Körvonalazódnak Moszkva céljai
Noha a korábban beharangozott donbasszi támadás még várat magára, lassan két hónap elteltével végre körvonalazódni látszik Moszkva konkrét stratégiai célja Ukrajnában. Ez pedig nem más, mint az egykori Novorosszija területének feltámasztása akár orosz, akár szakadár zászló alatt. Persze kérdés, miképp valósulnak meg az orosz tervek, de Ukrajna sorsa mindenképp a harctéren dől el. Tudják ezt Kijev nyugati partnerei is, bár a színfalak mögé nézve a fegyverszállítások terén is akadnak problémák – írja a moszkvater.com-on Hidegkuti Konstantin.
Úgy tűnik, egyes források elhamarkodottan jelentették be a donbasszi műveletek kezdetét. Bár kétségtelenül a korábbi hadműveleti szünethez képest növekedett az összecsapások intenzitása a hadszíntéren, ezek még mindig csak a későbbi offenzíva kezdetéül szolgálnak. Bár pontosan nem tudni, hogy a támadás hol, mikor és milyen erőkkel indul meg, az előkészítés egyértelműen annak közeledtére utal.
A korábbiaknak megfelelően az elmúlt napokban a fő fókusz továbbra is a Donbassz északkeleti és délnyugati régióira helyeződött, utóbbinál némi átkötéssel Zaporozsje térségébe.
A katonai, illetve egyéb stratégiai fontosságú infrastruktúra elleni rakéta- és légitámadások tovább folytatódtak, ahogy a Nyikolajev és Harkov környéki tüzérségi párbajok is. Utóbbi ponthoz kapcsolódóan a délnyugati fronton a helyi harcokon túl továbbra sem figyelhető meg nagyobb összecsapásokkal vagy területi változással járó művelet. Ennek ellenére mindkét harcoló fél egyértelműen csapaterősítést végez a régióban, orosz források szerint az Odessza környéki, és délnyugat-ukrajnai ukrán haderő többségét a hadvezetés Nyikolajev térségébe csoportosította át.
A legutóbbi jelentésünkben említett Nyikolajev környéki rotáció megkezdődött, ám viszonylag lassan halad, mivel nincsen elegendő személyzet a teljes váltáshoz a frontvonal egésze mentén. Egyelőre nem tudni, hogy milyen módon, és mikor kívánja az orosz hadvezetés a délnyugati frontot dinamizálni, de nagy valószínűséggel arra az elkövetkező hetekben sor fog kerülni.
Donbassz esetében egyelőre a lassú felőrlő harcok dominálnak.
A harcok központja északon továbbra is az izjumi kiszögellés, illetve a donyecki, luganszki, harkovi területek határán fekvő Szeverodonyeck és Liszicsanszk városai. Mindkét esetben fokozatosan zajlik az ukrán védműveket felszámoló lassú orosz előrenyomulás erős harcok közepette. A tüzérségi taktika is változni látszik, amelynek súlypontja egyre inkább az előrenyomuló csapatok aktív támogatása fele mozdul el a korábban az ukrán defenzív vonalak ellen alkalmazotthoz képest.
A donbasszi front déli szakaszán az orosz-donyecki csapatok lokális sikereket könyvelhettek el eddig. Több környező falu elfoglalása mellett viszont a közlekedési szempontból fontos Guljajpolje és Velikaja Novoszelka települések egyelőre ukrán kézen vannak. Hasonlóan kiemelt jelentőségű a Zaporozsjét Donyeckkel összekötő H15-ös autópálya, mivel egyrészt ez számít a Donyeck környéki ukrán erők utolsó utánpótlási útvonalának, másrészt birtoklása utat nyit nyugat felé egészen Zaporozsjéig. Többek közt a Donyeck elővárosának tekintett Marjinka ukrán védői is a H15 autópálya révén tudnak még kitartani.
Mariupolban az Azovsztal közvetlen ostroma elmaradt, de ez nem jelenti még a helyi hadműveletek végét.
A saját erők védelme szempontjából teljesen érhető Vlagyimir Putyin döntése, mivel az acélmű alatt futó katakombák elleni gyalogsági támadás túlságosan magas veszteséggel járna. Viszont az Azovsztal blokádjával egyidőben a légi- és tüzérségi csapások tovább folytatódnak, amelynek végső célja a még megmaradt, nagyjából 2000 ukrán fegyveres kiéheztetése. Az alacsony készletek miatt idővel az ukrán védők vagy megadják magukat, vagy pedig megpróbálkoznak a biztos halált jelentő kitöréssel. Noha Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint erre 3-4 napon sor kerülhet, reálisabbnak tűnik az egyhetes határidő.