, mint az átlagos fehér társaik. Ha egyenlők lennének, eredményüknek 50 százalékosnak kellene lennie. 1966-ban hasonló teszteket végeztettek a fekete katonákkal, és csak a 12 százalékuk ért el ugyanolyan eredményeket, mint a fehérek. A közben eltelt ötven év alatt sem történt a részükről „felzárkózás”.

6. Az ellenkezőjét állító fantáziadús beszámolók ellenére – mint azt Nathaniel Weyl történész kimutatta – Fekete-Afrika utolsó 5000 éves történelme nagyrészt üres. A Szaharától délre szó szerint nem létezett civilizáció. A fekete-afrikaiaknak nem volt írott nyelvük, csak szóbeli legendáik; nem ismerték az időszámítást és nem volt mértékrendszerük. Még az ekét és a kereket sem fedezték fel, és nem voltak háziállataik sem. Nem építettek hidakat – valójában nem építettek semmit, ami bonyolultabb, mint egy sárkunyhó vagy egy zsúpfedeles csűr. Az afrikaiak között nem folyt kereskedés, a saját fajú rabszolgákkal való kereskedelmet kivéve. Nem voltak igavonó állataik sem. A fekete-afrikaiak a fejükön szállították a szállítanivalókat. Sok mese szól a „barátságos fák árnyékában hűsölő boldog afrikai vadakról”, aki idillikus életet élveztek, míg a fehér ember le nem rombolta azt. Amit ténylegesen találunk, az egy nyomorult teremtmény, akit járványok pusztítottak, emberi és állati ellenségek szorongattak és egyik napról a másikra tengette életét. Az afrikaiak saját fajtájukkal szembeni kegyetlenségéről gyakran számoltak be felfedezők és misszionáriusok egyaránt.

7. A civilizált magatartás és a személyes felelősségtudat ugyanúgy – sőt még inkább – függ a vérmérsékleti és érzelmi jellemvonásoktól, mint az iskolai tanulási képességektől. Az amerikai feketék bűncselekmények elkövetése terén mutatott rekordja botrányos, és törvénytelen tetteik bűnügyi költségei nagymértékben aránytalanok lélekszámukhoz és a társadalomhoz való hozzájárulásukhoz viszonyítva. Egy FBI-jelentés szerint a feketék egy főre vonatkoztatva tízszer annyi gyilkosságot követnek el, mint a fehérek; hatszor annyi rablást és hétszer annyi nemi erőszakot.

Általánosságban a feketék elmaradottabbak, mint a fehérek, ebből következően a bűncselekményeik is vadabbak és kevésbé bonyolultak. Az a nézet, hogy a feketék hátrányai a környezeti hiányosságokból erednek, csupán egy sóvárgó óhaj, és veszélyes is, amely a polgári viszálykodás állandó mintáját eredményezte.

A szerző a Columbia Egyetem Pszichológiai Tanszékének egykori vezetője, a Amerikai Pszichológiai Szövetség (APA) volt elnöke. Az írás a The Truth At Last 454. (2006) számában jelent meg. (Fordította: Gazdag István)