Bödőcs viccelt egyet. Ezzel a Bödőccsel nem könnyű. Az vele a gond, hogy képtelen eldönteni az ember, hogy mikor viccel, mikor játssza meg, hogy komoly, de valójában viccel, s mikor viccel úgy, hogy nem viccnek szánja. Mind egyforma. Bödőcs ugyanis nem vicces. Ez nem lenne baj, hisz a technikatanárunk, a Bandi bácsi sem volt vicces, és konkrétan féltünk tőle, amikor ráncolta a homlokát, mert tudtuk, ordítani fog, de Bandi bá egy technikatanár volt a gimiben. A Bödőcs meg humorista.

Hirdetés

És ezt nem azért mondom, mert világnézetileg az ellenpóluson vagyok. Tényleg nem vicces, kínszenvedés az a pali, és amikor beindul és tolja, agresszívan, akkor ijesztő is. Na, inkább a Bandi bá.

„Tegnapig bizonytalanságban kellett élnie a magyar irodalom nem kis, libris részének. Ennek vége (?)! Megírhatjuk végre Böjte Csaba testvérrel a Káma Szútra, ahogy mi látjuk című művet? Kiadhatják a Németh Szilárd gondolatait 9458 oldalon? Publikálhatóvá válik a 77 szankciócsúfoló, ősi, szittya népdal és brüsszelűző, türk csujogató? Elemezhetjük Goebbels prózáját az MTVA híradójának fényében? Megszülethetnek a tanulmányok Petőfi haláláról, akit NATO-katonák lőttek le Bahmutnál, mint tudjuk? Megjelenhet a filmtörténet A Lumiére testvérektől az Elkúrtukig címmel?”

Ezt izzadta Bödőcs, s hogy miért? Mert a Libri-csoport többségi tulajdonosává válik az MCC. Ez meg itt Vásárhelyi Mária ámokfutása: „2023. június 13. GYÁSZNAP. A magyar kultúra gyásznapja. Kedden a kultúra utolsó szabad bástyája dőlt össze; a könyvkiadás és könyvterjesztés.” Mert ugye az ő világképük szerint ha valami libsi kötődésű, az az alapállapot. Az őskezdet. Ami ettől eltér, az a világ a sarkából kifordulva. Nem a szivárványmesekönyv. Dehogy.

Egy emlék jut eszembe hirtelen. Amikor az Írók boltjából kirúgtak, mert bíráltam Esterházy Pétert. Úgy kilökték a könyveimet a terjesztésből, mint a huzat. Biztos veszélyeztette a függetlenséget.

Az a jó a függetlenségben, hogy rúghatok mindig egyik irányba, mégsem kopik le rólam a mez.

Korábban írtuk