Nem nagy ország Magyarország, de nem is kicsi.

Ezt onnan is tudni lehet, hogy az egyik végén máskor kel és nyugszik a nap, mint a másikon. Nem is kevés ez az eltérés.

Nézzük például február elsejét.

Hirdetés

Percekre kerekítve, Nyíregyházán 7 óra 0 perckor kel a nap és 16 óra 32-kor nyugszik, ezzel szemben Sopronban 7 óra 20-kor kel és 16 óra 52-kor nyugszik, tehát 20 percre van szüksége ahhoz, hogy az ország egyik végétől a másikig eljusson. Valójában persze nem a nap halad, hanem a föld fordul el alatta, a lényeg, hogy a fény halad keletről nyugat felé.

Közben persze a nappal hossza nem változik, legalábbis ha ugyanazon a szélességi körön, kelet-nyugati irányban mérjük. Ha viszont a hosszúsági köröket vesszük, egymástól északra és délre eső településeket vetünk össze, már ebben is komoly különbség tapasztalható. Miskolcon a kérdéses napon 9 óra 32 perc a nappal hossza, ezzel szemben Szegeden 9 óra 41 perc, kilenc egész perccel több. Igaz, a Tisza-parti város a nyáron majd visszaadja ezt a többletet Miskolcnak, hiszen északra nyáron hosszabbak a nappalok, délre pedig télen.

Akárhogy is van, a lényeg, hogy most már napról napra, egyre gyorsabban világosodik. Több mint egy hónappal túl vagyunk az év legsötétebb napján, amikor Budapesten csupán 8 órán és 27 percen át járt fönn a nap az égen, a maradék 15 óra és 33 perc a sötétségé volt. Egy hónap múlva már 11 órás lesz a nappal, újabb hónap elteltével majdnem 13, és így tovább, egészen Szent Iván rövid éjszakájáig.

Jó, tudjuk, ez még a február, jöhetnek súlyos fagyok, jöhetnek nehéz idők, az időjárásban és a mi emberi világunkban is. Mégis bízhatunk benne, hogy amint a karácsonyi ünnep évről évre megjövendöli, megismétlődik az örök csoda, a fény legyőzi a sötétséget. Bízhatunk a kereszténység egyik legfontosabb hittételében: igaz, hogy a sötétség jelen van a világban, de a harc valójában már eldőlt, a világosság győzedelmeskedett.

Korábban írtuk