Körülbelül így néz ki a legújabb lehallgatási botrány. Bűncselekmény nem történt, csupán annyi, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének oroszországi látogatásairól érdeklődött a parlament illetékes bizottságának egyik vezetője, mivel nevezett úr a moszkvai KGB-akadémián végzett, s ez némi aggodalomra adott okot. Kérdezni nem tilos és nem is bűn, ám a balliberális média most mégis reggeltől estig visszhangozza, hogy a Fidesz egyes politikusai valami kémbotrányba bonyolódtak. Ismerős? Ismerős. Kövér kötelet emleget… Orbánnak szőlőbányái vannak… A Kohn lánya prostituált… A történet ugyan nem igaz, de mert most ezt tárgyalja oda és vissza a ballib média, a megdolgozni kívánt tömegben végül kialakul a vélemény, hogy ez is hazudik, az is hazudik, ez is kémkedik, az is kémkedik, nem csak a Gyurcsánnyal van baj, a politikusok mind gazemberek. A nivellálás sötét játék, mert a meghülyített állampolgár egyetemlegesen utasítja el a politikát, ami azonban nem más, mint önkéntes lemondás a valóság megismeréséről és megértéséről. Ez pedig biztos út a káosz felé, ahol a maffia az úr.

Szilvásy György személyében diabolikus figura lépett a politika színpadára, aki egyre inkább – akarata ellenére – a történet főszereplőjévé válik, ugyanis olyan módszeres profizmussal távolíttatja el imádott és hűséggel szolgált miniszterelnöke útjából az ellenfeleket, hogy az több mint feltűnő. A véletlen balesetek és horrorfilmbe illő közjátékok olyan sűrűn követik egymást, ami vagy a matematikai valószínűség-számítás bukását jelenti, mert olyan ez, mintha hetente több ezren találnák el mind az öt lottószámot, vagy valami sötét játékot kell feltételeznünk a háttérben.

Nem az a fő kérdés tehát, hogy Demeter Ervinnek szabad-e megkérdeznie, hogy mikor járt legutóbb Laborcz Sándor Moszkvában, nem is az, hogy milyen kapcsolat van az UD Zrt. és a Fidesz között, még csak nem is az, hogy a nyomasztóan felélénkült titkosszolgálat vajon meddig megy el azon az úton, amelyen az első lépések egyike az MDF elnökjelöltjének levadászása volt, de még csak az sem, hogy ez az út hová vezet. Hanem az, hogy van-e még mód megállítani. Mert ha nem, hamarabb jöhet el a tényleges politikai gyilkosságok ideje, mint gondolnánk.

Ne áltassuk magunkat. Almássy Kornél kikészítése már egy fokkal brutálisabb munka volt a korábbi köteles, szőlőbányás jellemgyilkosságoknál. Ebben a mostani sötét játékban bizony már benne volt a tettlegesség, és ki tudja, hová fajult volna el, ha például az áldozat ellenáll. A médiának most hihetetlenül felértékelődött a szerepe, mert ahogy az Írás mondja, a sötétség menekül a fény elől, azaz csak a tényfeltárás, a nyilvánosság világossága akadályozhatja meg a politikai merényletek megvalósulását. Szilvásy György természetesen nem fog lemondani, az augusztus huszadikai tűzijáték tragédiáját követően sem mondott le. Ez azonban nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy meglássuk benne az alkotmányos demokrácia egyik legveszélyesebb ellenfelét.

Bencsik András