Hirdetés

Múlt héten kedden Kocsis Máté benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely új fejezetet nyit Magyarország önrendelkezésének védelmében. A szuverenitásvédelmi törvénycsomag régi hiányosságot pótol, egyben a politika árnyoldalára is rávilágít: tetszik vagy sem, a globalista erők befolyásszerzési kísérletei az illegalitás sötét bugyraiból is eredhetnek. A tét óriási: a magyarokat érintő sorskérdésekről a választók közössége dönt-e a jövőben is, vagy egy korrupt, végeláthatatlan anyagi és politikai erőforrással rendelkező külföldi érdekcsoport?

A szuverenitásvédelmi szabályozás egy öles lépést tesz a nemzeti érdek megvédése és érvényesítése irányába. De mire lesz elég mindez? Kellő visszatartó erővel bír a szankciók kilátásba helyezése? A következőkben ezt veszem sorba.

A vízválasztó országgyűlési szavazás

A 2022. április 3-i választás számos okból kifolyólag sokáig emlékezetes marad. Első alkalommal jött létre a DK-tól egészen a Jobbikig terjedő választási koalíció a balliberális oldalon, amely ennek ellenére (vagy éppen ezért) a Fidesz–KDNP kihívójaként csúfosan leszerepelt: bár a régóta erőltetett összefogást mocskos háttéralkuk után, de összehozták, minden idők legnagyobb választási vereségét szenvedte el a Márki-Zay Péter vezetésével induló baloldali tömörülés.

A volt miniszterelnök-jelölt azonban más okból is felejthetetlenné tette ezt az időszakot. 2022 szeptemberében ugyanis arról beszélt, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nevű egyesülete több száz millió forintos adományt kapott az Action for Democracy nevű amerikai NGO-tól. Mint később kiderült: az őszinteségi rohamairól hírhedtté vált politikus ez esetben csak az igazság egy kis szeletét mutatta be. A Nemzeti Információs Központ jelentéseiből ugyanis kiderült, hogy az MMM mellett több, baloldali politikai körökkel szoros kapcsolatot ápoló szervezethez és céghez jutott a guruló dollárokból. A DatAdat (Bajnai Gordon érdekeltsége), az Oraculum 2020 Kft. (ifjabb Páva Zoltán cége) közvetlenül kapott az összesen több mint hárommilliárd forintnyi – szerintük teljesen legális – külföldi pénzekből. Ezzel a baloldal felrúgta azt a politikai és társadalmi konszenzust, amely a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényben öltött testet jogi értelemben évtizedek óta:

Korábban írtuk

„A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.”

Ugyan az említett szervezetek nem pártok, de a titkosszolgálati jelentés közzétett dokumentumiból kiderült, hogy kampánycélokra használhatták fel a támogatásokat 2022-ben. Ráadásul olyan támogatóktól származó pénzekkel házaltak, amely finanszírozók a magyar nemzeti érdekkel szöges ellentétben álló programot képviselnek a legfontosabb kérdésekben.

Mi változik?

A szuverenitásvédelmi jogszabály-módosításokkal az Országgyűlés – összhangban az európai jogi és politikai gyakorlattal – nemcsak az ország önrendelkezését erősítheti meg a külföldi befolyásszerzési kísérletekkel szemben, hanem európai viszonylatban példátlanul transzparenssé teheti azt, hogy az egyes választásokon induló szervezeteknek milyen a finanszírozási hátterük. A fenti célokat szolgálja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása – amelynek felállítását a szintén külföldi pénzek megfelelő felhasználása felett őrködő Integritási Hatóság működését szorgalmazók részéről kritika nem érheti –, valamint a választási eljárási szabályok módosítása is.

A törvényjavaslat három fő elemre épül: (1) a Szuverenitásvédelmi Hivatal mint autonóm államigazgatási szerv létrehozására; (2) a választási eljárási szabályok módosítására; (3) valamint a Büntető törvénykönyv módosítására. A Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata lesz a jövőben az, hogy az alkotmányos önazonosság védelme érdekében elemezze, értékelje és vizsgálja a Magyarország szuverenitását sértő vagy veszélyeztető tevékenységeket. A választási eljárási szabályok módosítása is számos preventív, de észszerű változtatást kezdeményez annak érdekében, hogy a választásokon induló jelöltekre és jelölő szervezetekre vonatkozó szabályok egységesek legyenek. A jövőben pártokra, valamint az önkormányzati választáson induló civil szervezetekre és jelöltekre is azonos előírások vonatkozhatnak. Nyilvántartásba vételkor utóbbiaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy a választói akarat befolyásolására nem használnak fel külföldi támogatást; büntetőjogi tényállás lesz – és akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – a jövőben az adott választással összefüggésben a tiltott külföldi támogatás felhasználása; az Állami Számvevőszék által megállapított törvényellenes finanszírozás esetén pedig a jogsértő a tiltott támogatás összegének kétszeresét köteles megfizetni.

Ezeken túl egyesület esetében a közhasznú jogállás elvesztése, valamint a törvényt megszegő jelölteknél a foglalkozástól való eltiltás is szóba jöhet. Ráadásul bűnsegédként azokat a jelölő szervezetnek nem minősülő civil szervezeteket is büntethetik, amelyek vagyoni előnyt nyújtanak jelöltnek vagy jelölő szervezetnek, vagyis plakátokat tesznek ki, rendezvényhelyszínt biztosítanak, mindezt úgy, hogy ők fizetik ki ezek ellenértékét külföldről származó pénzből.

A törvénymódosítás politikai értelemben a magyar demokráciavédelem új minőségét képviseli: nemcsak rögzíti a külföldi befolyásszerzés veszélyét, hanem a rendelkezésre álló eszközökkel fel is lép ellene. A guruló dollárok néven elhíresült finanszírozási botrány azonban messzebbre mutat ennél: törvénymódosítással nem lehet megoldani, hogy egyesek fontosabbnak tartsák a nemzeti szuverenitás védelmét a hatalom megszerzésénél. Beszélhetnek soha senki által nem látott adománygyűjtő ládákról, törvényesnek mondott külföldi forrásfelhasználásról, a testtartásukkal és hozzáállásukkal van a legnagyobb baj. Nem azt a kérdést teszik ugyanis fel maguknak, hogy helyes-e a külföldi finanszírozói érdekeknek alárendelni magukat és kockára tenni az ország szuverenitását, hanem azzal vannak elfoglalva, hogy újabb kiskapukat és trükkök százait vegyék elő.

Konklúzió

A szuverenitásvédelmi törvénycsomag komoly vitákat gerjeszt és fog a jövőben is gerjeszteni. A magyarországi baloldal pártjai a törvény teljes ellehetetlenítésében lesznek érdekeltek, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy Brüsszel figyelmét is felhívják a szerintük aránytalan és jogállamellenes törvénymódosítás elfogadására.

Az igazi aduász azonban nem az ő kezükben van, mert ahogy arra az Alapjogokért Központ nyári felmérése is rámutatott: a felnőtt magyarok döntő többsége nem tartja elfogadhatónak, ha pártok és politikusok kampányait közvetlenül vagy közvetve külföldről finanszírozzák. A választói akarat ebben a kérdésben a nemzeti konzultációban is meg fog nyilvánulni 2024 év elején. Egy már most biztos: a törvénymódosítás irányával a magyarok korábban egyetértettek, és most is egyet fognak érteni.

A feladat most az, hogy a stoptáblából ne tudjanak elsőbbségadás kötelező jelzést faragni a guruló dollárok hazai kedvezményezettjei.

A szerző az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.