A terrorizmus és a migráció két szorosan összekapcsolódó világjelenség, hangoztatják már a jobboldali gondolkodásúak régóta, és mindegy, hogy hányszor igazolódik be ennek az állításnak a helyessége, a liberálisok mindig tagadják. Mindegy, hány bevándorló-hátterű személy követ el terrorcselekményeket, az „álproblémát” kiáltók sosem hajlandók szembenézni a tényekkel: Európa olyanokat enged be tömegével, akik pusztulását akarják. A migránsok, akik magukkal hozzák hazájuk saját kultúráját, valamint a radikális iszlámot, minden nehézségre csak erőszakkal tudnak válaszolni.

Hirdetés

A szerb határon uralkodó állapotokról készített és nemrég nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági jelentés pedig egyértelművé teszi azt is, hogy a migrációt sok esetben maguk a terrorszervezetek működtetik, hogy aztán a profitot saját céljaikra használják fel.

A migráció a 2015-ös nagy hullám óta az európai politika egyik meghatározó kérdése. Magyarországot akkor és azóta is folyamatosan támadják és elítélik, amiért eleget tesz uniós jogi kötelezettségeinek, és védi az EU külső határait Szerbia irányába, ezzel egyúttal szavatolva a magyar emberek biztonságát is. A határkerítés megépítése azóta is végzetes bűn Brüsszel szemében, és ez az esemény katalizálta csak igazán az ellenünk irányuló támadásokat. A nemzetközi média képviselői egymásra licitáltak annak hangoztatásában, hogy itt milyen rosszul és kegyetlenül bánnak a migránsokkal, a jóemberkedő nyugatiak pedig autókonvojokkal érkeztek, hogy a „megfáradt” érkezőket kimenekítsék tőlünk.

Azóta Európa többi része is valamelyest reálisabban látja a migráció veszélyeit, de ez aligha mondható el a brüsszeli elitről, amely egyre csak a kötelező elosztási kvótákat erőlteti, és a határországokban migránsgettókat hozna létre. A migrációs paktum tartalmaz ugyan olyan előremutató szabályokat is, amelyek a határőrizetet erősítenék, ám az alkalmazás az igazán fontos kérdés. Hiszen a jelenlegi uniós szabályozás is kötelezettségként írja elő az EU külső határainak védelmét, mégis Magyarország vált páriává, amikor eleget akart tenni ennek a kötelezettségnek. Az, hogy a paktum ezen a téren engedményeket tesz, gyakorlatilag semmi mást nem jelent, mint a mézesmadzagot, amellyel az Olaszországhoz hasonló államokat próbálják rávenni annak elfogadására.

Korábban írtuk

Maga a migrációs paktum a gyakorlatban alkalmazhatatlan lesz, még a belengetett súlyos bírság ellenére is (emlékeztetőül: húszezer eurós büntetés jár azért, ha egy migránst nem akar átvenni valaki). A schengeni övezet területén aki már bent van – akár jogszerűen, akár nem –, gyakorlatilag ellenőrzés nélkül közlekedhet. Mivel sem a kvóta szerint áthelyezett migránsok, sem a migránsgettókban tartózkodók, akik ügyük elbírálására várnak, nem korlátozhatók a mozgásukban „emberi jogi aggodalmak” miatt, a gyakorlatban akár az első nap továbbállhatnak. Ez pedig előrevetíti mindazt, amit az elmúlt hetekben láthattunk: a schengeni övezet teljes összeomlását, az ideiglenesen visszaállított határőrizet véglegessé válását. Ezzel pedig a legfontosabb uniós vívmányok egyike tűnik el a liberálisok hagymázas ideológiai vágyai miatt.

