Nem fordultunk egymás ellen, nem átkoztuk, nem hibáztattuk egymást a 2006-os vereség után, nem robbantunk szét akkor sem, amikor Gyurcsány Ferenc 2006. október 23-án előre megfontolt szándékkal ráküldte a felbérelt csuklyások segítségével felhergelt rendőrseregét a védtelen polgári tömegre.

Gyurcsány arra számított, hogy a fizikai bántalmazás majd megtöri a polgári egységet s a megalázott emberek elfordulnak az őket megvédeni képtelen ellenzéki vezetőktől, de csalódnia kellett. A jobboldal háborgott és szenvedett, de kitartott Orbán Viktorék mellett. Csak a csuklyások ugattak.

Azt a csodát, ami most készülődik a beteljesülésre, személy szerint ön, aki e sorokat olvassa és az önhöz hasonló százezrek vitték véghez azzal, hogy együtt tudtunk maradni, hogy nem adták fel a hitüket, hogy nem borult el az elméjük, nem lettek árulók, hanem hűségesek maradtak egy közös eszményhez, egy szép Magyarországhoz.

Azt is szokták mondani, hogy nem az a legény, aki adja, hanem aki állja. Ez viszont igaz, s e tekintetben a jobboldal nagyszerűen vizsgázott, bár a legfontosabb próbatétel még hátravan.

Ez nem lesz nehéz. El kell menni és mindkét szavazólapon a Fidesz–KDNP-re kell szavazni. Senki másra, csak a Fidesz–KDNP-re. A Demokrata olvasói elsöprő többségét aligha kísérti meg a gondolat, hogy az MSZP-re vagy – horribile dictu – az MDF-re szavazzanak, de elképzelhető, hogy páran készülnek a Jobbikra szavazni. Ne tegyék.

Időben szólok, hogy a Jobbik becsapja a benne bízó embereket. Erre két bizonyítékom van. Az első az, hogy Vona Gábor és társai csalárd hazugsággal szereztek népszerűséget. Amikor a Magyar Gárdát megálmodtuk, egy fennkölt nemzeti mozgalmat, az emberi méltóság civil iskoláját akartuk létrehozni. Vona, hogy megnyerje bizalmamat, még azt is kijelentette, hogy a gárda fontosabb számára, mint a Jobbik. Hazudott. És a többiek is hazudtak. A Magyar Gárdából éppen olyan párthaderő lett, mint a szégyenletes Munkásőrség volt.

A második bizonyíték pedig az, hogy hazudtak a tegnap még lelkesen favorizált hősüknek, Budaházy Györgynek is. Amíg szükségük volt rá, hogy megnyerjék a vadak bizalmát, addig dédelgették. Morvai Krisztina még Brüsszelben is felszólalt az érdekében, pedig csak annyi kellett volna, hogy felveszik a párt országos listájára. Ha valóban komolyan gondolnák, amit országszerte állítanak, akkor Budaházy Györgyből nem börtöntöltelék lesz, hanem az új országgyűlés bátor tagja, akit véd a mentelmi jog. Budaházyban azonban már nincs üzlet… Önt vajon miért ne csapnák be?

Ami viszont Orbán Viktort illeti, egyszer már bizonyította, hogy állja a szavát: fölemelte Magyarországot. Az ő igazi küldetése azonban most következik, de ehhez ön is kell, aki e sorokat olvassa. Ön már jelesre vizsgázott hűségből és kitartásból, most bölcsességből kell vizsgáznia. Adjon az Isten végre szép jelent nekünk!