Fotó: MTI/CEU
Soros György beszédet mond a Közép-európai Egyetem bécsi campusának megnyitóján
Hirdetés

Hogy mennyire alakíthatja Soros György a civilizáció sorsát? Idézzünk Békés Márton Fordul a szél című kötetéből: „A világkapitalizmus értesítője, a Financial Times 2018-ban egyenesen az év emberének választotta, mondván: a filantróp a liberális demokrácia hordozója, amely manapság a populisták támadásainak kereszttüzében áll, és mint ilyen, az egyetlen magánszemély, akinek saját külpolitikája van. Soros valóban államférfi állam nélkül.”

A jövő vezetői

Vajon képes lehet-e átformálni a civilizációt a pénzember? Mindenesetre próbálkozik. A világelit éves davosi fórumán bejelentette, hogy egyetemet alapít. Pontosabban egy, a glóbuszt átfogó egyetemi rendszert. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója szerint ennek vélhetően a CEU, valamint az amerikai Bard College lesz a központja, és a világ szinte minden, számottevő egyetemén belül lesz egy kis CEU is. Nem tapasztalható különösebb idegenkedés, sőt! Számos intézmény jelezte már, szívesen várja Soros fiókegyetemét, vagyis az OSUN-t (The Open Society University Network, azaz Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózat). Nemcsak indiai, de például vietnámi, bangladesi és egy kirgiz egyetem is jelentkezett már ez ügyben Soros Györgynél. A pénzember egymilliárd dolláros tőkével indítja el a globális projektet, amely nemcsak saját kurzusait akarja megtartani, de szoros együttműködésre lépne a fogadó intézményekkel is. Sőt, ahogy Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég elemzője megjegyezte lapunknak, „Soros egyetemi hálózata rendszeresen hívna össze oktatókat, hallgatókat személyes és online konzultációra a világ számos pontjáról”. A minél hatékonyabb terjeszkedés érdekében az amerikai Arizonai Állami(!) Egyetem is bekapcsolódna a projektbe, ez az intézmény önmagában is igen tekintélyes tudományos és kutatási hálózattal rendelkezik.

„Soros György a taktika szintjéről a stratégiáéra lép új kezdeményezésével”, mondta Békés Márton. Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője is úgy gondolja, hogy Soros „magasabb szervezettségi szintre terjeszti ki a már amúgy is meglévő és igen hatékonyan működő hálózatát. A kezdeményezés lényege az, hogy ezzel az általa fontosnak ítélt témákban megpróbálja évtizedekre előre megnyerni a politikai vitákat. Hogyan? Ha a világ elit egyetemeit és intézeteit igyekszik együttműködésre bírni a neki kedves témákban, akkor tehát már a közeljövő vezetőgenerációját is – legyen az politikai, gazdasági vagy más jellegű – eleve a számára szimpatikus irányba akarja befolyásolni. Ha itt sikerrel jár, akkor akár már 5-10 éven belül csak az számít majd tudományos tézisnek ezeken a területeken, amiket a milliárdos gondol.” Pócza István felhívta a figyelmet arra a fontos tényezőre is, hogy „a tudományos közegben csak annak a gondolatnak és elméletnek van jelentős reputációja, amiket az elit egyetemeken és intézetekben mondanak, írnak, ötlenek ki. Az elmúlt években a tudományos szférában megkezdődött egyfajta konzervatív ébredés: egyre-másra jelennek meg a konzervatív ihletettségű politikai, filozófiai, gazdasági témájú könyvek, tanulmányok, és nagy sikert is aratnak. Soros új egyetemi hálózatának talán éppen az lehet az egyik célja, hogy a jövőben ilyen ne történhessen, és eleve csak olyan szakértői anyagok kerüljenek a döntéshozók asztalára, amelyek a nyílt társadalom eszmerendszerét tükrözik”.

