Rájöttem, a hentesünk voltaképp egy jobboldali úr. Eddig azt hittem, balos bunkó az ürge, de tévedtem. Ez igenis egy karakán jobbos arc. Bár a bunkóság alól a jobbos alapállás nem jelent feltétlen védettséget, lásd azt a rengeteg hőzöngő prolit, ki némely szittyagyűléseken rázza öklét. – Legközelebb meglátlak, fejbe ütlek! – mondotta e kiművelt kútfő. Ekkor döbbentem rá jobbos mivoltára. A jobboldal ugyanis mindig nyíltan megmondja, mikor mit írt ki. Ha egy középkori várúr vagy rablólovag el akart foglalni valamit, akkor kijelentette, hogy őneki arra szüksége van, adják azt neki oda, mert elveszi. Vagy ha nem, úgy védjék meg. Győzzön az erősebb. Kálmán király azért vakíttatta meg 1113-ban Álmos herceget és fiát, Bélát, hogy megakadályozza a trónöröklést, s nem pedig azért, hogy növelje az országban a haladást. Mire válaszul 1131-ben, az aradi országgyűlésen Béla hívei kaszabolják le a Kálmán-párti urakat, s az akció során minden bizonnyal sok minden felmerült mint hivatkozási alap, de az emberi jogok helyzete meg a rasszizmus elleni harc nem szerepelt közöttük. Lajos királyunk nápolyi hadjárta alkalmával öcscse halálát ment megbosszulni, nem a demokráciát akarta elvinni Itáliába, s Mátyás is azért foglalta el Bécset, mert kellett neki, nem pedig „felszabadította Bécs városát az aljas római megszállóktól”. Adolf Hitler, ki máig vezeti a gyermekijesztgetési toplistát – messze megelőzve a vasorrú bábát meg a hétfejű sárkányt, noha valóságos veszélytartalma nagyjából megegyezik amazokéval -, is korrekt módon megírta a Mein Kampfban, hogy mit akar elfoglalni, kit vagy kiket akar likvidálni, s nem csomagolta mindezt selyempapírba, mint pl. a mai Amerika. A nagynak titulált francia forradalom – mint az első bolsevik állam -, kezdte el azt a gyakorlatot, hogy szép eszméket tett a kirakatba (szabadság, egyenlőség, testvériség), s pont az ellenkezőjét valósította meg. Azt hiszem, jó hentesünk megjegyzésére én is hithű jobboldali módon válaszolok, s felhívom szíves figyelmét, hogy ha még egy szót szól, a fogát is kirúgom.