Egy hangos, sok esetben agresszív kisebbség véleményterrorja áll szemben a magyarok meghatározó többségével. Mi az oka annak, hogy a valós méretüknél sokkal nagyobb befolyásuk van a mé­diá­ban?

Soros György a CEU melletti tüntetés megszervezésével új módszert próbál meghonosítani Európában, amihez most Magyarország a megfelelő terep: a transznacionális tüntetés az a jelenség, amikor egy nemzetközi szervezet több országból toboroz tüntetőket egy lokális megmozdulásra, ami az adott ország méreteihez képest nagy tömegnek néz ki. A tüntetésről készült képeket azután be lehet mutatni a világ bármely országában, meg lehet osztani a Facebookon, mert minél nagyobb a hírverés, annál könnyebb újabb és újabb támogatókat toborozni, illetve azt a látszatot kelteni, mintha kormányváltó hangulat lenne Budapesten.

A CEU melletti kiállást hirdető tüntetésen nem hivatalos becslések szerint 15-20 ezren, mások szerint akár 80 ezren is lehettek. Óriási tömeg. A képek láttán maguk a budapestiek csodálkoztak a legjobban: honnan került ide egyszeriben ennyi elégedetlen fiatal? Mintha nem is Budapesten, hanem egy másik ország másik városának utcáin készültek volna a felvételek. Nem sokkal később kiderült, hogy a tömeg tekintélyes hányada nem magyar: külföldi állampolgárok jöttek Budapestre Hollandiából, Angliából, Németországból, hogy Budapesten tüntessenek a CEU mellett. Ma már mindez könnyen lehetséges: a rendezvényt szervező Facebook-csoportok angol nyelven is folytatták a koordinációt, a tüntetésen rengeteg angol nyelvű transzparenst lehetett látni.

Február elején Románia-szerte nagyszabású utcai tiltakozások kezdődtek a bukaresti kormány büntetőjogot módosító döntése miatt, amelyeken egyes becslések szerint több mint százötvenezren vettek részt. Az akció az erőszaktól sem volt mentes: a tüntetők összecsaptak a rendfenntartó erőkkel. A román kormány közölte, Soros György az alapítványain keresztül beavatkozott az ország belügyeibe. Ugyanis szerintük a Romániában addig szinte ismeretlen milliárdos üzletember állt a bukaresti tüntetések mögött.

A Soros Györgyhöz kötődő Tides Foun­dation nevű alapítvány támogatta a Fasizmus Ellen (Refuse Fascism – RF) nevű csoportot is, amely a februári szélsőbaloldali „antifasiszta” zavargásokat kirobbantotta a kaliforniai Berkeley Egyetemen. Sajtóértesülések szerint az alapítvány mintegy 50 ezer dollárral támogatta a szélsőséges és nyíltan erőszakot hirdető RF-et, amely joggal vádolható azzal, hogy a tiltakozás miattuk váltott át erőszakba. Akárcsak a Németországban rendszeresen tüntető, minden ellenzéki, patrióta összejövetelt bekiabálásokkal megzavaró, törött üvegeket, utcaköveket hajigáló Antifa nevű szervezet, amely szintén az amerikai milliárdos kegyeit és támogatását élvezi.

A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványnak hároméves terve van arra, hogy miképp vezessék be az abortuszt 2019-ig az olyan országokban, amelyek védik a meg nem született gyermekek jogait. A spekuláns Soros olyan országok törvénykezésébe akar beleszólni, mint Írország, Mexikó, Zambia, Nigéria és Tanzánia. Soros György hálózata Grúziában is bármikor képes akcióba lendülni, ha helyzet van. Orbán Viktor látogatása Tbilisziben épp ilyennek bizonyult. A közelmúltban ugyanis Grúziában is a hozzájuk nem túl közeli Soros-egyetem ügye verte ki a biztosítékot. Soros György Eduard Sevardnadze megbuktatása óta van jelen Grúziában. A 2003-as úgynevezett rózsás forradalmat részben az ő nevéhez kötik. Ma sem akadt jobb dolga néhány grúz fiatalnak egy péntek délelőtt, mint hogy magyarul és angolul írt, CEU-t támogató papírlapokat lobogtassanak Orbán Viktornak és delegációjának…

A transznacionális tüntetés, mint lehetőség, az okostelefonok elterjedésével és a közösségi média használatának általánossá válásával egyre elterjedtebbé válik. Kiterjedt nemzetközi kapcsolathálóval rendelkező szervezetek, a XXI. század infrastrukturális lehetőségeit kihasználva, számos országból szervezhetnek tüntetőket egyetlen helyre, ahol helyi ügyek mentén demonstrációt tartanak. Utóbbi persze csak ürügy, a valós cél a politikai befolyás növelése. A transznacionális (eredeti nevén: internacionalista) tüntetés alkalmas eszköz arra, hogy a szervezést biztosító nemzetközi hálózat a többség látszatát keltse egy lokális politikai akció során. Ha egy adott országban egy belügyben nem lehet több ezer embert mozgósítani egy tömegdemonstrációra, ezt könnyedén meg lehet tenni határon átívelő módon: a Facebook határoktól független toborzóeszköz, és a XXI. században már nem jelent különösebb gondot Németországból vagy Angliából Budapestre utazni egy tüntetésre, majd egy néhány órával későbbi járattal hazamenni. Ez tehát egy új fegyver, amit egyszerre tudnak gyorsan, egyik napról a másikra bevetni. 28-30 országból némileg könnyebb összeszedni tízezer embert, mint a magyar választók kegyeit elnyerni.

A transznacionális tüntetések bevetésével Soros György a nemzetállamok lebontásán dolgozik: egy helyi ügy kapcsán bármely ország fővárosában lehet százezres tömegdemonstrációt tartani külföldi tüntetőkkel. Ezeket a megmozdulásokat – bár nem a magyar civil szféra szervezi, hanem a több ezer külföldi állampolgár megjelenése miatt egyértelműen külföldi beavatkozás – a jelenlegi feltételek mellett szinte lehetetlen megakadályozni, mert a gyülekezési törvény nem tiltja a részvételt, ráadásul egy ilyen transznacionális flashmob elgáncsolásához a határok teljes lezárására lenne szükség, ugyanakkor az elszigetelődés Magyarországnak nem érdeke. Az új fegyver új védelmi rendszert igényel.