A nyári igazgatási szünetet követően az európai uniós intézményeknél is újabb munkaév kezdődik, amely papírforma szerint jövőre elhozhatja a nemzeti érdekeket képviselő erők megacélosodását.

Az őszi politikai szezon egyik legmeghatározóbb eseménye az Európai Bizottság elnökének ez év szeptember 13-án az Európai Parlament előtt megtartandó évértékelője lesz. Ursula von der Leyen ekkor jelenti be a következő év prioritásait. A 2023. évi beszéd jelmondata az Erősebb és ellenállóbb Európai Unió lesz. Ennek fényében Von der Leyen a beszédét valószínűleg a kialakult energiaválságra, a háborúra és a migrációra adott és adni kívánt európai válaszok köré fogja felépíteni.

Hirdetés

A bizottság az elmúlt évben is kiemelten kezelte ezeket a területeket, ennek ellenére az uniónak ma is ugyanúgy szembe kell néznie az ukrajnai háború, az infláció és a megnövekedett energiaárak jelen­tette kihívásokkal. Von der Leyen azt ígérte, hogy a szankciók elhozzák a háború végét, és az orosz fosszilis energiától való európai függetlenedés térdre fogja kényszeríteni Oroszországot. Ezzel szemben azóta Oroszország nyereségre tett szert, az európai polgárok pedig sokszor nem tudták kifizetni a számláikat.

A háború és a szankciók kiugró inflációhoz és gazdasági recesszióhoz vezettek. Ennek ellenére a bizottság tervei szerint az unió továbbra is öntené a pénzt Ukrajnába. Olyan áron is, hogy kevesebb lesz az uniós fejlesztés, a tagállamoktól pedig pluszbefizetéseket kérnek. Az elsődleges problémát az jelenti, hogy nem lehet szó újjáépítésről, hiszen a háború még nem ért véget. Ukrajna uniós támogatása pedig egyelőre feltételek nélküli, sem jogállamisági feltételeket, sem egyéb körülményeket nem vizsgálnak a folyósítás előtt. Ez a kettős mérce pedig elfogadhatatlan amellett, hogy adott esetben a tagállamoknak jog szerint járó közösségi forrásokat politikai indokokkal visszatartják.

Von der Leyen meglehetősen álszent politikát folytat a demokrácia és a jogállamiság védelmében tett nyilatkozataival, hiszen a jelen bizottságot érintően több komoly korrupciós ügy gyanúja merült fel a közelmúltban. Ilyen volt például a bizottság elnökének SMS-ekben lebonyolított vakcinabeszerzése vagy a versenyjogi tisztviselők utazásainak lobbiszervezetek általi finanszírozása, de megemlíthetjük az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztost, a ciprusi Sztela Kiriakidut is, akinek bankszámláján váratlanul jelent meg 2021 tavaszán négymillió euró.

Az Európai Parlament megalakulását követően az új bizottság felállításának ideje éppen a magyar tanácsi elnökség időszakára fog esni, amivel kapcsolatban egyelőre bizonytalan, hogy a választások után marad-e a tisztségében Ursula von der Leyen, vagy pedig újabb szakmai kihívások elé szeretne, illetve kell majd néznie.

Ami az Európai Parlamentet illeti, valószínű, hogy a jövő évi választásokat követően az Európai Parlamentben marad az élen a három legnagyobb képviselőcsoport, azaz a Néppárt (EPP), a Szocialisták (S&D) és az Újítsuk meg Európát (Renew Europe). A következő helyekre befutó képviselőcsoportok között lehet változás, hiszen a tavaszi közvélemény-kutatások a Zöldek népszerűségében gyengülést, az úgynevezett szélsőségek esetében pedig – mind jobb-, mind baloldalon – erősödést mértek.

Az Európai Parlament várható összetételével kapcsolatban azonban érdemes a tagállami parlamenti választások kimenetele tükrében levonni a konzekvenciákat. Spanyolországban a júliusi, előre hozott választásokon győzött ugyan a jobboldali Néppárt, ám 2024 júniusáig még hozhatnak érdekességet például a szeptemberben Szlovákiában, majd októberben Lengyelországban és Luxemburgban, novemberben pedig Hollandiában tartandó országgyűlési választások. Amennyiben a tagállami eredmények az Európai Parlament erőviszonyainak újrarendezéséhez nem volnának is elegendők, mégis nagy várakozással nézhetünk elébe annak, hogy a szuverenista hangok erősödni fognak a parlamenti tárgyalóasztalok körül, továbbá a tanácsban létrejöhet egy szuverenista blokkoló kisebbség is.

Mivel az unió előtt álló geopolitikai kihívások páneurópai megoldásokat, összefogást kívánnak meg, az elkövetkezendőkben az unió és a tanács politikai fókuszában fontos helye lesz a bővítési politikának. Hangsúlyozta ezt a tanács elnöke, Charles Michel is a múlt héten Bledben megrendezett stratégiai fórumon. Szerinte azok az országok, amelyek már legalább húsz éve várakoznak az uniós felvételre, számíthatnak arra, hogy 2030-tól ténylegesen taggá válhatnak. Talán a 2030-as céldátum néhány tagjelölt állam esetében elhamarkodott volna, de az bizonyos, hogy az Európai Uniónak mielőbb reformokra van szüksége annak érdekében, hogy a tagállamok konszenzusra jussanak az újabb felvételekről és az integráció megvalósításáról. Az európai egység megteremtése azért is sürgető, mert van rá esély, hogy Oroszország a Balkánon is destabilizációra fog törekedni. A kontinensen pedig még egy fegyveres konfliktus kirobbanása számunkra igen veszélyes lenne mind az unió, mind az ott élő magyar ajkú közösség biztonsága miatt.

Az előttünk álló politikai szezonban várhatóan nagy figyelem hárul majd Magyarországra. Magyar részről továbbra is prioritás, hogy az Európai Bizottság oldja fel végre a hazánknak jogosan járó, de ideológiai viták miatt visszatartott uniós forrásokat. Különös tekintettel arra, hogy a magyar kormány eddig minden Brüsszel által előírt szakmai feltételt teljesített.

A tanácsban 2023. július 1-jén a spanyol–belga–magyar elnökségi trió munkája már kezdetét vette. A 2024. év második felében elnöki tisztet betöltő Magyarország megítélése szempontból is fontos, hogy ebben a fél évben Spanyolország sikeresen tudja ellátni az elnökséggel kapcsolatos feladatait. A soros magyar elnökség prioritásai között tervezetten szerepel majd az európai versenyképesség javítása, a demográfiai kihívások kezelése, az uniós bővítési folyamat előmozdítása, az illegális migráció elleni küzdelem és a védelempolitika uniós szintű erősítése.

Még azonban a magyar elnökség kezdete előtt, 2024 júniusában megrendezik az európai parlamenti választásokat, amelyeknek kimenetele döntő lesz az unió jövőjét és az olyan fontos szakpolitikák irányvételét illetően, mint a háborúra és a migrációra adott válasz. Az optimizmusra okot adó eddigi mérések szerint akkorra az új parlament összetétele, illetve az év végéig átrendeződő uniós intézmények új vezetése tekintetében visszaszorulnak a föderalisták, és abban is bízhatunk, hogy ez jelentős fordulatot eredményez majd az európai politikában.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Korábban írtuk