A feltörekvő gazdaságokat tömörítő, a világ népességének több mint 40, valamint a globális GDP mintegy 32 százalékát adó BRICS-csoport külügyminiszterei csütörtökön és pénteken Dél-Afrikában találkoznak, hogy megvitassák a legfontosabb geopolitikai kérdéseket, köztük a blokk – mely a Globális Dél képviselőjeként alternatívát kíván felmutatni a G7-tel szemben – egy évtizedes történetének első bővítését – ismerteti a közmédia hírportálja.

Hirdetés

Legalább húsz ország tagsági kérelmét bírálják el

A fokvárosi csúcstalálkozón Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika vezető diplomatái legalább 20 ország hivatalos és informális tagsági kérelmét bírálják el, valamint a csoport jövőbeli bővítési módozataiban kívánnak megállapodni.

A tervezett bővítés, amelyet Kína javasolt először, növelné az afrikai, latin-amerikai, közel-keleti és ázsiai országok képviseletét, ugyanis az érdeklődő országok listáján többek között Egyiptom, Nigéria, Mexikó, Irán, Indonézia és Törökország is szerepel.

– Ez rendkívül pozitív hír a csoport számára, mivel azt mutatja, hogy a Globális Dél bizalommal van a BRICS vezetése iránt

– fogalmazott Anil Sooklal, Dél-Afrika BRICS-nagykövete, hozzátéve, hogy a helyi valuták kereskedelmének fellendítésére irányuló erőfeszítések szintén a tárgyalások részét képezik majd.

Mintegy száz nemzet laza csoportosulása

A Globális Dél kifejezés mintegy száz nemzet laza csoportosulására utal, amelyek közül sokan fejlődő országok, és nem tartoznak egyetlen nagyhatalom közvetlen vonzáskörzetébe sem. Többségük ugyanakkor úgy érzi, nincs beleszólása a globális döntéshozatalba.

Ezt igyekszik orvosolni a BRICS-csoport, mely „befogadóbb” nemzetközi rend ígéretével csábítja a szóban forgó államokat.

Többpólusú világot képzelnek el a jövőben

Sooklal szerint egyértelműen egy többpólusú világot képzelnek el a jövőben, amelyet nem egy vagy két hegemón hatalom ural, és ahol nagyobb függetlenséggel és választási lehetőségekkel rendelkeznek a kisebb országok is, hogy meghatározzák, mi az ő saját érdekük.

Az orosz–ukrán háború kitörése és a világban végbemenő erőteljes blokkosodás miatt a BRICS-országok még fontosabbá váltak, különösen a Globális Dél országai számára, amelyek ellen akarnak állni a Nyugat „autokrácia kontra demokrácia” narratívájának.

A hirado.hu cikkében megjegyzi, a BRICS-hez csatlakozni kívánó országok többsége nem egyértelműen a G7 riválisa, és nem is feltétlenül ellenzi a liberális világrendet, mindössze csökkenteni kívánják a gazdasági kockázatokat az egyre kiszámíthatatlanabbá váló geopolitikai és geoökonómiai környezetben.

Ha kibővül, a BRICS-csoportosulás várhatóan más feltörekvő országoknak is platformot biztosít majd érdekeik képviseletére és fellépésük összehangolására. Ezt a G7 tagjai is felismerték, amit például India és Brazília csúcstalálkozókon való részvétele is megmutat.

Szakértők szerint előnyt jelent a BRICS-csoportnak, hogy tagországai hagyományosan jobban összpontosítanak a fejlesztési kérdésekre, mint a G7-ek, ráadásul politikai téren is sokkal rugalmasabbak.

Kétségbeejtő tendencia az USA számára

Amennyiben sikerül új tagok felvételéről dönteniük, a szervezet világgazdasági súlya idén várhatóan tovább fog nőni. Mindez pedig gyorsíthatja a dollár világkereskedelemben betöltött szerepének erózióját, ugyanis a csoport tagjai egyértelműen az amerikai dollártól való minél nagyobb függetlenségben érdekeltek. Az Egyesült Államok számára a tendencia kétségbeejtő. Csak India legalább 18 országgal, köztük Oroszországgal állapodott már meg az indiai rúpiában történő elszámolásról.

– Ez a pénzügyi függetlenségről és a szuverenitásról szól. Országaink nem akarják, hogy egy bizonyos valuta vagy pénzügyi intézmény gúzsba kösse őket

– hangsúlyozta Sooklal.

Kiszolgáltatottá teszi a BRICS-tagokat a dolláralapú fizetési rendszer

A BRICS-tagok belátták, hogy a jelenlegi dolláralapú fizetési rendszer kiszolgáltatottá teszi őket, nem mellékes módon akár az amerikai szankciókkal szemben is.

Nem véletlen, hogy Moszkva és Peking nagyságrendekkel megnövelte a saját valutában folytatott kereskedelmet nem sokkal azután, hogy Oroszországot a Nyugat széles körű szankciókkal sújtotta az ukrajnai háború kirobbantása miatt.

A függőség csökkentése Kína számára is kulcsfontosságú. Az egyre élesedő USA-val folytatott geopolitikai versenyben ez az amerikai szankciók hatását is képes volna korlátozni a világ második legnagyobb gazdasága számára.

A további részletekről a közmédia hírportálján olvashatnak.

Korábban írtuk