Négy nem kormányzati szervezet augusztus 28-án beperelte az Európai Unió Tanácsát az Európai Bíróság előtt. A keresetet négy NGO, a European Association of Judges, az Association of European Administrative Judges, Judges for Judges és a Magistrats Européens pour la Démocratie et les Libertés (MEDEL) indította.

Hirdetés

Az NGO-k misszióiban az a közös, hogy mind a négyen vállalták, hogy EU-szerte védelmezik a bírói függetlenséget és pártatlanságot. A négy NGO közül háromban lengyel nemzetiségű bíró is tevékenykedik.

A négy NGO-t egy ötödik, a Nyílt Társadalom Alapítványok által szponzorált szervezet is segíti.

Lengyelország elvileg megkaphatná a 35.4 milliárd euróját, de…

Az eljárást azért indították, mert az NGO-k szerint az Európai Tanács miniszterei tévesen határoztak arról, hogy Lengyelország teljesítette jogállamisági mérföldköveit. Ennek előzménye, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte Lengyelország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét.

Korábban írtuk

Ezzel az Európai Bizottság lényegében azt mondta ki, hogy Lengyelország megfelel a 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásoknak, egyszersmind tükrözi az EU általános célkitűzéseit a gazdaság zöldítésére, digitalizálására és versenyképesebbé tételére vonatkozóan.

Ezt követően, június közepén az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszterei az EU Tanácsában (nem összetévesztendő az Európai Tanáccsal és az Európa Tanáccsal) elfogadták a lengyel terv jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatot. Ennek alapján 35.4 milliárd euró járna Lengyelországnak.

Ebből 23.9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 11.5 milliárd euró kölcsön.

Amint az az ügyben felperesi minőségében érintett Kees Sterk bíró, maastrichti jogászprofesszor Twitter-bejegyzéséből kiderül, az eljárás neve úgy nevezett „nem priviligeziált megsemmisítési eljárás”. Megsemmisítés iránti keresetet a tagállamok, európai intézmények, sőt magánszemélyek is indíthatnak, amennyiben úgy ítélik, hogy valamely jogi aktus ellentétes az uniós joggal. A négy NGO álláspontja, hogy Lengyelország nem teljesítette azokat a „mérföldköveket”, amelyek a bírói függetlenség hatékony védelmét biztosítanák.

A per célja ennek megfelelően a Lengyelországot 35.4 milliárd euróra jogosító határozat megsemmisítése.

Hogy ez sikerrel járjon, az NGO-knak mindenekelőtt „személyes és közvetlen érintettségüket” kell igazolniuk az Európai Bíróság előtt.

Az NGO-k az általuk foglalkoztatott lengyel nemzetiségű bírákra tekintettel tehát arra hivatkozhatnak majd, hogy az Európai Unió Tanácsa hiába hagyta jóvá a Brüsszel által előirányzott lengyel reformokat, az igazságszolgáltatást továbbra sem tartják függetlennek. Ha ez nem sikerül, az Európai Bíróság érdemben nem foglalkozik tovább az üggyel.

A Nyílt Társadalom Alapítvány „a lándzsa hegyén”

A per célja lehet az is, hogy mindaddig, amíg a per folyamatban van, Lengyelországnak ne lehessen kifizetni az Európai Unió Tanácsa által megállapított összeget. Ezt a feltételezést erősíti Guy Verhofstadt Twitter-bejegyzése is, amelyben a liberális politikus a következőket írja:

„Üdvözlet az új politikai év kezdetén, amely során Európa régi politikai problémái továbbra is az asztalon pihennek… Játsszon bármilyen fontos szerepet is Lengyelország Ukrajna megsegítésében, NEM fogja megkapni az EU helyreállítási pénzeit, hacsak nem állítja vissza teljes mértékben a jogállamot!”

Verhofstadt Twitter-bejegyzéséből kiderült, hogy a politikai célokat lobbista jogászprofesszorok is igyekeznek kiszolgálni. A politikus bejegyzése a The Good Lobby Profs nevű NGO Twitter-oldalára hivatkozik. Az NGO sajtóközleményben ünnepelte a „precedensértékű” bírói kezdeményezést, egyszersmind posztjában kijelentette, hogy annak a továbbiakban is annak „lándzsahegyeként” kíván fellépni.

Amint az a nem kormányzati szervezet honlapján is olvasható, a The Good Lobby Profs intézményi támogatói között a Guerilla Foundation és az Adessium Foundation mellett a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) is feltűnik.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Mandiner oldalán.