Nem könnyű az elnyomottnak. Nem könnyű a helyzet, ha vasutassztrájk közben a rendőrség tör be az állomásra és fegyvert fog a munkát megtagadó fűtőre, mondván: „A király nevében indítsa el a szerelvényt!” Annak se könnyű, aki ott feszeng az ifjúsági klub irodájában a KISZ-titkár előtt és hazudozni kénytelen, miközben leadja amatőr zenekarának dalszövegeit, különben nem léphet fel a hétvégén a Magasföldszinti Halálkommandó.

Hirdetés

Mondjuk annak a helyzete se irigylésre méltó, aki nem mer lájkolni a Facebookon egy migrációval kapcsolatos posztot, félvén, hogy meglátja a főnöke, de szerintem a legkínosabb annak, aki nem elnyomott, csak annak akar látszani.

Hogy ezt miért is mondom?

Megtartották az aszexuálisok első felvonulását, az Aszex Pride-ot. „Száz-százötvenen mentek el az eseményre, aminek a célja az aszex láthatóság elősegítése volt. Nemzetközi felmérések szerint a népesség egy százaléka lehet aszex, sokan mégsem tudják, hogy az aszex vajon mi?”

A független-objektív Telex videót rittyentett a nagy horderejű esettel kapcsolatban, amit ajánlok mindenkinek megnézésre, aki szórakozni akar.

Zseniális ez a videó. Aki előtt eddig nem volt világos, hogy a progresszió nem csinál mást, mint újabb és újabb áldozati és üldözötti státusokat keres, hogy azután elnyomást vizionálhasson, annak most egyértelmű lehet. A második percnél egy fickó arról beszél, hogy ha bemegy egy helyre, akkor neki nem az jut az eszébe, hogy felszedjen valakit. És? Ha bemegyek a postára, nekem se. De nem értem a gondját. Ott áll a rendőr, és felírja, ha nem csajozik? Kivetnek rá valami kvótát? Büntetik, ha nem él szexuális életet akár két évig? Teljesen beteg ez az egész.

Láthatóan sokan vannak az LMBTQ­STB.-közösségből, kenik arcukra a szivárványt ezerrel, és az ember nem érti, hogy mitől szexuális irányultság az, ha valaki nem él nemi életet. És egyáltalán, mi közöm ehhez akár nekem, akár a társadalomnak? Én meg nem szeretem a száraz bort. Kapok erre mint elnyomott valami alapítványi támogatást?

Korábban írtuk