Olyannyira biztosak Brüsszelben a paktum elfogadásában, hogy a többéves költségvetési keret módosításának is a részévé tették a migránsgettók létrehozásának költségeit, az ukrajnai háború további négyéves támogatása és a saját túlburjánzó bürokráciájukra költött összeg mellett. Nem elég, hogy jogi és politikai trükkök százait alkalmazzák, hogy semmibe vegyék a tagállamok akaratát, de még a zsarolás eszközétől sem riadnak vissza. Gerhard Schröder volt német kancellár egészen nyíltan beszélt erről a Berliner Zeitungnak, ahol elmondta, hogy véleménye szerint pénzügyi zsarolást kell alkalmazni az engedetlenkedő keleti tagállamokkal szemben, hogy befogadják a központilag elosztott migránsokat. Azt már csak én teszem hozzá, hogy Brüsszel pontosan ezt a politikát követi éppen. Ha Lengyelországban a brüsszeli orientá­ciójú Donald Tusk alakít végül kormányt, és csakugyan az első napon megegyezik az eddig visszatartott forrásokról, akkor az már letagadhatatlanul igazolni fogja mindezt.

De mi is az európai migrációs politika eddigi mérlege? Miért is vonakodnak tőle a keleti tagállamok? Európa nyugati államai különböző utakon jutottak el oda, hogy miként váltak bevándorlóországgá. A gyarmati múlt, a háborús veszteségek, a csökkenő születésszám mind efelé vezettek. Míg azonban az Európán belüli migráció nem okozott különösebb problémákat, a harmadik világból érkező bevándorlótömegek mindenhol csak gondokat okoztak. Párhuzamos társadalmak alakultak ki, a migránsok fizikailag és kulturálisan is elkülönültek az őslakosoktól, sőt saját agresszív kulturális normáikat próbálják rájuk erőltetni. Így jöttek létre a no-go zónák, amelyekben ma már csak a hadsereg tud rendet tenni, mint látjuk Svédország esetében.

A migrációnak a nyugati baloldal sokáig haszonélvezője volt, hiszen az érkezők szinte kivétel nélkül rájuk voksoltak, elsősorban az egyre több pénzügyi támogatás érdekében, de a baloldal értékrendjét sosem tették magukévá. A Queers for Palestine nevű szervezet szivárványos zászlós szimpátiatüntetőit pont a muszlim migránsok kergették meg az Egyesült Királyságban. A muszlimok megvetik a baloldal szemében nagyon kedves témákat, mint a gender vagy feminizmus. És ez az embertömeg nemcsak az urnáknál, hanem az öklével is szavaz: Párizs lángba borult utcái, a terroristák ünneplése pár hete mindenki számára figyelmeztetésül kell hogy szolgáljon. A liberálisokat most már a félelem is vezérli: a londoni Hamász-párti tüntetésen nem a fegyveres dzsihádra szólító szervezőket állította elő a rendőrség, hanem azon őshonos briteket, akik saját utcáikon a saját hazájuk zászlójával demonstráltak.

A titkosítás alól frissen feloldott magyar nemzetbiztonsági jelentés pedig azt mutatja, hogy a terroristák tudatosan részt vesznek az Európában ötödik had­oszlopként jelen lévő migránsok szervezett érkeztetésében. A Vajdaságban, ahol rendszeressé váltak a fegyveres összecsapások, erős bázist hoztak létre, amellyel már a szerb hatóságok is alig tudnak valamit kezdeni. Az embercsempész-hálózatok mögött feltűnnek a tálibok és más terrorszervezetek, hiszen nemcsak Európa hosszútávú demográfiai átalakítása a céljuk, hanem maguk a terroristák is migránsként érkeznek a kontinensre. A 2015-ös nagy migrációs hullámot követően is terrortámadások sorát hajtották végre az Iszlám Állam tagjai. Végezetül pedig jól is profitálnak ebből, amely pénzt ezután saját politikai céljaikra tudják felhasználni.

Magyarországnak a migráció kérdésében végig igaza volt, bármennyire tagadják ezt a mai napig a liberálisok. A szabályozatlan tömeges migráció végzetes fenyegetést jelent zsidó–keresztény kultúránkra, tradíciónkra, életmódunkra. Brüsszel ennek ellenére még jobban kitárná Európa kapuit, Merkelhez hasonlóan meghívást küldene mindenkinek, aki ide akar jönni. Nekünk a legfontosabb feladatunk, hogy ellenálljunk a zsarolásnak, megőrizzük hazánk és a magyarok biztonságát, és mint megannyiszor a történelem folyamán, harcoljunk Európa egészéért.

A szerző az Alapjogokért központ vezető elemzője.