Az orosz kaland

Jó kérdés, hogy mire jut majd azokban az államokban, ahonnan kitiltották már a pénzember szervezeteit, illetve nemkívánatos személynek nyilvánították őt magát. Ilyen például Izrael vagy Oroszország. Nézzük meg az utóbbi példáján keresztül, mi történik ott, ahol Soros György segítő szándéka a tudomány, illetve az oktatás terén is érvényesül. Máté T. Gyula egykori újságíró és Oroszország-szakértő írja Kicsoda ön, Soros György? című kötetében, hogy a pénzember a kilencvenes évek elején több mint egymilliárd dollárt fektetett be az orosz tudományos életbe. Életre hívva a Mentsd Meg a Kiemelkedő Orosz Tudósokat! (Save Our Russian Outstanding Scientists) nevű mozgalmat. A kiszemelt és gondosan kiválogatott professzorok 200 dollárt kaptak havonta Soros Györgytől, amikor az orosz átlagkereset 17 dollár volt. Később ez az apanázs 500 dollárig emelkedett, és ekkor már egyetemi és főiskolai hallgatók is a kifizetési listákra kerülhettek, náluk 350 dollár volt a támogatás plafonja. Összesen 898 964 diák részesült a Soros-féle kegyben, cserébe egy kis jellemzést kellett írniuk az oktatóikról. Amikor a pénzember tovább bővítette a kört, akkor már 34 ezer középiskolai tanár is kapott tőle havi 250 dollárt. Soros végül megszerezte az orosz tankönyvpiacot is. Professzoraival több mint 200 tankönyvet íratott.

Előkerül a klímakártya

A hálózat hívószava: harc a klímakatasztrófa és az autoriter államok, vezetők ellen. Békés Márton mondja, hogy „a világ oligarcháinak jelentős része rossz éjszakáin Orbán Viktorral álmodik. Soros György most Davosban is többféleképpen támadta a magyar kormányt, és a többi oligarchával együtt amúgy is szeretik egymás mellé állítani a kínai elnököt, Putyint, Erdoğant, Orbán Viktort. Az Atlantic Monthly című lap már hosszabb ideje boncolgatja azt a hasábjain, hogy lázadás tört ki világszerte a liberalizmus ellen. És a liberalizmus – ha különböző formákban is, de – mindenütt a végét járja.”

Nyilvánvaló, hogy maga Soros György nagy, világátalakító mestertervét is veszélyben látja, ezért is mozgósít az autoriterek ellen a régi, jó athéni elvet betartva: Ha le akarod győzni az ellenfeled, neveld fel a gyerekeit!

És folyik a sorosista nevelés, ahogy az orosz példa is mutatta. Hiába tette ki Oroszország a milliárdos szervezeteinek szűrét – állítólag közel kétszáz csoportja működött ott –, nyomaik, töredékeik még ma is fel-felbukkannak.

A klíma fontos kártya lett Soros György kezében. „Alig egy évvel ezelőtt a milliárdos üzletember kiterjedt hálózata, az AVAAZ baloldali aktivistaközösség elvileg a klímaváltozás elleni kampányként, diáksztrájkkal próbálta befolyásolni az EP-választások eredményét. Ily módon nyíltan akarta agitálni a fiatalokat a klímavédő, illetve emberi jogi ideológiai fedésben dolgozó NGO-k hálózatával”, magyarázza Lomnici Zoltán. Fontos az is, hogy a Békés Márton által csak klímagyásznak nevezett jelenséget globális, nemzetek feletti, a nemzetek kompetenciáját meghaladó drámának állítja be Soros György. Tehát ezúton is utal a nemzetek feleslegességére. Lomnici Zoltán szerint „a valódi sorosista harc legfőképpen Európa keresztény alapú önazonossága, a ma még számos európai országban fennálló hagyományos érték- és normarend ellen és az európai civilizáció felhígításáért, a tömeges bevándorlás hatékonyságának növeléséért folyik”.

Békés Márton úgy látja: minden bizonnyal ez az új, globális egyetemi hálózat lesz Soros György vállalkozásainak a koronája. De, ahogy a kutató mondja, a valóságos klímakérdések kezelése elsikkad, a téma pedig átcsúszik a politika terepére. A klímaváltozást nem lehet tagadni, de a lokális hatásait csak a nemzeti kormányok képesek csökkenteni. Ezek feladata a helyi megoldások megtalálása és alkalmazása, hiszen a klímaváltozás hatásai földrajzi fekvéstől függően mindenütt más és más módon jelentkezhetnek. Amikor a klíma kérdése egy globális forgatókönyv részévé válik, akkor – úgymond – tudni lehet, hogy nem a klímahelyzet, hanem az ember megváltoztatása a cél.

És az már veszélyes!