Erről később majd írok; a butaság és a tájékozatlanság tort ül az országban, s e tor fő helyén Gyurcsány trónol sleppjével és ájultan hörgő híveivel egyetemben. Ettől még nagyobb szomorúság, hogy úgynevezett független gondolkodók is tétováznak, akadémikusok, egyetemi tanárok, médiasztárok, újságírók. Hát akkor mit tegyen a népség-katonaság? A Kelet-Közép vagy a Közép-Kelet azt jelenti, hogy Magyarország vagy Kelet-Európa közepén, vagy Közép-Európa keletén helyezkedik el. Ugye mind a kettő abszurdum? De az emberek nem gondolkodnak s abszurdumot abszurdumra halmoznak, rádióban, tévében, sajtóban is. Csak egyet közülük: „helyreállították a károkat”. Puff neki.

A minap Niederhauser Emil akadémikus nyilatkozott, s a következőket mondta: „Én még a régi iskola tagjaként jobban kedvelem a Kelet-Európa elnevezést”. De hozzáfűzte: „A Közép-Európa szóhasználat egy másik felfogást tükröz, amelynek alapeleme, hogy a térség államai, már csak saját elnevezésükkel is, deklaráltan elkülönítsék magukat Moszkvától”.

Itt van a kutya elásva, elvtársak. De nemcsak itt. Tudniillik Niederhauser „Kelet-Európa”-kutató, a Balkántól a Habsburgokig. Mégpedig jó szakember a saját témakörében. Csakhogy Magyarország földrajzi és politikai helyzetét sem ez határozza meg, hanem a tények, s nem akadémikusi kedvtelések.

Egyfelől a földrajzi helyzet, másfelől nem a múlandó politika, hanem a kultúra, amely jóval masszívabb, mint jöttment politikusok hisztériája.

Egy kis földrajz. 1887-ben az Osztrák-Magyar Monarchia tudósainak mérései szerint Európa eszmei közepe a földrajzi távolságok összevetésével Terebesfejérpatak a Kárpátalján. Vagyis Európa földrajzi közepe Nagy-Magyarország majdnem legkeletibb pontja! Ám kilenc középpontot mértek különféle irányokból, de azok szerint is Közép-Európában vagyunk. Én Lisszabontól, a S. Vicente foktól mértem a távolságot az Uralig; úgyszintén a középponttól nyugatabbra esünk. Az 1954-es „Zseb Larousse: Hongrie république de l’Europa centrale…” vagyis Magyarország közép-európai köztársaság… Még a franciák szerint is.

Maradva a földrajztudománynál. A világ legnagyobb síkvidéke a „Kelet-Európai síkság”. Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, amelyet Észtország, Litvánia, a Barentstenger, Karélia és a Fehér-tenger, az Ural, illetve a Kaukázus és a Kaszpi-tenger határol. „Nyugat felé fokozatosan megy át a Közép-Európai síkság területébe.”

De ha az 1990 után alakult nemzetközi szervezeteket vesszük alapul, a CEFTA „Közép-Európai szabadkereskedelmi megállapodás”, cseh-szlovák-magyar-lengyel, később román és szlovén közreműködéssel születik meg. Van közép-európai idő; de már 1979-ben nálunk alakul meg a CIB, a Közép-Európai Bank Ltd. A gazdasági, pénzügyi vezetés pedig nem kedveli a lacafacát, szereti pontosan nevén nevezni a gyereket. De ez semmi. Nemzetközi konvenció; Kunderánál is olvastam, hogy a nyugat-európai kultúra határait a gótika elterjedése rajzolja meg. Angliától a Földközi-tengerig, a Baltikumtól a Keleti-Kárpátok vonulatáig, Horvátországig, Szlovéniáig. Ebbe a művészeti-kulturális körletbe is bőven belefér Magyarország.

Szalay Károly